|
|
|
|
|
|
|
|
OS:
A Magyar Könyvkiadók és Könyvterjesztők Egyesülésének nyilatkozata
"Az elmúlt hetekben - a sajtóban és a TV-ben is - nyilvánosságra
került, hogy az Új Idő Kft., mint ,,kiadványszervező,,, a szerzőt
képviselő, annak jogaival rendelkező ügynökség engedélye nélkül
kiadta A. Szolzsenyicin: A Gulag szigetcsoport című könyvét. A
kibocsátó Új Idő Kft., a szerző és jogi képviselője, valamint a mű
kiadójának tiltakozása ellenére forgalomba hozta a mű nem teljes és
tárgyi tévedéseket tartalmazó fordítását."
Deutschlandfunk, Hírek:
Lövési tilalom
"A magyar
határőröknek megtiltották, hogy olyan személyekre lőjjenek, akik el
akarják hagyni az országot. A határőrség egyik ezredesének
nyilatkozata szerint csak figyelmeztető lövéseket lehet leadni.
Az ezredes hangsúlyozta, hogy a magyar kormány nem tájékoztatja
a keletnémet hatóságokat az NDK polgárainak menekülési
kísérleteiről. Ezzel szemben Bonnban megerősítették azokat a
jelentéseket, miszerint a magyar hatóságok bejegyzik a keletnémet
polgárok útlevelébe, ha menekülési kísérletet hajtanak végre."
|
|
|
|
|
|
|
Október 23-ika ünnepléséről
|
München, 1989. július 19. (SZER, Magyar híradó) - Milyen hullámokat vert az MSZMP budapesti bizottságának javaslata, amely szerint október 23-ikát együtt kellene ünnepelni az MSZMP-nek és az ellenzéknek. A Magyar Október Párt kivételével, amely ellenzi a közös ünneplést - még egyik érintett szervezet sem tett közzé nyilatkozatot ebben az ügyben. Így - mint tegnap is - csak egyes politikai irányzatokhoz tartozó személyek magánvéleményét tudjuk idézni. Ma Dr. Demszky Gáborét, aki a Szabad Demokraták Szövetségének tagja. - A budapesti pártbizottságnak ez a bejelentése nem ért engem egyáltalán váratlanul. Ez a bejelentés beleilleszkedik abba a folyamatba, ami június 16-ikán megkezdődött. Ezen a napon a nemzet politizáló része visszavette, visszahódította a közelmúljának a legfontosabb eseményét: az ötvenhatos forradalmat. Egy kissé groteszk az a helyzet ugyanakkor, hogy az MSZMP áll ennek a folyamatnak az élére, és nemzeti kiegyezést hírdet. Számunkra október 23-ika nem a nemzeti kiegyzés napja, hanem a forradalom évfordulója. Ezzel együtt azt is bejelentették, hogy november 4-ike helyett október 30-ikán lesz a Köztársaság téren a koszorúzási ünnepség. Ezzel kapcsolatban el kell mondanom, hogy ez a gesztus az MSZMP részéről azt jelzi, hogy többé nem a forradalom leverésének a napját akarják megünnepelni - pusztán koszorúzni akarnak 30-ikán, ami rendben is van. Ugyanakkor - és itt egy követelést fogalmaznék meg - október 25-ikét, a parlamenti vérengzés napját hasonlóképpen gyászünneppé kellene nyilvánítanunk, vagy legalábbis ezen a napon a Parlament előt koszorúzni kellene a felkelők nevében, a forradalmárok nevében, az azon a napon lemészároltak nevében. (folyt.)
1989. július 19., szerda
|
Vissza »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
- Október 23-ika ünnepléséről - 1. folyt.
|
- Ezt mindenképpen külön kell választani. Azt hiszem, hogy mi mást ünneplünk, mint az MSZMP. Az MSZMP megpróbálja kisajátítani a forradalmat, és máris csak Kádár Jánosról és Nagy Imréről, a revizionista csoportokról beszél. Valamilyen formában ez a nap a forradalom napja kell hogy legyen, az ötvenhatos forradalomról szóló megemlékezéseket nem helyettesíthetik a nemzeti kiegyezésről szóló beszédek. +++
1989. július 19., szerda
|
Vissza »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
SZER-hallgató telefonja:
"... azzal a tézisével, hogy ma is számtalan ember úgy érzi,hogy menekülnie kell Magyarországról azzal már nem értek egyet. Természetesen vannak ilyenek, se semmilyen elfogadható ok már nincs arra, hogy valaki politikai okokból meneküljön a mai Magyarországról, hála Istennek ezen már túl vagyunk. A rossz gazdasági viszonyok okot adhatnak és ad is okot a kivándorlásra vagy a kinnmaradásra, de ez már nem politikai emigráció, ez az emberek természetes vágya,hogy olyan országokba menjenek, ahol jobban, sőt sokkal jobban lehet élni. "
|
|
|
|
890616 – EGY NAP ANATÓMIÁJA
Az 1956-os Intézet új internetes tartalomszolgáltatása Nagy Imre és társai újratemetésének napjáról. Szerkesztette: Rainer M. János és Topits Judit.
|
|
|
|