|
|
 |
|
 |
Középszintű politikai egyeztető tárgyalások (2. rész)
|
Ezt követően elfogadták Tölgyessy Péter javaslatát, hogy a
középszintű megbeszélésen a különböző kérdéseket megvitató
bizottságok sorrendjében haladva tárgyalják a vitás témákat. Az
alkotmánybírósággal kapcsolatban rövid vita után a felek elfogadták,
hogy az alkotmánybírákat a parlament kétharmados, minősített
többséggel válassza meg.
Egyetértés mutatkozik a felek között abban is, hogy fel kell
állítani az állampolgári jogok szószólójának (ombudsman)
intézményét. Ezzel kapcsolatban az MSZMP részéről Somogyvári István
elmondta, hogy a tervek szerint január 1-jétől megszűnik a Központi
Népi Ellenőrzési Bizottság. Ennek gazdasági feladatait átveszi a
Legfőbb Állami Számvevőszék, de egyéb hatáskörének ellátásával
indokolt az állampolgári jogok szóvivőjét megbízni. Mindehhez az EKA
annyit tett hozzá, hogy az általános ombudsman mellett szükség lesz
más ombudsman-okra is. Közöttük megemlítette a kisebbség-, a
környezet- és az adatvédelmi szószólót.
A köztársasági elnök megválasztásával kapcsolatban a középszintű
tárgyaláson továbbra sem közeledtek az álláspontok abban a
tekintetben, hogy hivatalba lépéséig ki lássa el az államfői
teendőket. Az MSZMP azt javasolta, hogy az alkotmánymódosítás
hatályba lépésekor szűnjék meg az Elnöki Tanács, ám az új
köztársasági elnök megválasztásáig az ET elnöke végezze az államfői
feladatokat. Ezt a megoldást a Harmadik Oldal is támogatta, az EKA
azonban kitart amellett, hogy az átmeneti időszakban az Elnöki
Tanács megszüntetését követően a parlamenti elnök gyakorolja a
szűkített államfői jogkört. Mindezt azzal támasztották alá, hogy az
ET feloszlatása után az Elnöki Tanács elnökének megbízása az
államfői jogkörrel megkérdőjelezné a tárgyaló felek hitelképességét,
amennyiben a problémára közjogi megoldást keresnének. Kifejtették:
nem vitatják, hogy az Elnöki Tanács jelenlegi elnöke esetében
köztiszteletben álló személyről van szó, de nem személyben kell
gondolkodni, hanem tiszteletben kell tartani az alkotmánymódosítás
szellemét. (folyt. köv.)
1989. szeptember 18., hétfő 18:59
|
Vissza »
Folytatásokkal »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
SZER-hallgató telefonja:
"Kedves Rádió. A múltheti adásukban ugyancsak egy hallgató kifogásolta Orbán Viktor június 16-i gyászbeszédét, pontosabban a párt hirtelen reformpolitikusairól alkotott nézetét. Elgondolkoztató és megdöbbentő, hogy a telefonáló még a nyilvános kritika jogát is megkérdőjelezi, a fenti reformkommunistákat illetően, kiknek 1956-ról alkotott mai nézete, miszerint jogos népfelkelés, Nagy Imre és sorstársainak ártatlansága, már-már példamutatás, nos, úgy 20, esetleg 10 évvel ezelőtt, vagy akár az elmúlt években is vajon miért nem volt ismeretes. Legalább a szűkebb közvélemény számára, mint tetti ezt például Vas Zoltán, Hegedűs András, évekkel ezelőtt vállalt visszaemlékezéseiben. Habár Orbán Viktor személye és munkássága majdhogy nem ismeretlen előttem, engedtessék meg nekem, ogy vele egyetértve a kétkedés jogát is megemlítsem, amit az elmúlt 40 esztendő számtalan torzítása, iszavirág életű igazságai, töménytelen hazudozásai, igensak aláhúz és igazol."
|
|
|
|
890616 – EGY NAP ANATÓMIÁJA
Az 1956-os Intézet új internetes tartalomszolgáltatása Nagy Imre és társai újratemetésének napjáról. Szerkesztette: Rainer M. János és Topits Judit.
|
|
|
|