|
![](../img/spacer.gif) |
![](../img/spacer.gif) |
![](../img/1989_icon.gif) |
![](../img/spacer.gif)
Pozsgay Imre találkozója a Borsod megyei kongresszusi küldöttekkel (1. rész)
|
![](../img/spacer.gif)
1989. szeptember 26., kedd - Az MSZMP kongresszusának 104 Borsod megyei küldöttével találkozott keddden Miskolcon Pozsgay Imre, az MSZMP elnökségének tagja. A késő esti órákba nyúló eszmecserén a borsodiakon kívül részt vettek a Heves, a Nógrád, valamint a Szabolcs-Szatmár megyei kongresszusi küldöttcsoport vezetői, továbbá a reformkörök képviselői is.
Pozsgay Imre különös nyomatékkal hangsúlyozta azt a véleményét, hogy a kongresszus az egész párt szempontjából sorsdöntő jelentőségű esemény lesz. Prognózist készíteni, esélyeket latolgatni természetesen értelmetlen lenne. Ma az a leglényegesebb, hogy ezt a kongresszust a tagság kezdeményezte a párt iránti felelősség jegyében, s e felelősség jegyében kíván cselekedni is, méghozzá egy olyan időszakban, amikor egy évtizedek óta példátlan arányú erózió és tagkiválás rázta meg a pártot. Éppen ez az idő mutatta meg leginkább, hogy az MSZMP sok tekintetben nem volt igazi párt, valójában csak szervezeti és szervezési egység volt, s nem a politikai egyszínűség volt a valódi tartalma. Öncsalás lenne, ha a taglétszám rohamos csökkenését és a párt leépülését, tekintélyromlását személyi torzsalkodásokra, belviszályokra, vezetési zavarokra egyszerűsítenénk le - mondta. Ennél ugyanis sokkal többről, a párt önazonosításának kérdéséről és létéről van szó. A politikai egyeztető tárgyalások kapcsán Pozsgay Imre arra, hogy ezek figyelemre méltó módon hozzájárultak az MSZMP tekintélyének növeléséhez. Nyilvánvaló lett egyrészt az, hogy a tárgyalóasztal mellett sem vesztette el a tekintélyét, s ugyanígy az is, hogy az MSZMP vagy utódja nélkül nem képzelhető el politikai stabilitás Magyarországon. (folyt.köv.)
1989. szeptember 26., kedd 21:54
|
![](../img/spacer.gif)
Vissza »
A hírhez kapcsolódik »
|
![](../img/1989_icon.gif) |
![](../img/spacer.gif)
Pozsgay Imre találkozója a Borsod megyei kongresszusi küldöttekkel (2. rész)
|
![](../img/spacer.gif)
A kongresszusi előkészületekkel és a Központi Bizottság hétfői ülésével foglalkozva elmondta: a ,,Történelmi utunk tanulságai,, című dokumentumot és a programnyilatkozat tervezetét együtt, a Központi Bizottság javaslataként terjesztik a kongresszus elé. Véleménye szerint e két dokumentumból is nyilvánvaló, hogy a párt akár egyben marad, akár részekre szakad, csupán jelenlegi tagságából tud építkezni. A Történelmi utunk tanulságaival foglalkozó dokumentumról kijelentette: abban lesz leggfőbb szerepe a párt számára, hogy eldönthesse, mit vállal a múltból és mitől határolja el magát. E döntés - mondotta - nem lesz könnyű. Akár az együttmaradásnak is próbaköve, mert hiszen megadja a vállalás vagy az elhatárolódás lehetőségét. A programnyilatkozatról úgy vélekedett Pozsgay Imre, hogy az azonosítási lehetőség és ne választási stratégia legyen a párt számára. Ezt követően ismételten állást foglalt platformszabadság mellett; még a speciálisan egyes területekhez kötött platformok lehetőségével, létével is egyetértett. Egyidejüleg azonban hangsúlyozta azt a véleményét is, hogy vannak területek, amelyeken nincs helye a platformszabadságnak. Így például ha egy pártszervezet képviselőjelöltet állít, attól kezdve egységesen, véleménykülönbségek nélkül támogassa is a párt leendő képviselőjét, s közben ne tekintgessen semerre, mert ez megfosztja a győzelem esélyétől. Az új párt - hangoztatta a továbbiakban - vállalja fel a Vidéki Magyarországot, ismerje el a helyi önkormányzatok jelentőségét, mert ez jelenti a népfelség elvének tiszteletben tartását. Ezután arról beszélt, hogy a köztársasági elnöki jelöltséget nem személyes ambícióból, hanem pártja szolgálata érdekében vállalta, de ennek meg kell egyeznie a tagság akaratával is. Végezetül a közelmúltban az olasz televíziónak adott nyilatkozatával foglalkozott. Kijelentette: fenntartja azt a véleményét, hogy ha önmagához következetes akar lenni, nem lehet tagja egy bolsevizálódó, sztálinista pártnak. Más összefüggésben továbbra is fenntartotta azt a véleményét is, hogy az MSZMP-nek ki kell vonulnia a munkahelyekről. (MTI)
1989. szeptember 26., kedd 21:59
|
![](../img/spacer.gif)
Vissza »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
|
![](../img/spacer.gif) |
|
![](../img/spacer.gif) |
![](../img/spacer.gif) |
|
![](../img/spacer.gif) |
![](../img/spacer.gif) |
|
![](../img/spacer.gif) |
![](../img/spacer.gif) |
|
![](../img/spacer.gif) |
![](../img/spacer.gif) |
SZER-hallgató telefonja:
"Kedves Rádió. A múltheti adásukban ugyancsak egy hallgató kifogásolta Orbán Viktor június 16-i gyászbeszédét, pontosabban a párt hirtelen reformpolitikusairól alkotott nézetét. Elgondolkoztató és megdöbbentő, hogy a telefonáló még a nyilvános kritika jogát is megkérdőjelezi, a fenti reformkommunistákat illetően, kiknek 1956-ról alkotott mai nézete, miszerint jogos népfelkelés, Nagy Imre és sorstársainak ártatlansága, már-már példamutatás, nos, úgy 20, esetleg 10 évvel ezelőtt, vagy akár az elmúlt években is vajon miért nem volt ismeretes. Legalább a szűkebb közvélemény számára, mint tetti ezt például Vas Zoltán, Hegedűs András, évekkel ezelőtt vállalt visszaemlékezéseiben. Habár Orbán Viktor személye és munkássága majdhogy nem ismeretlen előttem, engedtessék meg nekem, ogy vele egyetértve a kétkedés jogát is megemlítsem, amit az elmúlt 40 esztendő számtalan torzítása, iszavirág életű igazságai, töménytelen hazudozásai, igensak aláhúz és igazol."
|
|
![](../img/spacer.gif) |
![](../img/spacer.gif) |
890616 – EGY NAP ANATÓMIÁJA
Az 1956-os Intézet új internetes tartalomszolgáltatása Nagy Imre és társai újratemetésének napjáról. Szerkesztette: Rainer M. János és Topits Judit.
|
|
![](../img/spacer.gif) |
|