 |
|
|
|
|
|
|
|
OS:
A Münnich Ferenc Társaság budapesti szervezeteinek közleménye
"Az utóbbi időben különböző személyek és
szervezetek egyre gyakrabban igénylik október 23-a ünneppé
nyilvánítását. Tagságunk nevében ezzel nem tudunk egyetérteni, mert
ez a nap a jobbító szándékkal tüntetni induló fiatalok akarata
ellenére végül is olyan események kezdetévé vált, amelyek véres
fehérterrorba, a kommunisták és haladó emberek üldözésébe
torkollott."
SZER, Késő esti mai nap:
Kézigránátos halászat a Balatonon
"A leleményes szovjet legények nem bíbelődnek sokat a horgászbot
összeszerelésével, csalival, beetetéssel, a horogra kapott állat
fárasztásával és hasonlókkal. Ők megjelennek, robbantanak és
zsákmányolnak. A sajnos nagyon is jól ismert kézigránátos halfogást
találták célravezetőnek, s miután idejük és kézigránátjuk bőven van,
parancsnokaik is nyilván játszadozásnak veszik a dolgot,
alkalmanként beszabadulnak a nádasba, és lerobbantják, amit a
halgazdaság és a horgászok odatelepítettek, felneveltek."
|
|
|
|
|
|
 |
Akik nem szavaztak
|
München, 1989. július 24. (SZER, Világhíradó) - Július 22-ikén
1947 óta először járulhattak aránylag szabadon a szavazóurnákhoz az
állampolgárok. A négy visszahívás, illetve lemondás miatt
megüresedett országgyűlési körzet 95 ezer választásra jogosult
lakosa közül 45 ezer nem szavazott a jelöltekre, távol maradásával
jutatta kifejezésre közömbösségét, bizalmatlanságát, esetleg
félelmét. Ezek az emberek nem az ellenzék vagy az MSZMP színeiben
indulókra, a szabadabb választásra voksoltak, hanem a nyári
szabadságra, a mezőgazdasági és kerti munkákra, a pihenésre, vagy
akármi másra. Az érintettek közel fele nem élt szavazati jogával,
ami bizonyítja, hogy a hallgató többséget pusztán szavakkal nem
lehet megszólaltatni, megnyerni. A kommunisták vereséget szenvedtek,
de az ellenzék még sem aratott egyértelmű győzelmet. Ennek okairól
hallgassák meg először Bíró Zoltánt, az MDF ügyvezető elnökének
véleményét.
- Az én véleményem valószínű, sokakétól különbözik annyiban,
hogy én elsősorban a tanulságait latolgatom és nem érzem teljes
kudarcnak.
Először is ugye Roszik Gábor bekerült, másodsorban pedig Raffay
Ernő is és Kecskeméten Debreceni is olyan arányt értek el, ami azt
jelzi, hogy az MDF-nek itt nincs szégyelni valója. Ami kudarc benne,
az persze kudarc, az pedig én úgy érzem az egész politika kudarca,
tehát jelzi azt, hogy ez a nép egyelőre elfordul a politikától,
bizalmatlan vele szemben, és úgy érzi, hogy nélküle zajlik, nem
érinti őt az a politikai mozgás, ami itt Magyarországot ma jellemzi
egyébként.
Én azt gondolom, hogy a választásokra, a következő választásokra
mi azzal a nyugalommal indulhatunk, hogy vannak bizonyos esélyeink.
A nagy kérdőjel az, hogy az ország végülis majd adja-e a nevét ehhez
az új politikai korszakhoz vagy pedig nem. Ha nem, akkor nagyon
keserves helyzetbe kerülünk. +++
1989. július 24., hétfő
|
Vissza »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
SZER hallgatói telefonok:
"- Arra vagyok kiváncsi, hogy a régi deportáltakat, nem zsidókat kártalanítja-e Magyarország.
- Azt szeretném megtudni,hogy azóta, mióta felszedték a határzárat, a szögesdrótot az osztrák határnál, azóta hány em bért kaptak el szökésen, és hánynak sikerült túljutnia a határon Ausztria felé. És azt szeretném még megtudni, hogy milyen büntetés vár arra a magyar állampolgárra, akit tiltott határátlépéssel elfognak a határon, tehát megfogják. Köszönöm."
|
|
|
|
890616 – EGY NAP ANATÓMIÁJA
Az 1956-os Intézet új internetes tartalomszolgáltatása Nagy Imre és társai újratemetésének napjáról. Szerkesztette: Rainer M. János és Topits Judit.
|
|
|
|