 |
|
|
|
|
|
|
|
OS:
A Magyar Könyvkiadók és Könyvterjesztők Egyesülésének nyilatkozata
"Az elmúlt hetekben - a sajtóban és a TV-ben is - nyilvánosságra
került, hogy az Új Idő Kft., mint ,,kiadványszervező,,, a szerzőt
képviselő, annak jogaival rendelkező ügynökség engedélye nélkül
kiadta A. Szolzsenyicin: A Gulag szigetcsoport című könyvét. A
kibocsátó Új Idő Kft., a szerző és jogi képviselője, valamint a mű
kiadójának tiltakozása ellenére forgalomba hozta a mű nem teljes és
tárgyi tévedéseket tartalmazó fordítását."
Deutschlandfunk, Hírek:
Lövési tilalom
"A magyar
határőröknek megtiltották, hogy olyan személyekre lőjjenek, akik el
akarják hagyni az országot. A határőrség egyik ezredesének
nyilatkozata szerint csak figyelmeztető lövéseket lehet leadni.
Az ezredes hangsúlyozta, hogy a magyar kormány nem tájékoztatja
a keletnémet hatóságokat az NDK polgárainak menekülési
kísérleteiről. Ezzel szemben Bonnban megerősítették azokat a
jelentéseket, miszerint a magyar hatóságok bejegyzik a keletnémet
polgárok útlevelébe, ha menekülési kísérletet hajtanak végre."
|
|
|
|
|
|
 |
Vezetői értekezlet a Honvédelmi Minisztériumban (1. rész)
|
1989. május 19., péntek - A néphadsereg vezető beosztású parancsnokai és politikai munkásai részvételével pénteken tanácskozást tartottak a Honvédelmi Minisztériumban. A tanácskozáson részt vett és felszólalt Németh Miklós, a Minisztertanács elnöke, az MSZMP Politikai Bizottságának tagja.
Az értekezleten elsőként Kárpáti Ferenc vezérezredes, honvédelmi
miniszter értékelte a Magyar Néphadsereg helyzetét. Rámutatott: az
elmúlt években a hadsereg a nehezebbé váló körülmények között is
eleget tett a védelmi feladatoknak. Tagjainak fegyelmi, morális
helyzete kiegyensúlyozott, szélsőségektől mentes. A néphadsereg
támogatja a mélyreható társadalmi és gazdasági reformokat, a
szocializmus gyökeres megújulást.
A hivatásos állomány túlnyomó része megérti, elfogadja és
szükségesnek tartja a múlttal való őszinte szembenézést. A
néphadsereg kész a további belső megújulásra, a reális társadalmi
igényekhez igazodó reformok végrehajtására.
Kárpáti Ferenc szólt arról is, hogy napjainkban elhangzanak
olyan megjegyzések, miszerint hazánkban fennáll a katonai
hatalomátvétel veszélye. A miniszter nyomatékkal kijelentette: ilyen
tervek és elképzelések nincsenek, a hadsereg valamennyi tagjának
érdeke, hogy a társadalmi átalakulás minél hamarabb, de kizárólag
demokratikus folyamat eredményeképpen menjen végbe.
A továbbiakban szólt arról, hogy a katonai vezetés - figyelembe
véve a Varsói Szerződésen belüli új biztonságpolitikai felfogást,
illetve az annak megfelelő védelmi jellegű katonai doktrina
követelményeit - megkezdte a jövő hadseregének kialakítására
vonatkozó tervek kidolgozását. Mérlegelik, hogy az európai katonai
bizalom- és biztonságerősítés eredményeinek várható alakulására
építve, hogyan és milyen mértékben változzon a néphadsereg
nagyságrendje, strukturája, felkészítése, fegyverzete. Minden remény
megvan arra, hogy ennek megvalósítása a közeli években megkezdődhet.
Végrehajtása során azonban - mutatott rá a miniszter - nagy
figyelemmel kell lenni valamennyi katona élet- és
munkakörülményének, életszínvonalának a társadalmi lehetőségekhez
igazodó fejlesztésére. Mindezekre csak úgy kerülhet sor, ha a
hadsereg még hatékonyabban, gazdálkodását tovább ésszerűsítve
használja fel a rendelkezésére álló csökkenő költsévetést.
(folyt.köv.)
1989. május 19., péntek 18:18
|
Vissza »
|
|
Vezetői értekezlet a Honvédelmi Minisztériumban (2. rész)
|
Kárpáti Ferenc végezetül kijelentette: a hadsereg továbbra is
kész és képes a nép szolgálatára, s mindent elkövet annak érdekében,
hogy a védelmi feladatok ellátása mellett, a kormány igényeinek
megfelelően teljesítse a jelenlegi társadalmi, gazdasági gondok
megoldásában reá háruló feladatokat.
Ezután Németh Miklós emelkedett szólásra (folyt.köv.)
1989. május 19., péntek 18:19
|
Vissza »
|
|
Vezetői értekezlet a Honvédelmi Minisztériumban (3. rész) - Németh Miklós beszéde
|
Bevezetőként hangsúlyozta: a Minisztertanács megítélése szerint
a Magyar Néphadseregben eredményes tevékenység folyik; a
néphadseregben jó a fegyelem, magas színvonalú a kiképzés és a
hadrafoghatóság. A hivatásos állomány odaadóan, jó szakmai
hozzáértéssel végzi mindazokat a feladatokat, amelyek az ország
védelméből rájuk hárulnak.
A hadsereg a múlt évi pártértekezlet kapcsán és az azóta eltelt
időben is kifejezésre juttatta: szükségesnek tartja a múlt
mélyrehajtó, kritikus elemzését. Támogatja, híve a társadalmi és a
gazdasági megújulásnak, a reformnak, amit nélkülözhetetlennek tart
az ország fejlődése érdekében.
A továbbiakban a kormányfő azt a nemzetközi, illetve
belpolitikai erőteret elemezte, amely meghatározza a honvédelem, a
hadsereg fejlesztését. A nemzetközi politikai élet kedvező
változásai közé sorolta, hogy mérséklődött a katonai szembenállás;
csökkent a katonai tényező szerepe, s a nemzetközi színtéren
mindinkább prioritást kapnak a biztonság politikai elemei.
Napjainkban a biztonság komplex értelmezése kerül előtérbe.
Ugyanakkor annak politikai, humanitárius, gazdasági vonatkozásai is
nemzetközi megoldásra várnak. Összességében tényleges elmozdulás
érzékelhető a szembenállástól az együttműködés és a párbeszéd felé.
Különösen fontosak ebből a szempontból a szovjet-amerikai viszonyban
tapasztalható kedvező fejlemények.
Ugyanakor a leszereléspolitikai kérdések felértékelődése minden
korábbinál egyértelműbbé teszi számunkra, hogy nem maradhatunk a
leszerelési folyamatok puszta szemlélői. A realitások alapján
végérvényesen szakítani kell azzal a felfogással, amely a
leszerelést a két nagyhatalom monopóliumának tekintette.
A biztonság szűkített értelmezésével való szakítás igénye nem
mai keletű. A magyar biztonságpolitikában már hosszabb ideje jelen
vannak azok a gondolati elemek, amelyeket a Szovjetunió és a többi
szocialista ország 1985-86-ban emelt a hivatalos politika rangjára.
Ide sorolható annak felismerése, hogy a biztonság pusztán katonai
eszközökkel nem szavatolható; politikai, gazdasági és emberi
jogi-humanitárius - nem utolsó sorban bizalomerősítő - elemei is
vannak. A biztonság oszthatatlan, s nem tekinthető pusztán egyes
nemzetek biztonsági kérdésének; a biztonsággal összefüggő gondok
csak politikai, tárgyalásos eszközökkel oldhatók meg, illetve, hogy
a kis és nagy országok azonos felelősséggel viseltetnek a biztonság
fenntartásában. (folyt.köv.)
1989. május 19., péntek 18:22
|
Vissza »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
Vezetői értekezlet a Honvédelmi Minisztériumban (4. rész) - Németh Miklós beszéde
|
- A leszereléspolitikának napjainkban számos új kihívásnak kell
megfelelnie - mondotta. Ilyen mindenekelőtt az európai hagyományos
leszerelés szükségessége. Egyre feszítőbbé válik az az ellentmondás,
amely a kelet-nyugati kapcsolatok gazdagodó tartalma, illetve az
európai katonai szembenállás mind fenyegetőbb szintje között
húzódik. Az előrelépés a hagyományos leszerelés terén nem csak a
hagyományos szembenállás szintjének csökkentése miatt
kulcsfontosságú, de meghatározó jelentőségű a szovjet-amerikai INF
megállapodás után Európában visszamaradt harcászati és hadszíntéri
nukleáris fegyverek kezelése, a hadászati fegyverek felezése,
illetve a vegyifegyverek felszámolása, egészében véve a
kelet-nyugati biztonsági struktúra megreformálása, szempontjából.
A másik kihívás globális jellegű, s következményeitől mind
kevésbé tudjuk függetleníteni magunkat. Folytatódik a katonai
nagyhatalmak birtokában lévő pusztító kapacitások mennyiségi és
minőségi növekedése. Mindez párosul a tömegpusztító fegyverek és a
célbajuttató eszközök, mindenekelőtt a nukleáris és a vegyi
fegyverek, valamint a rakétatechnológia világméretű elterjedésével.
A hagyományos leszerelési tárgyalások alakulása nem tekinthető
leszerelés-technikai kérdésnek. A tárgyalások kimenetele - akár
pozitív, akár negatív értelemben - az elkövetkezendő évtizedben, sőt
a századfordulón túl is meg fogja határozni biztonsági, gazdasági és
politikai helyzetünket. Egyszerre lesz számunkra kül- és
belpolitikai kérdés.
A VSZ tagállalmai, felismerve, hogy a hagyományos haderők terén
mutatkozó nyomasztó számszerű fölényük - külső és belső
összefüggések miatt - gátjává vált fejlődési modellváltásunknak,
készek haderejük radikális csökkentésére. Saját elképzeléseik
szerint haderejüket mintegy 900 ezer fővel, csaknem ezer harci
repülőgéppel, több mint 1100 helikopterrel, több mint 40 ezer
harckocsival és páncélozott szállító harcjárművel, valamint 35 ezer
tüzérségi harceszközzel csökkentenék. (folyt.köv.)
1989. május 19., péntek 18:24
|
Vissza »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
Vezetői értekezlet a Honvédelmi Minisztériumban (5. rész) - Németh Miklós beszéde
|
- Ami a leszerelési intézkedések magyar vonatkozásait illeti, az
ország jelenlegi gazdasági helyzetében egyáltalán nem mellékes:
sikekrül-e további megtakarításokat eredményező haderőcsökkentést
végrehajtani, vagy ellenkezőleg, újabb fejlesztések igénye merül
fel. Az sem mindegy, hogy a megállapodásokba sikerül-e bevonni a
leginkább költséges fegyverfajtákat, így például a légierőt, hiszen
egyetlen új repülőgép ára több mint fél milliárd forint, a korszerű
légelhárító eszközöké pedig milliárdos nagyságrendű.
Biztonsági szempontból sem mindegy, hogy az elsődlegesen belső
okok által kikényszerített csökkentéseket sikerül-e összekapcsolni
kölcsönös leszerelési intézkedésekkel oly módon, hogy az új
helyzetben ne csökkenjen, sőt, ha lehet, erősödjön
biztonságérzetünk.
A leszerelés politikai tétje egyértelmű: sikerül-e egy sokkal
kiszámíthatóbb, s egyúttal sokkal demokratikusabb biztonsági
struktúrát kiépíteni Európában. Elsődleges érdekünk, hogy a
kölcsönös fenyegetésre épülő biztonsági sorsközösség felszámolása
után ne maradjon vissza biztonsági vákuum; ne két ,,egymástól
elkülönült,, biztonsági rendszer jöjjön létre Európa két oldalán, s
zökkenőmentes legyen az átmenet egy újtípusú európai biztonsági
berendezkedésre.
A hagyományos leszerelés folyamatának lendületét nem pusztán
ráfordításaink és aktivitásunk erősítésével kell fenntartani. Elejét
kell venni annak is, hogy egyéb területeken - mint például a
harcászati nukleáris fegyverek esetében - olyan fejlemények
következzenek be, amelyek lefékeznék vagy visszavetnék e folyamatot.
Sem politikailag, sem gazdaságilag nem engedhetjük meg az
1979-1984-es középhatótávolságú ,,rakétaválság,, válságjegyeinek és
következményeinek megismétlődését. Biztonsági érdekeinknek szintén
ellentmondana, ha a nukleáris fenyegetést az INF-megállapodás
előtti, vagy annál magasabb szinten e kategóriákra újra
kiterjesztenék Magyarországra.
Hazánknak aktívan síkra kell szállnia a tárgyalásos, politikai
rendezésért. A harcászati nukleáris fegyverek a jelenleginél jóval
alacsonyabb, egyenlő szintre való csökkentése a felek számára
elfogadható megoldási alternatívát jelenthet.
A pusztító kapacitások állandó növekedése, mind több területet
és országot érintő elterjedése, valamint az országok
sebezhetőségének növekedése megkívánja, hogy a globális leszerelési
kérdések is nagyobb figyelmet kapjanak. (folyt.köv.)
1989. május 19., péntek 18:27
|
Vissza »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
Vezetői értekezlet a Honvédelmi Minisztériumban (6. rész) - Németh Miklós beszéde
|
Mindenekelőtt előrelépésre lenne szükség a nukleáris
fegyverkísérletek eltiltásában, az atomsorompó-rendszer
integritásának megőrzésében és megerősítésében, valamint a vegyi
fegyverek mielőbbi átfogó eltiltásában.
A nemzetközi élet fejleményeit összegezve Németh Miklós annak a
véleményének adott hangot, hogy az új biztonságpolitika érvényre
juttatása lehetővé teszi az enyhülés kiterjesztését a katonai
területre is. E folyamatok a védelmi doktrína teljesebb
érvényesítésével egyetemben lehetővé tennék, hogy hazánk a
jelenleginél kisebb haderővel rendelkezzen, de továbbra is a Varsói
Szerződésen belül, szövetségi rendszerben oldja meg a reá háruló
feladatokat.
Ugyanakkor szükséges, hogy az így létrejövő haderő korszerű
színvonalon álljon. Magyarországnak, mint szuverén országnak, a
körülményeknek megfelelő, az ország védelmét ellátni képes, a
jelenleginél kisebb, de szervezetében, fegyverzetében,
felkészítettségében korszerűbb hadseregre van szüksége.
A fegyverzet átfogó korszerűsítése ugyancsak hosszabb távú
célként határozható meg. További romlást azonban meg kell állítani
és a leginkább elhasználódott eszközök újabb típusúakkal történő
felváltásával meg kell kezdeni egy szerény mértékű korszerűsítést. A
csökkentéssel párhuzamosan korszerűsíteni kell a néphadsereg
szervezetét, meg kell tenni a szükséges - nagy anyagi befektetést
nem igénylő - intézkedéseket a vezetés, a kiképzés, a mindennapi
élet korszerűsítése érdekében. Ezzel kapcsolatban Németh Miklós
hangsúlyozta: a kormány fontosnak tartja és megteszi a szükséges
intézkedéseket a hivatásos állomány létbiztonságának megőrzése,
helyzetének szükséges és lehetséges mértékű stabilitása érdekében.
A kormányfő kiemelte azt is, hogy a néphadseregnek - más nemzeti
intézményekhez hasonlóan - meg kell erősítenie társadalmi
tekintélyét; növelnie kell a katonai egyenruha rangját és
megbecsültségét. A társadalom azért tekinti a néphadsereget
sajátjának, mert védelmi, belpolitikai, nevelési és gazdasági építő
funkcióját az egész nemzet érdekében tölti be. Németh Miklós
hangoztatta meggyőződését, miszerint a katonapolitika kialakításában
és megvalósításának ellenőrzésében egyre nagyobb szerepet kell
játszania a nemzet érdekeit és akaratát legteljesebben kifejezni
képes Országgyűlésnek. (folyt.köv.)
1989. május 19., péntek 18:30
|
Vissza »
|
|
Vezetői értekezlet a Honvédelmi Minisztériumban (7. rész) - Németh Miklós beszéde
|
E gondolat kapcsán határozottan leszögezte:
- Meggyőződésem, hogy a hadsereg erejét semmilyen politikai
erőnek nem szabad felhasználnia a belpolitikai kérdések megoldására
A sztálini társadalmi modell egyik leggyűlöletesebb vonása éppen az
volt, hogy a fegyveres erőket gátlástalanul vetette be saját népe
megrendszabályozására. Ez az a múlt, amitől a leghatározottabban el
kell határolnunk magunkat. Ennek máig ható következménye, hogy a
közvéleményben, az emberekben lappangó búvópatakként él a félelem és
a gyanú a fegyveres erőkkel szemben. Ezt a rossz emlékű múltat csak
az újtípusú gyakorlat választhatja el világos határral a
jelenidőtől. E gyakorlat a belpolitikai kérdések békés megoldásának
garanciájaként fogja fel a fegyveres erőket
- Különösen fontos erről most beszélni, hiszen ebben az évben
június 16-a és október 23-a látens veszélyei még előttünk állnak.
Nagykorúságunk fontos mércéje lehet, ha ugyanolyan társadalmi
együttműködésben jutunk túl ezeken a napokon, mint tavaly a
falurombolással kapcsolatos tüntetésen. Nincs kétségem, hogy az idei
megméretések a tavalyinál is több körültekintést, higgadtságot és
önmérsékletet követelnek mindenkitől. Ezeken a napokon be kell
bizonyítanunk Európának, hogy népünk megérett a szocialista
demokráciára.
A Minisztertanács elnöke a néphadsereg jövőjéről szólva
végezetül hangoztatta:
- Miközben megnyugvással vesszük tudomásul, hogy a néphadsereg
megértést tanúsít az ország jelenlegi gazdasági helyzete, az ötéves
tervben előirányzott költségvetés jelentős csökkentése iránt,
jogosnak ítéljük az aggodalmat is: a jövőben rendelkezésre áll-e
mindaz, ami a legalapvetőbb feladatok ellátásához szükséges.
- Ezért közölni kívánom: a kormány a jövőt tekintve biztosítja,
hogy a Magyar Néphadsereg megfeleljen a kor követelményeinek, hogy
olyan erőt képviseljen, amelyre a kormányzat és a lakosság
magabiztosan számíthat az ország függetlenségének, törvényes és
alkotmányos rendjének, valamint szocialista vívmányainak védelmében,
és mindezzel járuljon hozzá a társadalom stabilitásához is. (MTI)
1989. május 19., péntek 18:32
|
Vissza »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
SZER-hallgató telefonja:
"... azzal a tézisével, hogy ma is számtalan ember úgy érzi,hogy menekülnie kell Magyarországról azzal már nem értek egyet. Természetesen vannak ilyenek, se semmilyen elfogadható ok már nincs arra, hogy valaki politikai okokból meneküljön a mai Magyarországról, hála Istennek ezen már túl vagyunk. A rossz gazdasági viszonyok okot adhatnak és ad is okot a kivándorlásra vagy a kinnmaradásra, de ez már nem politikai emigráció, ez az emberek természetes vágya,hogy olyan országokba menjenek, ahol jobban, sőt sokkal jobban lehet élni. "
|
|
|
|
890616 – EGY NAP ANATÓMIÁJA
Az 1956-os Intézet új internetes tartalomszolgáltatása Nagy Imre és társai újratemetésének napjáról. Szerkesztette: Rainer M. János és Topits Judit.
|
|
|
|