Rendszerváltás és az MTI

	Reggeli hírek
London, 1990. október 27. (BBC, kora reggeli híradás) Az Európai Közösségben újból meghiúsult az a törekvés, amely a mezőgazdasági támogatások csökkentése miatti nézeteltérés elsímítását célozta volna. Luxemburgi találkozójukon az illetékes minisztereknek nem sikerült megállapodniok egy olyan tervezetben, amely a szubvenciók harminc százalékos leszállítását irányozta elő. A jelentések szerint Franciaország és Németország akadályozta meg a döntés meghozatalát, mivel attól tart, hogy gazdálkodói hátrányos helyzetbe kerülnének. A brit mezőgazdasági miniszter a későbbiekben szabotázzsal vádolta a két országot. A BBC diplomáciai tudósítója hangsúlyozza, hogy a szuvenciók körüli vita árnyékot vet a közösség vezetőinek mai Rómában tartandó találkozójára is. Az amerikai mezőgazdasági miniszter arra figyelmeztetett, hogy amennyiben a közösség nem hajlandó jelentős mértékben csökkenteni a mezőgazdasági támogatások mértékét, kereskedelmi háború törhet ki. Amerika a szubvenciók minimum hetvenöt százalékos csökkentését kívánja, ez lenne a feltétele annak, hogy a közösség csatlakozhassék ahhoz az új világkereskedelmi megállapodáshoz, melynek aláírását már több mint száz ország fontolgatja. Bush elnök arra készül, hogy James Baker külügyminisztert újabb látogatásra küldi Szaud-Arábiába, hogy megvizsgálják az Öböl-menti helyzetet. A Fehér Ház közleménye nem részletezi, hogy a külügyminiszter még mely országokba látogatna el. De annyi valószinűnek látszik a jelentésekből, hogy az utazásra a jövő héten sor kerülhet. A BBC washingtoni tudósítója úgy vélekedik, hogy noha az Egyesült Államok továbbra is diplomáciai megoldásokat keres, Baker külügyminiszter azzal az üzenettel érkezik majd a térségbe, hogy a nemzetközi erők készek a háború megindítására, amennyiben más lehetőséget nem látnak arra, hogy rákényszerítsék Szaddam Huszeint a Kuvaitból történő kivonulásra. Göncz Árpád köztársasági elnök sürgette, hogy a kormány függessze fel a benzin áremeléseket, amelyek a taxisok és a teherautó söfőrök széleskörű tiltakozó akciójához vezettek Magyarországon. Göncz Árpád rádióban elhangzott nyilatkozatában azt mondotta, hogy a döntés, melynek nyomán az üzemanyagárak csütörtök éjféltől mintegy 70 százalékkal emelkedtek, politikai válságot idézett elő. Javasolta, hogy az áremelést hétfőig ne léptessék érvénybe. S a kormány igyekezzék kompromisszumos megoldásra jutni a közlekedési dolgozókkal. (folyt.) 1990. október 27., szombat
Vissza » A hírhez kapcsolódik »

	- Reggeli hírek - 1/1. folyt.
A tiltakozó akció következtében Magyarországon elvágták a főútvonalakat, leálltak a vasútak és nem lehet átjutni a határátkelőhelyeken. Budapesten pánikszerű élelmiszer felvásárlás kezdődött. A kormány közölte, az áremelésre azért volt szükség, mert a Szovjetunió leállította az olcsó olajszállításokat és az Öböl-meneti válság nyomán felszöktek a világpiaci árak. Horváth Balázs belügyminiszter azt mondotta, hogy az ország mindössze néhány napra elegendő olajtartalékkal rendelkezik. A Moldáviai Köztársaságban a kormány illetékesei megbeszélést tartottak a gagauz kisebbség által lakott vidék képviselőivel. A türk nyelvcsaládhoz taartozó közösség ugyanis korábban kihirdette függetlenségét. A gagauz vezetők közül néhányan beleegyeztek abba, hogy megszakítják a most folyó választásokat, amennyiben a moldáviai kormány hajlandó hivatalosan is tárgyalásokat tartani és feloldja a szükségállapotot. A kormány korábban arra figyelmeztetett, hogy a gagauzok körében folyó választások polgárháborús fenyegetést idézhetnek elő. A BBC Moldáviában tartózkodó tudósítója rámutat, hogy a román nemzetiségű többség köreiből több ezer önkéntes jelentkezett, aki hajlandó lenne erőszakkal is érvényesíteni a köztársasági kormány akaratát. S eképpen korai lenne arról beszélni, hogy kompromisszum jöhet létre. Gorbacsov elnök két újabb gazdasági intézkedést hirdetett ki, amely azt célozza, hogy felgyorsítsák a Szovjetunióban a szabadpiaci gazdálkodásra való átállást. Az egyik döntés a rubel kereskedelmi árfolyamának leszállítását irányozza elő novembertől. A másik megszünteti a külföldi beruházásokat illető korlátozásokat s eképpen most első alkalommal lehetővé válik, hogy egyes szovjet vállalatok külföldiek kizárólagos tulajdonába kerüljenek. Az intézkedések egybeesnek Gorbacsov spanyolországi és franciaországi látogatásával, melynek keretében a szovjet elnök hiteleket és gazdasági támogatást igyekszik szerezni. Ma Gorbacsov és Filippe Gonzales spanyol miniszterelnök várhatóan egy sor egyezményt ír alá. Köztük azt a megállapodást, amely jelentős összegű gazdasaági hiteleket helyez kilátásba a Szovjetunió számára. A spanyol parlamentben tartott beszédében a szovjet vezető nem tagadta, hogy a Szovjetunió súlyos gazdasági és politikai problemákkal küzd. De azt mondotta, átmeneti időszakról van szó, mely a gyökeres átalakulás szükségszerű velejárója. (folyt.) 1990. október 27., szombat
Vissza » A hírhez kapcsolódik »

	- Reggeli hírek - 1/2. folyt.
A Nemzetközi Helsinki Szövetség főtitkára bírálta a román kormányt amiért Románia nem tartja tiszteletben az emberi jogokat. Nagler a Temesvárott folyó első ízben megrendezett emberjogi értekezleten mondott beszédet, és kijelentette, hogy a sajtószabadság nem működik Romániában. Példaként hozta fel Dulu Briai esetét, akit áprilisban az ország elhagyására kényszerítettek. Az ujságírónak nem tették lehetővé, hogy a mostani értekezletre beutazhasson Romániába. Albánia heves bírálatban részesítette Izmail Kadarét a neves albán írót, aki csütörtökön menedéket kapott Franciaországban. Az albán hírügynökség, az ATA most első ízben foglalkozott Kadaré disszidálásával. S az esetet csúnya ügynek minősítette. Hozzátéve, hogy az albán nép hazafias és állampolgári érzéseit sértette meg az író, aki úgymond, az ország ellenségeinek szolgálatába szegődött. Kadaré maga úgy nyilatkozott távozása után, hogy keserű csalódást okozott számára az a tény, hogy Albánia nem lépett a demokratizálódás útjára. A berlini rendőrség átkutatta az egykori keletnémet kommunista párt központját miután néhány órával korábban letartóztatták a párt két tisztségviselőjét a gazdasági és pénzügyi igzgatót. Wolfgang Polt és Wolfgang Ladniczkét azért vették őrizetbe, mert nyilvánosságra került, hogy a párt pénzéből több millió dollárnak megfelelő összeget juttatottak külföldre. Az egykori kommunista párt ma a Demokratikus Szocializmus pártja néven működik s a pártalapok kezelői most beismerték, hogy az pénzt azért utalták át külföldre, hogy a bonni kormány ne kobozhassa el azt. Ugyanakkor tagadták, hogy akciójukkal meg akarták volna rövidíteni a pártot. +++ 1990. október 27., szombat
Vissza »