|
|
|
|
Platformok és áramlatok az MSZMP kongresszusi küldöttei között (1.rész)
|
1989. szeptember 17., vasárnap - Az MSZMP kongresszusának közeledtével egyre élénkebb - sokak szerint az 1945-48 közötti koaliciós időszak politikai pezsgését idéző - viták, helyzetértékelő és kiutkereső eszmecserék zajlanak a párt különböző fórumain. A korábbi látszategység helyett platformok és eszmeáramlatok képviselői, egyéni nézetetiket hangoztató párttagok mérettetnek meg az országszerte lezajlott küldöttválasztások során. Így a tagság - a gyakran emlegetett ,,hallgatag többség,, - véleményére, az MSZMP megújításával kapcsolatos elképzeléseire is következtetni enged a küldöttcsoportok összetétele.
Az ország öt megyéjéből szereztek információit az MTI munkatársai. Eszerint Csongrádban, Somogyban és Zalában egyértelmű többségben vannak a reformköri platformon álló, vagy azzal szimpatizáló küldöttek. Borsod-Abaúj-Zemplén megyében még nem láthatók tisztán az erőviszonnyok; a reformkörök mellett a Münnich Ferenc Társaságnak is jelentős befolyása van a párttagság körében. Hajdú-Biharban a küldöttválasztások során az MSZMP munkástagozatának nevezett szerveződés erősebbnek bizonyult a reformszárnynál. Más, országosan ismert szerveződések közül a marxista egységplatformnak az öt megye küldöttcsoportjainak egyikében sincs nyilvánosan fellépő követője. Ennek ellenére például Zalában a pártközvélemény négy-öt küldöttet reformellenesnek tart. Kaposvárott a proletárdiktatúra védelmét hangoztató jelöltek kapták a legkevesebb szavazatot, s így nem jutottak mandátumhoz. A somogyi küldöttek közül ketten nyilatkoztak úgy, hogy mozgalomként elfogadják, nézeteikhez közelállónak tartjá az ,,Összefogás az MSZMP megújításáért,, plaltformot. A többi négy megyében ennek a viszonylag mérsékelt reformot hírdető szerveződésnek nincsenek elkötelezett hívei a küldöttek között. Mivel a megyei küldöttcsoportok tagjainak még kevés alkalmuk volt megismerni egymás álláspontját az MSZMP múltjával és jövőjével kapcsolatos alapvető kérdésekben, a nézetek és törekvések egymáshoz való viszonya a továbbiakban - a programnyilatkozat és az alapszabály tervezetének vitái során - számottevően módosulhat. (folyt.köv.)
1989. szeptember 16., szombat 22:06
|
Vissza »
Folytatásokkal »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
SZER-hallgató telefonja:
"Kedves Rádió. A múltheti adásukban ugyancsak egy hallgató kifogásolta Orbán Viktor június 16-i gyászbeszédét, pontosabban a párt hirtelen reformpolitikusairól alkotott nézetét. Elgondolkoztató és megdöbbentő, hogy a telefonáló még a nyilvános kritika jogát is megkérdőjelezi, a fenti reformkommunistákat illetően, kiknek 1956-ról alkotott mai nézete, miszerint jogos népfelkelés, Nagy Imre és sorstársainak ártatlansága, már-már példamutatás, nos, úgy 20, esetleg 10 évvel ezelőtt, vagy akár az elmúlt években is vajon miért nem volt ismeretes. Legalább a szűkebb közvélemény számára, mint tetti ezt például Vas Zoltán, Hegedűs András, évekkel ezelőtt vállalt visszaemlékezéseiben. Habár Orbán Viktor személye és munkássága majdhogy nem ismeretlen előttem, engedtessék meg nekem, ogy vele egyetértve a kétkedés jogát is megemlítsem, amit az elmúlt 40 esztendő számtalan torzítása, iszavirág életű igazságai, töménytelen hazudozásai, igensak aláhúz és igazol."
|
|
|
|
890616 – EGY NAP ANATÓMIÁJA
Az 1956-os Intézet új internetes tartalomszolgáltatása Nagy Imre és társai újratemetésének napjáról. Szerkesztette: Rainer M. János és Topits Judit.
|
|
|
|