|
|
 |
|
 |
Az MSZMP Összefogásáért Mozgalom tanácskozása (2. rész)
|
Kemény László, a tanácskozás elnöke, a Politikai főiskola
rektorhelyettese a vita indulásakor, s mivel szükség volt rá, azután
is több alkalommal, arra kérte a felszólalókat, hogy szélsőségektől,
indulatoktól mentesen fejtsék ki véleményüket, mondják el
észrevételeiket, s inkább azokat a konstruktív gondolataikat adják
közre, amelyek azokra az elvi alapokra hívják fel a figyelmet,
amelyeknek segítségével megvalósítható lehet a párt különböző
platformjai közötti elvi állásfoglalás.
Ennek ellenére több indulatoskodó, sőt személyeskedő felszólalás
is elhangzott, de a többség nagy toleranciával fejtette ki
véleményét. Számos bírálatot kapott a sajtó és a tömegkommunikáció.
A bírálók szerint az újságírók nem elég körültekintően, s nem
kielégítő felelősséggel adnak hírt az eseményekről, inkább úgy
,,sarkítják,, az elhangzottakat, hogy azok - alkalmanként - teljesen
más értelmet kapnak.
A vitában főként három felszólaló - Gidai Erzsébet, Szerdahelyi
István és Berecz János - fogalmazta meg különösen egyértelműen, hogy
mit vár a pártkongresszustól.
Gidai Erzsébetnek, a közgazdaságtudományok doktorának a
Szakszervezetek Elméleti Kutatóintézetének igazgatójának véleménye
szerint az MSZMP programnyilatkozatának nincs gazdaságpolitikai
arculata, pedig erre mindenképpen szükség volna. Foglalkozott azzal
is, hogy a tulajdonreform kapcsán megindult az állami vagyon
kiárusítása, s ennek további megakadályozása érdekében a társasági
törvényt mielőbb felül kellene vizsgálni.
Szerdahelyi István az Új Fórum főszerkesztő azokat a
változásokat összegezte, amelyeken már az eddigi vita során
megtörténtek az MSZMP-kongresszus dokumentumaiban. Hangsúlyozta,
hogy a párt, vállalva a szocialista értékeket, hitet tesz amellett,
hogy a jövőben ne csak jelszavak maradjanak az olyan értékek, mint
az emberi szabadság, az alulról szerveződés, az igazi kollektivitás
és a szociális biztonság. A demokratikus szocializmus
megvalósításához pedig az új politikai intézményrendszer, a vegyes
tulajdonú gazdaság, az igazságos jövedelemelosztás és a humánus
társadalom felépítésén át vezet az út. Az MSZMP a jövőben a
munkájukból élő fizikai és szellemi dolgozók érdekeit néppárt
jelleggel kívánja megfogalmazni. (folyt.köv.)
1989. szeptember 24., vasárnap 17:39
|
Vissza »
Folytatásokkal »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
SZER-hallgató telefonja:
"Kedves Rádió. A múltheti adásukban ugyancsak egy hallgató kifogásolta Orbán Viktor június 16-i gyászbeszédét, pontosabban a párt hirtelen reformpolitikusairól alkotott nézetét. Elgondolkoztató és megdöbbentő, hogy a telefonáló még a nyilvános kritika jogát is megkérdőjelezi, a fenti reformkommunistákat illetően, kiknek 1956-ról alkotott mai nézete, miszerint jogos népfelkelés, Nagy Imre és sorstársainak ártatlansága, már-már példamutatás, nos, úgy 20, esetleg 10 évvel ezelőtt, vagy akár az elmúlt években is vajon miért nem volt ismeretes. Legalább a szűkebb közvélemény számára, mint tetti ezt például Vas Zoltán, Hegedűs András, évekkel ezelőtt vállalt visszaemlékezéseiben. Habár Orbán Viktor személye és munkássága majdhogy nem ismeretlen előttem, engedtessék meg nekem, ogy vele egyetértve a kétkedés jogát is megemlítsem, amit az elmúlt 40 esztendő számtalan torzítása, iszavirág életű igazságai, töménytelen hazudozásai, igensak aláhúz és igazol."
|
|
|
|
890616 – EGY NAP ANATÓMIÁJA
Az 1956-os Intézet új internetes tartalomszolgáltatása Nagy Imre és társai újratemetésének napjáról. Szerkesztette: Rainer M. János és Topits Judit.
|
|
|
|