Rendszerváltás és az MTI

	Nyilvánosság nap
München, 1989. július 30. (SZER, Zene, szó) - Antal János: A most következő interjú elé hosszabb bevezetőt szántam, melyben szó lett volna a szűkebb pátriánkban lakóhelyünkön folyó politikai munkában való fokozottabb részvétel szükségességéről, de aztán beláttam, hogy erre nincs sok szükség. Az interjúból ez úgy is kiderül. Talán beszélgetőtársamat sem lenne érdemes tüzetesen bemutatnom, egyszerű állampolgár. Budaőrsön él, két gyermeke van, kilenc éve élnek egy lakótelepi lakásban, amely beázik, de pereskedés ide, pereskedés oda, még mindig nem sikerült elérnie, hogy a kivitelezővel kijavíttassa a hibákat. A beszélgetés témája a június 29-ikén megrendezett budaörsi Nyilvánosság nap, amelyen ő is részt vett, mégpedig tevékenyen szeretett volna részt venni. A telefonvonal túlsó végén Schuler László (?) Budaörsről. - Június 29-ikén Budaörsön Nyilvánosság napot szerveztek. Ki volt a rendező? - Az úgynevezett Állampolgári Kör tagjai tettek közzé 1989. május 8-ikán egy felhívást, tehát kiplakátolták, hogy Nyilvánosság nap lesz Budaörsön, és problémagyűjtő adatlapokat dobáltak be a postaládákba, valamint gyűjtőládákat helyeztek el a városban, hogy oda a lakosság a kérdéseit dobja be. - Kiből, kikből áll az Állampolgári Kör? - Az Állampolgári Kör hat-nyolc fő, amennyire megismertem őket a rendezői tevékenységük során. Kettőjükről tudom, hogy MSZMP-tagok és tanácsi dolgozók is egyben, az egyikük osztályvezető a tanácson, a művelődési, egészségügyi és ifjúsági osztály vezetője egyben és MSZMP-tagok. Úgyhogy nekem így utólag is az a benyomásom, hogy az Állampolgári Kör részben a tanács, részben a helyi Hazafias Népfront hozhatta létre. (folyt.) 1989. július 30., vasárnap
Vissza »

	- Nyilvánosság nap - 1. folyt.
- Budaörs, mint a főváros peremén elhelyezkedő kisváros, hasonló gondokkal küzd, mint maga Budapest. Gondolok itt példaként a lakáshiányra vagy az óvodai vagy iskolai férőhelyek hiányára. A június 29-ikén megrendezett Nyilvánosság nap mennyiben segített a gondok feltárásán? - Körülbelül 95 kérdés érkezett be a lakosság részéről, és ebből az Állampolgári Kör tagjai, a rendezők önkényesen előzetes összejövetelek során döntötték el, hogy melyek fognak sorra kerülni. Végül is a forgatókönyv szerint 13 kérdés került sorra, amelyek közül sajnos 95-ből pont a kínos kérdéseket levették a napirendről. - Melyek voltak ezek? - Ilyen volt például, hogy az MSZMP helyi szervezete aláírásokat gyűjtött a bős-nagymarosi építkezések folytatására az építkezés leállítása után Budaörsön. Továbbá felvetette valaki, hogy a tanács harmadik emeletét teljes mértékben az MSZMP foglalja el, miközben tanácsi dolgozók és teljes osztályok kiszorultak a tanácsot környező épületekbe. Aztán volt egy olyan kérdés, hogy igaz-e az, hogy katonatiszti lakások épülnek a templom mellett a városban. Mint kiderült, valóban adott el a tanács a HM-nek építési területet. Volt egy olyan kérdés, hogy kirakhatnak-e három gyerekkel a lakásomból, a kérdező a tanács által igért határidő be nem tartása miatt nem tudott új lakásba átköltözni Budaörsön és a jelenlegiből akarják kirakni. Volt egy olyan kérdés, hogy tanácsi bérlakások kiutalását nem ártana utólag felülvizsgálni, mert sok jogtalan kiutalás történt igen jómódú embereknek. Aztán volt egy, ezt a kérdést én vetettem fel, szintén levették a napirendről, hogy miért nem kérdezhetünk élőben a Nyilvánosság napon az ott lévő budaörsi illetékesektől. (folyt.) 1989. július 30., vasárnap
Vissza »

	- Nyilvánosság nap - 2. folyt.
- Ez azt jelenti, hogy írásban kellett benyújtani a kérdéseket? - Igen. Ezeket írásban kellett bedobni egy problémagyűjtő ládába, tehát több helyen elhelyeztek a városban, és érkeztek itt szép számmal kérdések, de már előztesen a kínosabb kérdéseket igyekeztek kihagyni a szervezők, sajnálatos módon. - Mit tehet ma Budaörsön valaki, hogy ezt a gyakorlatot megváltoztassa? - Ennek ellenére, hogy a kérdésemet levették a napirendről, igyekeztem tevékenyen részt venni a Nyilvánosság napban. Ez azt jelenti, hogy két másik ember képviseletét elvállaltam, minden kérdéshez meg lehetett jelölni a címzetten kívül egy képviselőt is, aki képviseli a problémát. Én gázbevezetési ügyekkel, szociális segélyekkel kapcsolatos kérdésnek a képviseletét elvállaltam, és ezzel kapcsolatban többször jártam a tanácsban, érdeklődtem, információt gyűjtöttem. - Van-e esély arra, hogy Budaörsön új formákat vesz fel a közigazgatási munka? Gondolom, ehhez elsősorban a lakosság passzivitásának a legyőzésére lenne szükség. - Esélyt mindenképp látok, nagyon bízok például az MDF-nek a további szerveződésében és megerősödésében. Megfigyelőként ők már jelen voltak a társadalmi bizottság legutolsó ülésén is. Tehát bele ugyan még nem szóltak semmilyen közügybe, de megfigyelőként vannak mindenhol, és előbb-utóbb várható, hogy nyomást gyakorolnak a tanácsra. - Köszönöm a beszélgetést Schuler Lászlónak. +++ 1989. július 30., vasárnap
Vissza » A hírhez kapcsolódik »