Rendszerváltás és az MTI

	Nyers Rezső - Izvesztyija - 1. rész
Kaszab Zsuzsa, az MTI tudósítója jelenti: Moszkva, 1989. július 23. Vasárnap (MTI-tud) - ,,Nyers Rezső, aki következetes híve peresztrojkánknak, nemrég budapesti sajtóértekezletén kiemelte: a szovjetellenesség ma egyszerűen politikai tudatlanságot tükröz,, - írja a szombati Izvesztyija, közölve azt a beszélgetést, amelyet tudósítója Budapesten folytatott közvetlenül az MSZMP KB júniusi plénuma után a párt frissen megválasztott elnökével. A politikai reformokkal, a párt szerepével, az új társadalmi-politikai mozgalmakhoz való viszonnyal kapcsolatos kérdésekre válaszolva Nyers Rezső elmondta: Magyarországon jelenleg az egypártrendszerről a többpártrendszerre való áttérés folyamata zajlik, a reformok számos új törvény elfogadását teszik szükségessé. Időszerű kérdés egy olyan pártegység létrehozása, amely figyelembe veszi a párton belüli irányzatokat, platformokat is. Elhárult a pártszakadás veszélye, a párt lezárta azt a szakaszt, amikor védelmi pozícióba kényszerült a múltban elkövetett hibák miatti, részben jogos bírálatokkal szemben. Nyers Rezső a beszélgetésben kifejtette: természetes jelenségnek tartja, hogy az MSZMP-n belül több platform létezik. Elmondta, hogy a központi bizottság ülésén a megvvitatott kérdések túlnyomó többségében egyetértés alakult ki. A legkritikusabb mozzanat az 1956-os események értékelése volt, azonban a vita, amely ebben a kérdésben megosztotta a nemzetet, lényegében befejeződik. Elismerjük azoknak a tevékenységét, akik reformokat akartak, így Nagy Imre szerepét is. A történelmi igazságosság helyreállítása nélkül a párt nem számíthat a társadalom bizalmára. Az MSZMP ősszel sorra kerülő kongresszusán megvitatjuk a történelmi albizottság jelentését, amelyben benne lesz a párt szerepének értékelése a különböző történelmi időszakokban mind nemzetközi, mind nemzeti szinten - hangsúlyozta Nyers Rezső. (folyt.) 1989. július 23., vasárnap 13:32
Vissza » A hírhez kapcsolódik »

	Nyers Rezső - Izvesztyija - 2. rész
Nyers Rezső szólt a gazdasági nehézségek okairól, így az elhibázott beruházásokról, a tudományos-műszaki haladásra való időbeni reagálás elmulasztásáról. Állást foglalva a párt és az állam feladatainak különválasztása mellett hangoztatta, hogy a pártállamot jogállamnak kell felváltania. A reformok menetéről kifejtette, hogy nem célszerű a folyamatot sok kis szakaszra felbontani. Az MSZMP szociáldemokrata hagyományaival kapcsolatban kiemelte: a párt egyidejűleg támaszkodik a kommunista és a szociáldemokrata hagyományokra. Érdemes figyelembe venni a szociáldemokraták válaszát a gazdasági reformkérdésekre, s az ideológia és a politika kölcsönhatásának problémájára. A szociáldemokratáknál az ideológia szerepe gyakorlatiasabb: a kommunista pártok évtizedeken át túlideologizálták a dolgokat. A pártnak széles társadalmi bázisra kell támaszkodnia, nem mondhat le az elsősorban szociáldemokrata beállítottságú rétegekről, a képzett munkásokról és a középrétegekről sem. (folyt.) 1989. július 23., vasárnap 13:44
Vissza » A hírhez kapcsolódik »

	Nyers Rezső - Izvesztyija - 3. rész
A gazdasági reformokat Nyers Rezső három szakaszra bontotta. Az első 1953-1956 között zajlott és alapvetően a mezőgazdaságra összpontosított. A figyelmet a magas termelési kultúrával rendelkező középparasztságra fordította, ezzel magyarázhatók sikerei. Nagy Imre sokat átvett Buharintól - mondotta. Az agrárkérdés kulcskérdés maradt az 1968-ban kezdődött második reformszakaszban is: ekkor áttért a gazdaság az önelszámolásra, és a vállatoknak önállóságot adott. Ebben külöbözik alapvetően az 1965-ös Koszigin-féle reformtól, amely hasonló volt a magyarokéhoz, annak ellenére, hogy az iparra koncentrált. A magyar reformot 1972-ben leállították, 1974-től kedvezőtlen folyamatok indultak. A reform a mezőgazdaságban folytatódott, de az iparban leállt. A reformok harmadik hullámának meg kell oldania mindazt, amit az első kettő kihagyott. A szocialista országok közötti, illetve a magyar-szovjet gazdasági kapcsolatokat a jövőben Nyers Rezső a dollárelszámolás alapján és elsősorban a kétoldalú kapcsolatok keretében képzeli el. Így egyben a nemzetgazdaságok hatékonyan bekapcsolódhatnának a nemzetközi gazdasági életbe. Arra a kérdésre, milyen esélye van az MSZMP-nek a következő választásokon, elmondta: minden attól függ, mennyire sikerül a párt politikájában kifejezni a nemzet és az egész ország érdekeit. +++ 1989. július 23., vasárnap 13:49
Vissza » A hírhez kapcsolódik »