 |
|
|
|
|
|
|
|
OS:
A Münnich Ferenc Társaság budapesti szervezeteinek közleménye
"Az utóbbi időben különböző személyek és
szervezetek egyre gyakrabban igénylik október 23-a ünneppé
nyilvánítását. Tagságunk nevében ezzel nem tudunk egyetérteni, mert
ez a nap a jobbító szándékkal tüntetni induló fiatalok akarata
ellenére végül is olyan események kezdetévé vált, amelyek véres
fehérterrorba, a kommunisták és haladó emberek üldözésébe
torkollott."
SZER, Késő esti mai nap:
Kézigránátos halászat a Balatonon
"A leleményes szovjet legények nem bíbelődnek sokat a horgászbot
összeszerelésével, csalival, beetetéssel, a horogra kapott állat
fárasztásával és hasonlókkal. Ők megjelennek, robbantanak és
zsákmányolnak. A sajnos nagyon is jól ismert kézigránátos halfogást
találták célravezetőnek, s miután idejük és kézigránátjuk bőven van,
parancsnokaik is nyilván játszadozásnak veszik a dolgot,
alkalmanként beszabadulnak a nádasba, és lerobbantják, amit a
halgazdaság és a horgászok odatelepítettek, felneveltek."
|
|
|
|
|
|
 |
A Gyermekérdekek Magyarországi Fórumának javaslata a jogalkotásról szóló 1987. évi XI. törvény módosítására (1. rész) (OS)
|
1989. július 25., kedd - A jogalkotásról szóló 1987. évi XI.
törvény a jogszabálytervezetek véleményezését - az akkori politikai,
társadalmi struktúrának megfelelően - a jogalkotó állami szerv által
biztosított, meghatározott szervezetek által gyakorolható
mechanizmusként írta le. A jogalkotás minisztertanácsi és miniszteri
szintű programja hivatali titok volt, a jogszabályok tervezetei nem
jelentek meg nyilvánosan.
Napjainkban látható, hogy az 1987-ben még kizárólagos
érdekképviseleti funkciókat ellátó szervezetek helyébe vagy mellé
számos hasonló feladatú társadalmi szervezet jött létre. Néhány
törvénytervezet nyilvánosságra hozatalával és azok vitáinak
lebonyolításával már a kormányzat sem mindig tartja be az 1987. évi
XI. törvény előírásait. A jogalkotási törvény gátjává vált az
egyesülési jog tartalmi megvalósulásának, hiszen a társadalmi
szervezetek közül csak a kiválasztottak és azok sem szándékaiknak
megfelelő körben vehetnek részt a jogszabálytervezetek
véleményezésében.
A jogalkotási folyamatban történő társadalmi részvétel a régi
módon már nem biztosítható. A hagyományos szervezetek további
kizárólagos szerepét semmi nem indokolja. Ugyanakkor nyilvánvaló,
hogy az összes társadalmi szervezet minden jogszabálytervezet
véleményezésébe nem vonható be. De ne a jogalkotó szerv döntse el,
hogy a társadalmi szervezetek közül melyiknek mihez van köze
A megoldást a nyílt jogalkotás megteremtésében látjuk.
Törvényben meghatározott időközönként (például negyedévente) minden
ágazat hozza nyilvánosságra: milyen témakörökben készít elő
törvényt, minisztertanácsi vagy tárcaszintű jogszabályt. Az országos
szintű társadalmi szervezetek (pártok, érdekképviseletek,
tömegmozgalmak és egyesületek) e nyilvános jogalkotási program
alapján törvényben meghatározott módon jelezhessék a tervezet
készítőinek részvételi, véleményezési szándékukat. Szabályos
,,véleményezésre bejelentkezés,, esetén az előterjesztőnek törvényi
kötelezettsége legyen a jogszabálytervezet időben történő
megküldése, vagy - nagyszámú bejelentkezés esetén - a sajtóban
történő nyilvánosságra hozatala. (folyt.köv.)
1989. július 25., kedd 17:49
|
Vissza »
Folytatásokkal »
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
SZER hallgatói telefonok:
"- Arra vagyok kiváncsi, hogy a régi deportáltakat, nem zsidókat kártalanítja-e Magyarország.
- Azt szeretném megtudni,hogy azóta, mióta felszedték a határzárat, a szögesdrótot az osztrák határnál, azóta hány em bért kaptak el szökésen, és hánynak sikerült túljutnia a határon Ausztria felé. És azt szeretném még megtudni, hogy milyen büntetés vár arra a magyar állampolgárra, akit tiltott határátlépéssel elfognak a határon, tehát megfogják. Köszönöm."
|
|
|
|
890616 – EGY NAP ANATÓMIÁJA
Az 1956-os Intézet új internetes tartalomszolgáltatása Nagy Imre és társai újratemetésének napjáról. Szerkesztette: Rainer M. János és Topits Judit.
|
|
|
|