|
![](../img/spacer.gif) |
![](../img/spacer.gif) |
![](../img/1989_icon.gif) |
![](../img/spacer.gif)
Politikai egyeztető tárgyalások (4. rész)
|
![](../img/spacer.gif)
Vitatott kérdés volt, hogy az Állami Számvevőszék hatásköre kiterjedjen-e az állami költségvetés folyamatos ellenőrzésére. Tölgyessy Péter (EKA) azt javasolta, hogy az Állami Számvevőszékről szóló törvényt az illetékes gazdasági albizottság tárgyalja meg. Azt is indítványozta, hogy a leendő elnök és két alelnök közül a jelenlegi Országgyűlés csak az elnököt vagy pedig az egyik alelnököt válassza meg. A Harmadik Oldal képviselője Drucker György egyetértett azzal, hogy szakbizottság foglalkozzék e törvényjavaslattal, s azzal is, hogy az Állami Számvevőszék valamennyi vezetőjét nem lenne célszerű már most megválasztani, hiszen mandátumuk várhatóan 12 évre szól majd. Az MSZMP delegációjának tagja, Somogyvári István hangsúlyozta: nem a kormány terjeszti elő az Állammi Számvevőszékről szóló törvényjavaslatot, hanem az illetékes parlamenti bizottság, ezért ezt nem lehetséges a háromoldalu tárgyalásokon megvitatni, illetve a Parlament napirendjéről levenni. Pozsgay Imre megjegyezte, hogy ez a törvényjavaslat nem a békés átmenet témakörébe tartozik. Mint mondta, érthetetlen, hogy az EKA-tól újabb ötletek kerülnek elő, s ezzel beavatkoznak a folyamatos törvényhozási munkába. A Harmadik Oldal képviselője hangsúlyozta: azért lenne szükséges, hogy a törvényjavaslatról háromoldalu konszenzus szülessék, mert az Alkotmányban az Állami Számvevőszékről szóló részt a politikai egyeztető tárgyalás résztvevőinek kell megfogalmazniuk. Az is vitatott kérdés volt, hogy a rendőrség feladatkörébe tartozzék-e az állambiztonság védelme. Az EKA szerint az Alkotmányban ezt úgy kellene megfogalmazni, hogy a rendőrség hatásköréből kerüljön ki az államvédelem. Ezzel kapcsolatban az MSZMP kompromisszumos javaslatot terjesztett elő. Azt a megfogalmazást javasolta, hogy a rendőrség alapvető feladata a közbiztonság, valamint a belső rend védelme. A rendőrséggel és az állambiztonsággal összefüggő jogszabályokat alkotmányerejű törvény határozza meg. Ezt az előterjesztést a három oldal elfogadta. (folyt.köv.)
1989. szeptember 15., péntek 20:24
|
![](../img/spacer.gif)
Vissza »
Folytatásokkal »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
|
![](../img/spacer.gif) |
|
![](../img/spacer.gif) |
![](../img/spacer.gif) |
|
![](../img/spacer.gif) |
![](../img/spacer.gif) |
|
![](../img/spacer.gif) |
![](../img/spacer.gif) |
|
![](../img/spacer.gif) |
![](../img/spacer.gif) |
SZER-hallgató telefonja:
"Kedves Rádió. A múltheti adásukban ugyancsak egy hallgató kifogásolta Orbán Viktor június 16-i gyászbeszédét, pontosabban a párt hirtelen reformpolitikusairól alkotott nézetét. Elgondolkoztató és megdöbbentő, hogy a telefonáló még a nyilvános kritika jogát is megkérdőjelezi, a fenti reformkommunistákat illetően, kiknek 1956-ról alkotott mai nézete, miszerint jogos népfelkelés, Nagy Imre és sorstársainak ártatlansága, már-már példamutatás, nos, úgy 20, esetleg 10 évvel ezelőtt, vagy akár az elmúlt években is vajon miért nem volt ismeretes. Legalább a szűkebb közvélemény számára, mint tetti ezt például Vas Zoltán, Hegedűs András, évekkel ezelőtt vállalt visszaemlékezéseiben. Habár Orbán Viktor személye és munkássága majdhogy nem ismeretlen előttem, engedtessék meg nekem, ogy vele egyetértve a kétkedés jogát is megemlítsem, amit az elmúlt 40 esztendő számtalan torzítása, iszavirág életű igazságai, töménytelen hazudozásai, igensak aláhúz és igazol."
|
|
![](../img/spacer.gif) |
![](../img/spacer.gif) |
890616 – EGY NAP ANATÓMIÁJA
Az 1956-os Intézet új internetes tartalomszolgáltatása Nagy Imre és társai újratemetésének napjáról. Szerkesztette: Rainer M. János és Topits Judit.
|
|
![](../img/spacer.gif) |
|