Rendszerváltás és az MTI

	Németh Miklós nyilatkozata
München, 1989. július 23. (SZER, Világhíradó) - Ismertetjük Németh Milós interjújának első részét - a második felét kivonatosan -, amelyet a nyugatnémet a Bild am Sonntag című lapnak adott. - A miniszterelnök közölte, hogy legkésőbb 1990. június 8-ikán megtartják a szabad választásokat Magyarországon. A kormány a szabad és demokratikus választások megtartására törvényjavaslatot dolgozott ki, amelyet épp jelenleg vitat meg az ellenzékkel és minden társadalmi erővel. Remélem - mondotta Németh Miklós -, hogy kora ősszel a parlament elé lehet terjeszteni a törvényjavaslatot. Minden pártot engedélyezni fognak. Lengyelországtól eltérően semmiféle kvótát nem kötnek ki a kommunista párt számára. A magyarországi választások ebben lényegesen különbözni fognak a lengyelországitól - hangsúlyozta a miniszterelnök, majd így folytatta: Többpártrendszert akarunk, pluralizmust akarunk, ezért egy új alkotmányt dolgozunk ki, amely végérvényesen szakít a sztálinizmussal. Garantálni akarjuk az alapvető polgári jogokat, mint például a gyülekezési jogot, a szavad véleménnyilvánítást, a sajtószabadságot, a lelkiismereti szabadságot és a piacgazdaságot. Az új alkotmány a kommunista párt vezető szerepével is szakít majd - mondotta Németh Miklós. Arra a kérdésre, hogy milyen erős a dogmatikusok ellenállása a kommunista pártban, azt felelte: A legvadabb dogmatikus sem hagyhat figyelmen kívül egy tényt. A rendszer, amellyel eddig dolgoztunk, bizonyos eredményeket ugyan felmutatott, de nem túl sokat. Azok, akiknek ez a rendszer előnyöket adott, természetesen ellenállást tanúsítanak, de őket nem likvidálják, nem küldik börtönbe, mint régebben - mondotta a magyar kormányfő. (folyt.) 1989. július 23., vasárnap
Vissza »

	- Németh Miklós nyilatkozata - 1. folyt.
A nyugatnémet lap munkatársai ezután afelől érdeklődtek, hogy milyen nagy a reformok ellenzőinek a csoportja. Németh Miklós válasza: Közülük sokan kritikájukat reformleplekkel takargatják. A szakvakban a reformokért lépnek fel, a sorok között azonban érzékeltetik, hogy a reformok ellen vannak. Erejüket nagyon nehéz felmérni. A pártvezetés épp olyan tarka, mint maga a párt és a lakosság. Vannak óvatosak a vezetésben is, akik a demokratizálódás tempóját túl gyorsnak tartják. Abban a döntő kérdésben, hogy reformokra van szükség, a Magyar Kommunista Párt Központi Bizottságában nincs viszály - nyilatkozta Németh Miklós, majd ezeket mondta: - Száz százalékos biztosíték nincs arra, hogy nem következik be ismét visszaesés, de mi sokat teszünk azért, hogy ez ne történhessék meg. A legfontosabb biztosíték erre a nép. A lakosság nem egyezne bele visszafelé tett lépésbe. Garancia a kormányom is. A kormány többé nem a párt meghosszabbított karja, hanem önálló központi hatalom. A pekingi tragikus események után a kormány leszögezte, hogy Magyarországon többé belpolitikai kérdést nem oldanak meg erőszakkal. A fegyveres erőkkel nem fognak nálunk visszaélni - mondotta a magyar miniszterelnök. Így folytatta: - Ha a választásokon a kommunista párt elveszítené a többséget, akkor azt a döntést el kell fogadni. Lehetségesnek tartom ugyan, hogy a párt elveszti a többséget, de nem valószínűnek. Ha mi határozottan kiállunk a demokratizálódás mellett, ha mi nem elhasznált emberekkel megyünk bele a választásokba, akkor eredményt érünk el. Megmaradunk politikai vezetőerőnek egyedül, vagy koalícióban. (folyt.) 1989. július 23., vasárnap
Vissza »

	- Németh Miklós nyilatkozata - 2. folyt.
A Bild am Sonntag munkatársai emlékeztették a miniszterelnököt, hogy Lengyelországban amilyen mértékben a választások szabadok voltak, a kommunista párt megsemmisítő vereséget szenvedett - célozva a szenátusi eredményre. Németh Miklós válasza: - A lengyel kommunista párt legfelsőbb vezetősége éveken át hamisan mérte fel a helyzetet. Ahelyett, hogy a reformmozgalom élére állt volna, miként mi tesszük. A Varsói Szerződés tagállamainak bukaresti csúcsértekezletén Jaruzelski azt mondotta nekem: "Mi 1981-ben (értsd a Szolidaritás elnémítására elrendelt rendkívüli állapot bevezetésekor) ugyan katonai győzelmet arattunk, de politikailag vereséget szenvedtünk." A nyugatnémet lap munkatársai ezután azt a kérdést tették fel a magyar miniszterelnöknek: bizonyos-e abban, hogy a Szovjetunió minden fejlődést elfogad Magyarországon? A válasz: - A Szovjetunió elfogadta a lengyel fejlődést, és Magyarországon sem avatkozik be. Gorbacsov Bukarestben megerősítette, hogy az úgynevezett Brezsnyev-doktrína meghalt. Németh Miklós szerint nagyon nehéz egyértelműen felelni arra, hogy a Szovjetunióban visszavonhatatlanul felülkerekedik-e Gorbacsov reformirányzata. Gorbacsov gondosan tanulmányozta Hruscsov hibáit - mondotta a kormányfő. - Természetesen Gorbacsovnak vannak ellenfelei. Sok funkcionáriusnak kiváltságai voltak, és ezeket küzdelem nélkül nem adják fel - folytatta Németh Miklós. - Végső fokon Gorbacsov sikere vagy sikertelensége az üzletekben és a pénztárcákban dől el, és a főtitkár ennek tudatában van. (folyt.) 1989. július 23., vasárnap
Vissza »

	- Németh Miklós nyilatkozata - 3. folyt.
A következőkben a gazdasági kérdésekre terelődött a szó. Németh Miklós azt mondta: - Az egészséges gazdasági fejlődés mozdítja elő a legjobban a politikai reformokat. Ősszel törvényt alkotunk, amely megkönnyíti a magántulajdon létét és a gazdasági magánkezdeményezést, vállalkozásokat, ugyanakkor csökkentjük az állami irányítást. Ezzel párhuzamosan társadalmi védőhálót kívánunk létrehozni, amely azokat, akik nem nőttek fel a versenyhez, nem engedi szegénységbe és ínségbe dönteni. A gazdasági szerkezetátalakítás feszültségekkel jár és áldozatokat követel - mondotta Németh Miklós. Az interjú második részében a nyugatnémet-magyar gazdasági együttműködés hasznát fejtegette a kormányfő. Noha a KGST-tagságnak jelenleg több a hátránya, mint az előnye, nem lehetséges, hogy Magyarország belátható időn belül kilépjen a KGST-ből - állapította meg Németh Miklós. Szerinte a Varsói Szerződés szervezetének, amelynek jelenleg főként katonai tartalma van, elsősorban politikai szövetséggé kellene válnia, anélkül, hogy bármely tagország szuverenitását korlátozná. A miniszterelnök kijelentette: Ceausescuval még a tényekről is nehéz beszélni, mert a fehérre azt mondja, fekete. Kifejezte reményét, hogy ha az európai együttműködés továbbra is előre halad, a 2000-ik évre a szovjet hadsereget kivonják Magyarországról, vagy talán még előbb. +++ 1989. július 23., vasárnap
Vissza »