|
|
|
|
Indulatos röpirat - a Kornai tanulmány
|
-------------------------------------- München, 1989. november 12. (SZER, Világhíradó) - Indulatos röpirat az átmenet ügyében - ezt a címet viseli a neves magyar közgazdász, Kornai János legújabb munkája, amely a napokban jelenik meg. Ez a munka a gazdasági stratégia mai sürgűs feladatairól szól, ezért nagy a politikai jelentősége. - Hallgassák meg Kemény Istvánt Budapestről: - Néhány nap múlva jelenik meg Kornai János "Indulatos röpirat az átmenet ügyében" című műve. Kornai világhírű közgazdász, a Közgazdaságtudományi Intézet osztályvezetője, és a Harward Egyetem professzora. Idejét fele-fele részben osztja meg Budapest és Boston között. Az indulatos röpiratból egy részletet közölt a Figyelő gazdaságpolitikai hetilap november 2-iki száma, és egy másik részletet a november 9-iki szám. Interjút közölt a röpiratról a Heti Világgazdaság november 11-iki száma, és ugyanebben a számban olvashatjuk Tamás Gáspár Miklós "A Kornai bomba" című írását. A régi párt által készített HVG-interjú bevezető mondata szerint "lehetséges, hogy megszületett a következő három sorsdöntő év magyar gazdaságpolitikájának elméleti váza". Kornai saját állítása szerint könyvének két alapgondolata van. Az egyik elveti a szektorok közötti esélyegyenlőség elvét, a másikat pedig a stabilizációs-műtét szóval illeti. Etikai, politikai és közgazdasági érvekkel támasztja alá Kornai azt az álláspontját, hogy nem szabad egyenlő esélyt adni a magánszektornak és az állami szektornak. A két szektor között ugyanis az a fő különbség, hogy a magánszektorban az emberek a saját pénzüket költik, az állami szektorban viszont a különböző vezetők a mások pénzét, az ország pénzét költik. Éppen ezért a magánszektornak teljes szabadságot követel Kornai, az állami szektorban viszont a legszigorúbb rendet akarja bevezetni. Idézem szavait: (folyt.)
1989. november 12., vasárnap
|
Vissza »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
- Kornai tanulmány - 1. folyt.
|
"Valósuljon meg a magánszektor igazi, teljes liberalizálása, amibe beletartozik a szabad üzemalapítás, a szabad ár, a szabad foglalkoztatás, bármilyen értéktárgy - például nemesfém, deviza - szabad felhalmozása, a hazai pénz és a deviza szabad kivitele és behozatala, a szabad külkereskedelmi tevékenység, a szabad pénzkölcsönzés, a hitelező és az adós szabad megegyezésén alapuló kamat mellett. Annak viszont, aki nem a saját zsebéből fizet, hanem az államéból, a körmére kell nézni - nevezzék az illetőt miniszternek, vállalatvezetőnek, bankigazgatónak, menedzsernek, állami részvénytulajdonosnak, vagy állami részvénykezelőnek." - idézet vége. A magánszektor teljes liberalizálásának követelésében tehát Kornai még az SZDSZ Rendszerváltás című programjában foglaltaknál is radikálisabb. Az állami szektor megrendszabályozásának követelésével viszont szembe helyezkedik valamennyi eddig közzétett reformjavaslattal, és szembe helyezkedik a fennálló gyakorlattal is. Különösen három ponton kíván korlátozásokat bevezetni. Idézem: "Korlátoznám az állami vállalatok költési hajlamát, nem engedném nyakló nélkül beruházni, bért emelni és importálni őket. A második korlát a tulajdonjog elidegenítése: az én szememben nincs felhatalmazva az állami vállalat vezetése arra, hogy áruba bocsássa a vállalatot - valaki a sajátját eladhatja, a másét nem. Ez a nép vagyona, és nagyon gondosan ki kell dolgozni annak összes jogi és etikai garanciáit, hogy csak tisztességes feltételekkel lehessen eladni". A harmadik korlát: ahol egy vállalat monopolhelyzetben van, ott az áraiba bele kell szólni." - idézet vége. (folyt.)
1989. november 12., vasárnap
|
Vissza »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
- Kornai tanulmány - 2. folyt.
|
Említettem, hogy a könyv másik alapgondolata a stabilizációs műtét, s ennek egyik része az infláció megállítása. Kornai idevonatkozó gondolatai a Figyelő eheti számában olvashatók: "Azért van infláció" - írja Kornai -, "mert a jelenlegi pénzügyminiszter és elődei úgy határoztak, hogy legyen infláció. Az infláció csak akkor szünhet meg, ha a jelenlegi pénzügyminiszter vagy utódai úgy határoznak, hogy ne legyen infláció." Arra is felhívja a figyelmet Kornai, hogy az infláció legjobban a szegényeket sújtja: a kis fizetésűeket, a nyugdíjasokat, a gyereküket nevelőket - azokat tehát, akik nyílt, vagy burkolt sztrájkfenyegetéssel nem tudnak béremelést kikényszeríteni. Éppen ezért minden szociálpolitikai programnak az infláció megfékezésével kellene kezdődnie. Az infláció megállítása azonban nemcsak a szegények érdekében szükséges, hanem a gazdasági rendszerváltáshoz is. Inflációban ugyanis megszünik a racionális gazdasági kalkuláció. Három terület van, ahol gyorsan lehet kézzelfogható eredményeket elérni - mondta a HVG-interjú végén Kornai. E három terület: az infláció lefékezése, a nyomasztó hiányjelenségek megszüntetése és a magánvállalkozások fellendítése. +++
1989. november 12., vasárnap
|
Vissza »
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
SZER-hallgató telefonja:
"Kedves Rádió. A múltheti adásukban ugyancsak egy hallgató kifogásolta Orbán Viktor június 16-i gyászbeszédét, pontosabban a párt hirtelen reformpolitikusairól alkotott nézetét. Elgondolkoztató és megdöbbentő, hogy a telefonáló még a nyilvános kritika jogát is megkérdőjelezi, a fenti reformkommunistákat illetően, kiknek 1956-ról alkotott mai nézete, miszerint jogos népfelkelés, Nagy Imre és sorstársainak ártatlansága, már-már példamutatás, nos, úgy 20, esetleg 10 évvel ezelőtt, vagy akár az elmúlt években is vajon miért nem volt ismeretes. Legalább a szűkebb közvélemény számára, mint tetti ezt például Vas Zoltán, Hegedűs András, évekkel ezelőtt vállalt visszaemlékezéseiben. Habár Orbán Viktor személye és munkássága majdhogy nem ismeretlen előttem, engedtessék meg nekem, ogy vele egyetértve a kétkedés jogát is megemlítsem, amit az elmúlt 40 esztendő számtalan torzítása, iszavirág életű igazságai, töménytelen hazudozásai, igensak aláhúz és igazol."
|
|
|
|
890616 – EGY NAP ANATÓMIÁJA
Az 1956-os Intézet új internetes tartalomszolgáltatása Nagy Imre és társai újratemetésének napjáról. Szerkesztette: Rainer M. János és Topits Judit.
|
|
|
|