|
|
|
|
Az MSZMP Összefogásáért Mozgalom tanácskozása (1. rész)
|
1989. szeptember 24., vasárnap - Vasárnap az MSZMP Politikai Főiskoláján megkezdődött az Összefogás az MSZMP Megújításáért Mozgalom első országos értekezlete. A résztvevők elé került az MSZMP közelgő kongresszusának dokumentumtervezete. Az ezzel kapcsolatos erősen kritikus előterjesztést a mozgalom szakértői - Hoch Róbert, Lórát Károly, Udvarhelyi László, Thoma László, Rajcsányi Péter, Szerdahelyi István, Kemény László - készítették. Eszerint célszerű lenne, ha a párt programnyilatkozat tervezetének bevezetőjeként közzétett ,,Történelmi utunk tanulságai,, című összegzést nem tárgyalná a kongresszus, csupán annak egyik háttéranyagaként szereptelne. E megállapításukat azzal indokolják, hogy a vitaanyag a jelenlegi válságot meglehetősen szűken vizsgálja; nem ágyazza be a 70-es, 80-as évek globális korszakváltásának megrázkódtatásaiba, így többek között a világ számos országát érintő adósságválságba sem. A nemzetközi körülmények elnagyolt bemutatása mintegy aránytalanul előtérbe helyezi a válság hazai összetevőinek amúgy sem csekély súlyát. Ez a felfogás pedig szükségképpen hátrányos helyzetbe hozza a pártot a mindinkább kialakuló választási harcban, fokozza a párttagság bénító hatású bűntudatát, kiábrándulását, elfordulását.
Az előterjesztések túlnyomórészt negatív összképe alapján a szakértők kifejtik, ha egy párt ennyire nem képes a maga közelmúltjában fellelni a lényeges pozitívumokat, akkor nem várhatja el azt sem, hogy mások elismerjék jogát a létezésre, illetve arra, hogy továbbra is részese legyen a hatalom gyakorlásának. A mozgalom tanácskozása elé került állásfoglalástervezet szerint az MSZMP kongresszusán, a programjellegű dokumentumok megvitatása során a vita súlypontját a történelem kérdéseire kell helyezni. De nem elsősorban az események vizsgálatára, hanem inkább arra, hogy a hasznosítható tapasztalok, tanulságok beépüljenek a végleges programba. (folyt.köv.)
1989. szeptember 24., vasárnap 11:08
|
Vissza »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
Az MSZMP Összefogásáért Mozgalom tanácskozása (2. rész)
|
Kemény László, a tanácskozás elnöke, a Politikai főiskola rektorhelyettese a vita indulásakor, s mivel szükség volt rá, azután is több alkalommal, arra kérte a felszólalókat, hogy szélsőségektől, indulatoktól mentesen fejtsék ki véleményüket, mondják el észrevételeiket, s inkább azokat a konstruktív gondolataikat adják közre, amelyek azokra az elvi alapokra hívják fel a figyelmet, amelyeknek segítségével megvalósítható lehet a párt különböző platformjai közötti elvi állásfoglalás. Ennek ellenére több indulatoskodó, sőt személyeskedő felszólalás is elhangzott, de a többség nagy toleranciával fejtette ki véleményét. Számos bírálatot kapott a sajtó és a tömegkommunikáció. A bírálók szerint az újságírók nem elég körültekintően, s nem kielégítő felelősséggel adnak hírt az eseményekről, inkább úgy ,,sarkítják,, az elhangzottakat, hogy azok - alkalmanként - teljesen más értelmet kapnak. A vitában főként három felszólaló - Gidai Erzsébet, Szerdahelyi István és Berecz János - fogalmazta meg különösen egyértelműen, hogy mit vár a pártkongresszustól. Gidai Erzsébetnek, a közgazdaságtudományok doktorának a Szakszervezetek Elméleti Kutatóintézetének igazgatójának véleménye szerint az MSZMP programnyilatkozatának nincs gazdaságpolitikai arculata, pedig erre mindenképpen szükség volna. Foglalkozott azzal is, hogy a tulajdonreform kapcsán megindult az állami vagyon kiárusítása, s ennek további megakadályozása érdekében a társasági törvényt mielőbb felül kellene vizsgálni. Szerdahelyi István az Új Fórum főszerkesztő azokat a változásokat összegezte, amelyeken már az eddigi vita során megtörténtek az MSZMP-kongresszus dokumentumaiban. Hangsúlyozta, hogy a párt, vállalva a szocialista értékeket, hitet tesz amellett, hogy a jövőben ne csak jelszavak maradjanak az olyan értékek, mint az emberi szabadság, az alulról szerveződés, az igazi kollektivitás és a szociális biztonság. A demokratikus szocializmus megvalósításához pedig az új politikai intézményrendszer, a vegyes tulajdonú gazdaság, az igazságos jövedelemelosztás és a humánus társadalom felépítésén át vezet az út. Az MSZMP a jövőben a munkájukból élő fizikai és szellemi dolgozók érdekeit néppárt jelleggel kívánja megfogalmazni. (folyt.köv.)
1989. szeptember 24., vasárnap 17:39
|
Vissza »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
Az MSZMP Összefogásáért Mozgalom tanácskozása (3. rész)
|
Berecz János arra hívta fel a figyelmet, hogy a tanácskozás ne minősítse az országos párt-tisztségviselőket, hiszen minden személyt minősíti saját programja. Beszélt az Összefogás mozgalom megjelenésének szükségességéről, majd összefoglalta az alapelveit. Nézetei szerint a mozgalom a szocialista társadalom eszményeit felvállalva, a marxista szellemi örökség, a tudományos szocializmus alapján a párt tagságát kitevő nagy többség az összetartásáért kíván dolgozni. Teszi ezt azért, mert úgy látja, hogy az ellenzék és a párton belüli szélsőséges reformerők szét akarják verni az MSZMP-t. Azzal a kérdéssel kapcsolatban, hogy milyen pártot is akar az MSZMP Összefogásáért Mozgalom, az volt Berecz János válasza: a tagság pártjára van szükség, egy olyan pártra, amelynek működési elve nem a demokratikus centralizmus, hanem az együttérző tagság közös döntése és egységes cselekvése. Hangsúlyozta, hogy az Összefogás mozgalom el kíván határolódni a bolsevik típusú párttól, lemond a proletárdiktatúra képviseletéről, a fenyegető fellépésekről, és el kíván határolódni azoktól, akik alapjaiban züllesztik a pártot. Türelmes, vitakész, mindenre figyelő pártra van szükség. Az Összefogás ezért kíván munkálkodni. A párt munkahelyi szerveződéséről szólva elmondta, hogy a pártnak ott legyenek szervezetei, ahol az emberek élnek, dolgoznak és ahol választani fognak. A vitában általában is egyöntetűen fejeződött ki az a meggyőződés, hogy az MSZMP vitaanyaga nem elég meggyőző, ezeket csak háttéranyagként kellene felhasználni. A tanácskozáson hangsúlyozták, hogy a 14. kongresszuson a párt léte vagy nemléte a tét. Ez önmagában is döntő felelősséggel jár. A programnak egy reformelkötelezett derékhad véleményét kell tükröznie. El kell határolódni az államszocialista és a polgári restaurációt képviselő nézetektől is. Részt vett és felszólalt a tanácskozáson Petress Sándor, a Munkások Marxista-Leninista Pártjának elnöke is. Ő azonban kérte, hogy a sajtó ne hozza nyilvánosságra felszólalását. A tanácskozás végén elfogadták az Összefogás az MSZMP Megújításáért Mozgalom állásfoglalását az MSZMP KB kongresszusi dokumentumairól. (MTI)
1989. szeptember 24., vasárnap 17:43
|
Vissza »
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
SZER-hallgató telefonja:
"Kedves Rádió. A múltheti adásukban ugyancsak egy hallgató kifogásolta Orbán Viktor június 16-i gyászbeszédét, pontosabban a párt hirtelen reformpolitikusairól alkotott nézetét. Elgondolkoztató és megdöbbentő, hogy a telefonáló még a nyilvános kritika jogát is megkérdőjelezi, a fenti reformkommunistákat illetően, kiknek 1956-ról alkotott mai nézete, miszerint jogos népfelkelés, Nagy Imre és sorstársainak ártatlansága, már-már példamutatás, nos, úgy 20, esetleg 10 évvel ezelőtt, vagy akár az elmúlt években is vajon miért nem volt ismeretes. Legalább a szűkebb közvélemény számára, mint tetti ezt például Vas Zoltán, Hegedűs András, évekkel ezelőtt vállalt visszaemlékezéseiben. Habár Orbán Viktor személye és munkássága majdhogy nem ismeretlen előttem, engedtessék meg nekem, ogy vele egyetértve a kétkedés jogát is megemlítsem, amit az elmúlt 40 esztendő számtalan torzítása, iszavirág életű igazságai, töménytelen hazudozásai, igensak aláhúz és igazol."
|
|
|
|
890616 – EGY NAP ANATÓMIÁJA
Az 1956-os Intézet új internetes tartalomszolgáltatása Nagy Imre és társai újratemetésének napjáról. Szerkesztette: Rainer M. János és Topits Judit.
|
|
|
|