|
|
 |
|
 |
Tanácskozik a budapesti pártértekezlet (1. rész)
|
1989. szeptember 23., szombat - A területi elv szerint nem lehet lényegi álláspontokat kifejteni, érdemi vitát folytatni - ezt bizonyitotta az MSZMP budapesti pártértekezlete, amely szombaton kezdődött meg az MSZMP Budapesti Bizottsága Politikai Propaganda és Művelődési Központjában.
A főváros 18O ezres párdtagságát
képvIselő több mint 4OO küldött
csaknem 9 órás tanácskozás után úgy döntött, hogy míg korábban a
kerületi küldöttcsoportok szóvivőit hallgatták meg, a konstruktiv
vita kialakítása érdekében témakörönként alakítják ki
álláspontjaikAt, elsősorban az MSZMP programnyilatkozatáról, a párt
alapszabálytervezetéről, illetve a Történelmi utunk tanulságai című
dokumentummal összefüggésben. Ám ekkorra igencsak eljárt az idő.
A pártértekezletet szombaton délelőtt Jassó Mihály, az MSZMP PIB
tagja, a Budapesti Pártbizottság első titkára nyitotta meg, s ezt
követően mintegy 3 órán át tarottt az ügyrend megvitatása, a
mandátumvizsgáló bizottság javaslatának elfogadása. Ennek
eredményeként született meg a döntés: az értekezleten csupán
tanácskozási joggal vehetnek részt a Budapesti Pártbizottság tagjai.
Ezután kezdődhetetett meg az érdemi tanácskozás, amelylek
rendhagyó módon nem volt vitaindítója, se központi előadója. A
tervezetekhez, illetve dokumentumokhoz készült írásbeli
előterjesztésekhez rövid szóbeli kiegészítéseket fűztek a napirendi
pont előadói - Nagy Mihály és Fabriczki András, a munkabizottságok
vezetői -, s ennek nyomán tolmácsolták küldött-társaik véleményét a
szóvivők - huszonlyolcan -, s csaknem hatvanan éltek az egyperces
szólás lehetőségével. Ezekből kitünt, hogy a budapesti pártmozgalom
az MSZMP egységét kívánja, amelynek alapja a radikális reform, a
gyors modellváltás, a következetes leszámolás a múlt hibáival.
Többen utaltak arra, hogy a pártértelmiség szerepe jelentősen
felerősödött a közéletben, s elsősorban az MSZMP munkásszekciójához
tartozók arra mutattak rá, hogy a munkások döntő része reformpárti.
A reformblokk szóvivője konkrét javaslatokat hozott a
pártértekezletre. Hangsúlyozta, hogy három markáns irányzat
rajzolódik ki az MSZMP-ben, s a reformkörösök és a
reformelkötelezett párttagok meggyőződése szerint feloldhatatlan
ellentmondás van a párt eddigi működését kielégitőnek, sőt
folytathatónak vélők, illetve a szocializmust és a diktaturát
egymást kizáró fogalomnak tartók között. (folyt.köv.)
1989. szeptember 23., szombat 21:55
|
Vissza »
|
|
Tanácskozik a budapesti pártértekezlet (2. rész)
|
Társai nevében úgy fogalmazott: meg kell teremteni a
párttagságnak azt a lehetőséget, hogy a saját maga válasszon,
szabadon, hogy melyik változattal ért egyet, melyik irányzatóoz
kíván csatlakozni.
A pártértekezleten számosan kifejezték azt a kívánságot, hogy az
MSZMP tegye világossá: a múltból mitől és kitől határolja el magát.
Követelményként hangzottt el, hogy a reform kibontakozásának
akadályozói minél előbb adják át helyüket a fiatal szakembereknek.
Október 23.-val kapCsolatban civilizált megoldást sürgettek a
küldöttek, hangsúlyozva, hogy a magyar tragédia évfordulóját A
nemzeti
megbékélés napjává kell tenni. (folyt.köv.)
1989. szeptember 23., szombat 22:00
|
Vissza »
|
|
Tanácskozik a budapesti pártértekezlet (3. rész)
|
A tanácskozás feladata volt - harmadik napirendi pontként - az
MSZMP kongresszusára további husz küldött megválasztása. A késő
éjszakáig elhuzódó választáson az első fordulóban tizenegy küldött
kapott mandátumot. Közöttük van Nyers Rezső, az MSZMP elnöke, Iványi
Pál, a PIB tagja, a Központi Bizottság titkára, valamint Békesi
László pénzügyminiszter is.
A pártértekezlet - amelyen jelen volt Németh Miklós
miniszterelnök, az MSZMP Elnökségének tagja, akit az V. kerületben
választottak meg kongresszusi küldöttnek - vasárnap reggel vitával
folytatja munkáját. (MTI)
1989. szeptember 23., szombat 23:05
|
Vissza »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
SZER-hallgató telefonja:
"Kedves Rádió. A múltheti adásukban ugyancsak egy hallgató kifogásolta Orbán Viktor június 16-i gyászbeszédét, pontosabban a párt hirtelen reformpolitikusairól alkotott nézetét. Elgondolkoztató és megdöbbentő, hogy a telefonáló még a nyilvános kritika jogát is megkérdőjelezi, a fenti reformkommunistákat illetően, kiknek 1956-ról alkotott mai nézete, miszerint jogos népfelkelés, Nagy Imre és sorstársainak ártatlansága, már-már példamutatás, nos, úgy 20, esetleg 10 évvel ezelőtt, vagy akár az elmúlt években is vajon miért nem volt ismeretes. Legalább a szűkebb közvélemény számára, mint tetti ezt például Vas Zoltán, Hegedűs András, évekkel ezelőtt vállalt visszaemlékezéseiben. Habár Orbán Viktor személye és munkássága majdhogy nem ismeretlen előttem, engedtessék meg nekem, ogy vele egyetértve a kétkedés jogát is megemlítsem, amit az elmúlt 40 esztendő számtalan torzítása, iszavirág életű igazságai, töménytelen hazudozásai, igensak aláhúz és igazol."
|
|
|
|
890616 – EGY NAP ANATÓMIÁJA
Az 1956-os Intézet új internetes tartalomszolgáltatása Nagy Imre és társai újratemetésének napjáról. Szerkesztette: Rainer M. János és Topits Judit.
|
|
|
|