|
|
|
|
Politikai egyeztető tárgyalások - Plenáris ülés (11. rész)
|
Ehhez a nyilatkozathoz csatlakozott a Fiatal Demokraták Szövetsége, Kövér László elmondta: a Fidesz szerint az EKA feladta kiinduló álláspontját, jelentős engedményeket tett olyan, általuk fontosnak vélt kérdésekben, mint a munkásőrség feloszlatása, az Alkotmánybíróság felállítása, és cserében hasonló engedményeket várt. Nem tudta azonban elérni azt, hogy a köztársasági elnököt a szabad választások után az új parlament válassza meg, hogy az MSZMP kivonuljon a munkahelyekről, illetőleg elszámoljon a vagyonával. Gaskó István, a Magyarországi Szociáldemokrata Párt képviselője közölte: pártja azzal a záradékkal írja alá a megállapodást, hogy az MSZDP egyetért a köztársasági elnöki intézmény felállításával, de sem annak módját, sem pedig időpontját nem tudja elfogadni. Csákó Mihály, a Független Szakszervezetek Demokratikus Ligája véleményét tolmácsolva kijelentette: az FSZDL, amely megfigyelőként vesz részt az EKA munkájában, nem írja alá az előterjesztett dokumentumot, mivel nem ért egyet a pártok munkahelyi jelenlétével. Fenntartása nem pártpolitikai jellegű, hanem a munkavállalók érdekeit tükrözi. A véleménynyilvánítók között szót kért Szabad György is, kifejezve azt a meggyőződését, hogy az EKA szervezeteinek álláspontja a lényeget illetően megegyezik. Nézetkülönbség csak részkérdésekben van közöttük, de az EKA eredeti szándéknyilatkozatának egyetlen pontjáról sem mondtak le. Tölgyessy Péter közbevetőleg megjegyezte, hogy az SZDSZ azért nem írja alá a megállapodást, mert az öt szervezet, illetve párt - megítélésük szerint - mégis eltért az eredeti szándéknyilatkozattól. Nagy Imre a Harmadik Oldal képviseletében úgy ítélte meg: egy tárgyalássorozat nem attól demokratikus, hogy minden eredetileg felvetett kérdést elfogadnak-e. A járható út kompromisszumokon át vezet. A Harmadik Oldal az eddigi megállapodásokat alapnak tekinti, a továbbiakban még nagyon fontos kérdésekben szükséges olyan megoldásokat keresni, amelyeket kölcsönösen kell egymáson számon kérni. Az MSZMP nevében Pozsgay Imre nem hagyta megjegyzés nélkül a tárgyalóasztal mellett született eredményeket lekicsinylő mondatokat. Mint kifejezte: az MSZMP mindig a tárgyalások méltóságán őrködött, de sohasem vette át az ítélkező szerepét. A hozzáállás különbözőségét, ,,csalafintaságait,, nem lehet tárgyalási pozíciónak elfogadni. (folyt.köv.)
1989. szeptember 18., hétfő 22:11
|
Vissza »
Folytatásokkal »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
SZER-hallgató telefonja:
"Kedves Rádió. A múltheti adásukban ugyancsak egy hallgató kifogásolta Orbán Viktor június 16-i gyászbeszédét, pontosabban a párt hirtelen reformpolitikusairól alkotott nézetét. Elgondolkoztató és megdöbbentő, hogy a telefonáló még a nyilvános kritika jogát is megkérdőjelezi, a fenti reformkommunistákat illetően, kiknek 1956-ról alkotott mai nézete, miszerint jogos népfelkelés, Nagy Imre és sorstársainak ártatlansága, már-már példamutatás, nos, úgy 20, esetleg 10 évvel ezelőtt, vagy akár az elmúlt években is vajon miért nem volt ismeretes. Legalább a szűkebb közvélemény számára, mint tetti ezt például Vas Zoltán, Hegedűs András, évekkel ezelőtt vállalt visszaemlékezéseiben. Habár Orbán Viktor személye és munkássága majdhogy nem ismeretlen előttem, engedtessék meg nekem, ogy vele egyetértve a kétkedés jogát is megemlítsem, amit az elmúlt 40 esztendő számtalan torzítása, iszavirág életű igazságai, töménytelen hazudozásai, igensak aláhúz és igazol."
|
|
|
|
890616 – EGY NAP ANATÓMIÁJA
Az 1956-os Intézet új internetes tartalomszolgáltatása Nagy Imre és társai újratemetésének napjáról. Szerkesztette: Rainer M. János és Topits Judit.
|
|
|
|