 |
|
|
|
|
|
|
|
OS:
A Magyar Könyvkiadók és Könyvterjesztők Egyesülésének nyilatkozata
"Az elmúlt hetekben - a sajtóban és a TV-ben is - nyilvánosságra
került, hogy az Új Idő Kft., mint ,,kiadványszervező,,, a szerzőt
képviselő, annak jogaival rendelkező ügynökség engedélye nélkül
kiadta A. Szolzsenyicin: A Gulag szigetcsoport című könyvét. A
kibocsátó Új Idő Kft., a szerző és jogi képviselője, valamint a mű
kiadójának tiltakozása ellenére forgalomba hozta a mű nem teljes és
tárgyi tévedéseket tartalmazó fordítását."
Deutschlandfunk, Hírek:
Lövési tilalom
"A magyar
határőröknek megtiltották, hogy olyan személyekre lőjjenek, akik el
akarják hagyni az országot. A határőrség egyik ezredesének
nyilatkozata szerint csak figyelmeztető lövéseket lehet leadni.
Az ezredes hangsúlyozta, hogy a magyar kormány nem tájékoztatja
a keletnémet hatóságokat az NDK polgárainak menekülési
kísérleteiről. Ezzel szemben Bonnban megerősítették azokat a
jelentéseket, miszerint a magyar hatóságok bejegyzik a keletnémet
polgárok útlevelébe, ha menekülési kísérletet hajtanak végre."
|
|
|
|
|
|
 |
A FKgP Bács-Kiskun megyei szervezetének vitaindító javaslata a mezőgazdaság szerkezetváltására (1. rész) (OS)
|
1989. július 5., szerda - Gazdaszemmel a termőföldről
I. ,,A parasztot a föld igazi gazdájává kell tenni
,,
(Gorbacsov)
A javaslat nem új. Részlet az ,,Irodalmi Újság,, 1956. október
23-i különkiadásából. ,,A magyar írók kiáltványa,, 5. pontjának első
két mondata: ,,Új alapokra kell helyezni parasztpolitikánkat. Mind a
termelőszövetkezetekben, mind az egyéni gazdaságokban biztosítani
kell a parasztság önrendelkezési jogát,,.
Miért? A tapasztalat azt mutatja, hogy a világban folyó
gazdasági versenyben csak azok a vállalkozások képesek tartósan
fennmaradni, amelyek vezetését erős tulajdonosi szemlélet hajtja.
Fokozottan igaz ez a mezőgazdaságban, ahol a munka jelentős részben
még most is ,,harc a természettel,,. A mezőgazdasági nagyüzemek
dolgozói csak formailag tulajdonosok. A vezetők pedig többnyire csak
munkahelynek tekintik pozíciójukat, céljuk csupán nyereségessé tenni
az évvégi mérleget. Igaz, többre nem is vállalkozhatnak olyan
gazdasági rendszerben, amely a mezőgazdaságból csak vinni akar. Nem
véletlen, hogy mennél ,,szocialistább,, típusú a nagyüzem, annál
nagyobb önköltséggel termel.
1989. július 5., szerda 19:22
|
Vissza »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
A FKgP Bács-Kiskun megyei szervezetének vitaindító javaslata a mezőgazdaság szerkezetváltására (2. rész) (OS)
|
Ezzel szemben a paraszti ,,tulajdonosi tudat,, óriási hajtóerő,
amely biztosítja a fölényt a nagyüzemmel szemben. Az egyénileg
gazdálkodó paraszt ott is tűrhetően megél, ahol a nagyüzem
agrárágazata következetesen veszteséges. A fejlett mezőgazdaságú
országokban zömmel családi farmgazdálkodást folytatnak, ezt okkal
tekinthetjük példának. A családi parasztgazdaság modellje ősi idők
óta létezik, történelmi korszakok, társadalom- és rendszerváltozások
sorát vészelte át. A feladat tehát, lehetővé tenni a földtulajdonosi
jogok és kötelezettségek újbóli maradéktalan érvényesülését.
II. A föld tulajdonjogának érvényesítése
1. A szövetkezeti közös vagyon legyen osztható, a tulajdonrész
kivihető
A kilépők egyéni gazdálkodókká válhatnak, de a bent
maradók is tulajdonuk igazi gazdáivá lesznek. A szövetkezeti
demokrácia nem marad ,,írott malaszt,,.
2. A földnek legyen reális, a népgazdaság egészéhez illeszkedő
ára. A föld legyen adható-vehető, lehessen bankkölcsönre
hitelfedezet.
3. Az államnak hosszú távra garantálnia kell a mezőgazdálkodás
eredményességét biztosító feltételeket, különben a tulajdonjogot a
gazdálkodást nem sértő törvény biztosítsa
Az oszthatóság elve
természetesen az egész közös vagyonra terjedjen ki, ne csak a
földre
III. A szerkezetváltás célja és alapelvei
A föld azé legyen, aki gazdaságosabban termel rajta
A
szocialista nagyüzem nem tulajdonosa, csak használója a földnek,
tehát azt nem is adhatja el. Az egész népgazdaságban cél az áttérés
az utasításos tervgazdálkodásról a piacgazdaságra. A mezőgazdaságban
sem lehet másképp. A termelés szintje átmenetileg se csökkenjen
Az
áttérés csak fokozatosan valósulhat meg. Nem kell új földosztás
Minél kevesebb adminisztrációt
Egyénileg gazdálkodni mindenütt,
ahol csak lehet. Minél kevesebb rendeletet
A piac törvényei
szabályozzanak elsősorban
Legyen teljesítménykényszer, győzzön a
jobbik
Garantált piaci esélyegyenlőséget (FKgP program) egyrészt a
mezőgazdaságon belüli tulajdonformák, másrészt a mezőgazdaság egésze
és más népgazdasági ágazatok közt. (folyt.köv.)
1989. július 5., szerda 19:29
|
Vissza »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
A FKgP megyei szervezetének vitaindító javaslata a mezőgazdaság szerkezetváltására (3. rész) (OS)
|
IV. A jövőben várható főbb üzemformák és szerepük
Két alapvető tulajdonforma: az állami és a magántulajdon.
1. Állami gazdaságra kisebb nagyságrendben, speciális
feladatokra továbbra is szükség lesz.
- az állami tartalékföldeken átmenetileg bérlők és mezőgazdasági
vállalkozók.
2. A magántulajdonú földeken:
- egyéni, családi gazdaságok;
- ,,kétlakiak,, , hobbykertészek;
- kisszövetkezetek, társulások;
- tsz-ek, szakszövetkezetek stb.
A tsz-ek tevékenységének változása kívánatos. Egy részük a jó
földeken tovább gazdálkodik, a többségnél azonban jelentős
szerepváltozás várható. Tevékenységük súlypontja áttevődik: a
termeltetés, mezőgazdasági szolgáltatás, feldolgozás, értékesítés,
ipartelepítés stb. területére. (A gyakorlatban sokhelyütt máris így
van).
A szövetkezetek szakgárdájára az átalakulás igen nagy feladatot
ró, de nekik is és az országnak is rendkívül fontos, hogy vállalják.
Ha a nagyüzem monopolhelyzetét kihasználva ellenáll az
átalakulásnak, úgy az még hosszú időre elodázódhat, esetleg meg is
hiusulhat. Rendkívül fontos az egyéni gazdaságok és a belőlük
szerveződő kisszövetkezetek, társulások nagyarányú elterjedése. A
paraszti kisüzem kevesebb vegyszert használ, kevésbé terheli a
környezetet. Belterjesebb lévén, munkaalkalmat teremt. A ,,maradék
munkaidő,, jól hasznosul. Terméke olcsóbban kerülhet a piacra.
Összegezve: hasznosabb a társadalomban, mint a nagyüzem.
V. A mezőgazdaság viszonya a népgazdaság egészéhe.
Félő, hogy a jelenlegi mezőgazdaság pénztőke hiányában rövidesen
működésképtelenné válik. Kapja vissza a költségvetésből (legalább
részben), amit az elmúlt időszakban elvontak tőle. Először a
mezőgazdaságot kell talpra állítani, ez oldható meg viszonylag a
legkisebb anyagi áldozattal.
1. Az eddigi eredmények alapján a mezőgazdaság áll legközelebb a
világszínvonalhoz.
2. Munkahelyek létesítése lényegesen olcsóbb mint az iparban.
3. A viszonylag olcsó élelmiszer áttételesen az ipar
versenyképességét is fokozza. (folyt.köv.)
1989. július 5., szerda 19:33
|
Vissza »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
A FKgP Bács-Kiskun megyei szervezetének vitaindító javaslata a mezőgazdaság szerkezetváltására (4. rész) (OS)
|
A fejlett tőkés országokban dotálják a mezőgazdaságot. A
külpiaci versenyképességhez erre nálunk is szükség lesz, szünjön meg
azonban a rossz munka jutalmazása, a veszteséges gazdaságok
mesterséges életben tartása. Népgazdasági érdek, hogy minden
talpalatnyi föld hasznot hajtson. Minden darab földet művelni kell,
ami csak művelhető. A cél érdekében olyan terményárakat, földárat és
adómértéket kell kialakítani, hogy a leggyengébb minőségű föld is
hasznosítható legyen. A termésátlag-rekordok hajszolása helyett a
gazdaságosság és környezetkímélés legyen a cél. Az egész
népgazdaságban olyan ár- és bérrendszert kell kialakítani, amely a
mezőgazdasághoz igazodik. A beruházásoknál a mezőgazdaság érdekei
élvezzenek elsőbbséget
Világszínvonalon álló exportképes
mezőgazdaság, a neki dolgozó korszerűtlenebb hazai ipart,
áttételesen exportlehetőséghez juttatja. A mezőgazdaság viszonya a
többi népgazdasági ágazathoz:,,legyen egyenlők közt az első,,.
VI. A szerkezetváltást szabályozó intézkedések alapelvei
A tőkés piacgazdálkodás hosszabb időszak alatt, politikai és
gazdasági válságok sora után alakult ki. Nyilvánvalóan mi sem tudjuk
máról-holnapra néhány ,,okos,, rendelettel megvalósítani.
- Először egy átmeneti időszakra kell a szabályozókat
meghatározni, majd az időszak végén dönteni véglegesen.
- Ami most szabaddá válik, ne kelljen visszavonni, inkább
további engedmények váljanak lehetővé
- Célszerű megszabni a birtoknagyság felső határát. A föld ne
válhasson spekuláció tárgyává és ne halmozódhasson fel tulajdonában.
- Bár a piaci viszonyok a birtoknagyságot is szabályozzák, de a
korlátozás mégis hasznos lehet. A gazdálkodót belterjességre
ösztönzi.
Természetesen az engedélyezett birtoknagyság tegye lehetővé a
racionális gazdálkodást. A földadó lehet viszonylag magas (ami
természetesen beépül a terményárakba), de a jól gazdálkodók
többletjövedelmét nem szabad jövedelemadó címén elvonni. Lehetővé
kell tenni, hogy a föld a hozzáértők tulajdonába kerüljön. Az a
gazda pedig,aki eléri az engedélyezett birtoknagyság felső határát,
fogjon valami mezőgazdasággal kapcsolatos vagy egyéb vállalkozásba
(folyt.köv.)
1989. július 5., szerda 19:38
|
Vissza »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
A FKgP Bács-Kiskun megyei szervezetének vitaindító javaslata a mezőgazdaság szerkezetváltására (5. rész) (OS)
|
- Csak magyar állampolgár, illetve jogi személy lehet
földtulajdonos, külföldi csak bérelhet
Az eddigi ,,önkéntes,, földfelajánlásokat, földmegváltásokat,
eladásokat stb. felül kell vizsgálni
Mégegyszer az ezzel
kapcsolatos alapelv: a szövetkezet nem tulajdonosa, csak használója
a földnek.
- Azok, akik földjüket nem igénylik vissza, kapjanak
kártérítést
- A ,,45-ös földosztás maradjon érvényben,,.
VII. Földalap, pénzalap
Törekedni kell arra, hogy a földet lehetőleg a tulajdonos
művelje, illetve aki műveli, az legyen a tulajdonos. A bérleti díj
legyen viszonylag magas, hogy érdemesebb legyen a földet megvenni. A
szövetkezet is azon terület után, ami nem a tulajdona, vagy nem is a
tagjaié, fizessen bérleti díjat, vagy vegye meg. Létesüljön külön
földalap. Kezelője lehetne a helyi tanács, esetleg más intézmény
(földhivatal, agrárbank stb.)
A földalapba tartozna minden terület, amelynek nincs
tulajdonosa. Innen lehetne megvásárolni vagy bérbe venni. A
gazdátlanná vált föld ide kerülne vissza. Azok a rossz minőségű
földek, amelyek hasznosítását senki sem vállalja, kerüljenek
kényszerhasznosításra valamely állami gazdasághoz. Célszerű lenne
ezeket a területeket erdősíteni.
A mezőgazdaság, illetve a vele rendszert alkotó kiszolgáló- és
feldolgozóipar, kereskedelem stb. látszik a legalkalmasabbnak, hogy
a népgazdaság fő húzóerejévé váljon. Működésének beindításához
azonban nagymennyiségű hitel szükséges. Rendkívül fontos az ehhez
szükséges pénzalap megteremtése, indokoltnak tűnik speciális
,,agrárbank,, létrehozása.
Végül még egy idézet 1956. október 23-ról. A ,,Szabad Nép,,
aznapi száma hírt ad a gödöllői ,,agrártudományi egyetem,,
hallgatóinak összejöveteléről. Az egyik téma a sok közül egyben a
cikk címe is: ,,Aknázzuk ki az ország legnagyobb kincsesbányáját - a
termőföldet
,,
FKgP Bács-Kiskun megyei szervezete
(OS)
1989. július 5., szerda 19:41
|
Vissza »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
SZER-hallgató telefonja:
"... azzal a tézisével, hogy ma is számtalan ember úgy érzi,hogy menekülnie kell Magyarországról azzal már nem értek egyet. Természetesen vannak ilyenek, se semmilyen elfogadható ok már nincs arra, hogy valaki politikai okokból meneküljön a mai Magyarországról, hála Istennek ezen már túl vagyunk. A rossz gazdasági viszonyok okot adhatnak és ad is okot a kivándorlásra vagy a kinnmaradásra, de ez már nem politikai emigráció, ez az emberek természetes vágya,hogy olyan országokba menjenek, ahol jobban, sőt sokkal jobban lehet élni. "
|
|
|
|
890616 – EGY NAP ANATÓMIÁJA
Az 1956-os Intézet új internetes tartalomszolgáltatása Nagy Imre és társai újratemetésének napjáról. Szerkesztette: Rainer M. János és Topits Judit.
|
|
|
|