|
|
|
|
|
|
|
|
OS:
A Münnich Ferenc Társaság budapesti szervezeteinek közleménye
"Az utóbbi időben különböző személyek és
szervezetek egyre gyakrabban igénylik október 23-a ünneppé
nyilvánítását. Tagságunk nevében ezzel nem tudunk egyetérteni, mert
ez a nap a jobbító szándékkal tüntetni induló fiatalok akarata
ellenére végül is olyan események kezdetévé vált, amelyek véres
fehérterrorba, a kommunisták és haladó emberek üldözésébe
torkollott."
SZER, Késő esti mai nap:
Kézigránátos halászat a Balatonon
"A leleményes szovjet legények nem bíbelődnek sokat a horgászbot
összeszerelésével, csalival, beetetéssel, a horogra kapott állat
fárasztásával és hasonlókkal. Ők megjelennek, robbantanak és
zsákmányolnak. A sajnos nagyon is jól ismert kézigránátos halfogást
találták célravezetőnek, s miután idejük és kézigránátjuk bőven van,
parancsnokaik is nyilván játszadozásnak veszik a dolgot,
alkalmanként beszabadulnak a nádasba, és lerobbantják, amit a
halgazdaság és a horgászok odatelepítettek, felneveltek."
|
|
|
|
|
|
|
Lengyelország: elnökválasztó parlamenti ülés elé (1.rész)
|
Scipiades Iván, az MTI kiküldött tudósítója jelenti:
Varsó, 1989. július 19. szerda (MTI-tud) - Szerdán délután ül össze a lengyel Nemzetgyűlés, hogy annyi huzavona után végre megválassza a köztársasági elnököt. Jelölt csak egy van: Wojciech Jaruzelski, Lengyelország erős embere - vagy legalábbis eddig legerősebbnek hitt embere -, de azért fennáll némi bizonytalanság is. Még az is előfordulhat, hogy az ellenzék a királycsináló szerepében találja magát.
Azt, hogy hogyan is kell az elnököt megválasztani, igazság szerint még senki sem tudja. Az alkotmány csak annyit ír elő, hogy a parlament két házának együttes ülése választja a köztársasági elnököt. Az ülésen a képviselők és szenátorok legalább 50 százalékának, azaz 281 főnek kell jelen lennie, és a jelöltnek az érvényes szavazatok több mint 50 százalékát kell megkapnia. De azt, hogy miként szavazzanak, csak közvetlenül az elnökválasztás előtt fogja eldönteni a parlament. Alighanem nyílt szavazás lesz. Ezt támogatja a két legfontosabb frakció: a Lengyel Egyesült Munkáspárté és a Szolidaritásé. De csak a Nemzetgyűlés ülésén fog eldőlni, hogy a nyílt szavazás kézfelemelést jelent-e, vagy a képviselők és szenátorok, felszólításra, egyenkint, fennhangon mondják be az igent vagy a nemet. Ilyen nyílt szavazás mellett a LEMP meglepően gyorsan elpártoló koalíciós partnereinek padjaiból valószínűleg csak kevesen mérnek Jaruzelski ellen szavazni. A tábornok éppen a szövetségesei megbízhatatlansága miatt utasította el június 30-án, hogy pártja őt jelölje elnöknek. Csak több hetes, kulisszák mögötti győzködés után kapott megfelelő ígéreteket a Parasztpárt és a Demokrata Párt vezetőségeitől, s ezután vállalta, mindössze egyetlen nappal a választás előtt, a jelöltséget. Garanciák nélkül nem akart kockáztatni, hiszen a LEMP-nek, a két kis pártnak és a különböző vallási vagy világi törpe szervezeteknek együttesen nem egészen 54 százaléka van a Nemzetgyűlésben. (folyt.)
1989. július 19., szerda 07:28
|
Vissza »
Folytatásokkal »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
SZER hallgatói telefonok:
"- Arra vagyok kiváncsi, hogy a régi deportáltakat, nem zsidókat kártalanítja-e Magyarország.
- Azt szeretném megtudni,hogy azóta, mióta felszedték a határzárat, a szögesdrótot az osztrák határnál, azóta hány em bért kaptak el szökésen, és hánynak sikerült túljutnia a határon Ausztria felé. És azt szeretném még megtudni, hogy milyen büntetés vár arra a magyar állampolgárra, akit tiltott határátlépéssel elfognak a határon, tehát megfogják. Köszönöm."
|
|
|
|
890616 – EGY NAP ANATÓMIÁJA
Az 1956-os Intézet új internetes tartalomszolgáltatása Nagy Imre és társai újratemetésének napjáról. Szerkesztette: Rainer M. János és Topits Judit.
|
|
|
|