|
|
|
|
|
|
|
|
OS:
Az MSZDP állásfoglalása a koalíció lehetőségéről
"A magyar és a nemzetközi sajtóban a
közelmúltban nyilatkozatok láttak napvilágot egy esetleges MSZMP,
MDF, MSZDP koalícióról. A Szociáldemokrata Párt - elemezve a kialakult helyzetet - úgy
látja, hogy hiányoznak a társadalmi és politikai feltételek
bármilyen koalíciós elképzeléshez."
BBC, Panoráma:
Lipták Béla nyilatkozata
"... ha Bős megépülne, akkor
Csehszlovákia ezzel áthelyezi a saját felségterületére a Duna jobb
partját is, ami nem más, mint területfoglalási precedens, hazánk
további csonkítása.
A másik, hogy a Duna vizének egy elszigetelt üzemcsatornába való
vezetése Csallóközt teszi tönkre, annak a földműves magyar
életformájának a felszámolását eredményezi."
|
|
|
|
|
|
|
Elefántok: Túl sok vagy túl kevés? (1. rész)
|
1989. július 23. vasárnap (MTI-Panoráma)
Az afrikai elefántokon szeretne segíteni Msztyiszlav Rosztropovics csellóművész, aki szeptember 18-i koncertjének - várhatóan magas - bevételét e veszélyeztetett állatfaj megmentésére ajánlotta fel. Az ormányosok sorsa ma világszerte heves vitákat kavar. Az afrikai elefántok száma az utóbbi tíz évben 1,3 millióról 550 ezerre csökkent, ezért napirendre került az elefántcsonttal folytatott kereskedelem betiltása is. Japán - a világ legnagyobb elefántcsont-feldolgozója - a környezetvédők nyomására nemrégiben bizonyos feltételekkel, az Európai Közösségek és az Egyesült Államok pedig teljesen betiltotta az elefántcsont importját. Az értékes anyag kereskedelmének teljes tilalmát sürgető felhívások elkeseredett ellenállásba ütköznek a fekete kontinens déli felében, ahol - a jelek szerint - a gondot éppen az okozza, hogy túl sok az elefánt. Errefelé azt állítják, hogy az ,,elefánt-népesség szabályozását,, célozza a vadászat. Zimbabwe, Botswana és a Dél-Afrikai Köztársaság hatóságai és vadvédelmi szakértői egybehangzóan azzal érvelnek, hogy hosszú távon éppen a hatalmas állatok elszaporodása vezethet a faj kipusztításához. Ha ugyanis megszüntetik az időszakos - legális - selejtezéseket, akkor nem csak a vadorzók veszélyeztetik majd az elefántok életét, hanem az ültetvényeiket féltő gazdálkodók is igyekeznek megszabadulni az ormányosok zaklatásaitól. Zimbabwéban például ma már 50 ezer elefánt él, pedig a szakértők szerint e terület legfeljebb 35 ezer állatot tudna eltartani a környezet károsítása nélkül. Ráadásul a hatóságok úgy vélik, hogy csupán az emberek megfelelő anyagi érdekeltsége biztosíthatja a vadállat-állomány megóvását egy olyan kontinensen, ahol a földéhes lakosság száma huszévenként megkétszereződik. A selejtezések során nyert elefántcsont mennyisége évente sok-sok tonnára rúg, s ezt szigorúan ellenőrzött árveréseken értékesítik, jelentős összegekért. Az áprilisban tartott legutóbbi vásáron például az agyarak ára kilónként 350 dollárra szökött fel. Ezen kívül Hararéban, a fővárosban bárki vásárolhat - ha megfizeti - elefántbőrből készült dísztárgyakat, cipőket, táskákat vagy bőröndöket. ,,Nálunk hatékony vadgazdálkodás folyik, korántsem az agyarakért vadásszuk az ormányosokat,, - magyarázza Zimbabwe legismertebb elefántcsont-faragója, aki kárhozatos érzelemkitörésként elutasítja a tilalmat sürgető hangokat. (folyt.)
1989. július 23., vasárnap 10:36
|
Vissza »
|
|
Elefántok: Túl sok vagy túl kevés? (2. rész)
|
A hatalmas emlősök ,,túlnépesedése,, még nagyobb problémákat okoz Botswanában, ahol a több mint ötvenezres csorda szaporodásának az utóbbi években nem vetettek gátat a selejtezések vagy a vadászatok. Zimbabwéhoz hasonlóan Botswana is úgy szeretné korlátozni az ormányosok számát, hogy farmerjeinek kedvezzen, de az elefántcsont-kereskedelem betiltása keresztülhúzná számításait. ,,Miért kellene nekünk megszenvedni azt, hogy mások képtelenek megóvni elefántjaikat?,, - teszik fel a kérdést Gaboronéban. Az apartheid ellenére vadgazdálkodásáért még a fekete kontinensen is széles körben tisztelt Dél-Afrikai Köztársaság szintén ellenzi a tilalmat. Az országban 8-9 ezer elefánt él, zömmel a Kruger Nemzeti Parkban. Közülük néhány százat minden évben kiselejteznek, s így jelentős mennyiségű agyarhoz jutnak a legális kereskedelem céljaira. Ezen kívül a magán-rezervátumokban néhány tucat ormányost elejtenek a gazdag külföldi szafári-vendégek is. ,,Határozottan ellenezzük a tilalmat - mondja a Kruger park szakértője. - Hat vagy hét éve, hogy betiltották a kereskedést az orrszarvúak agyarával, és a faj ma közelebb áll a kipusztuláshoz, mint valaha. Meggyőződésem, hogy ha egy ország valóban meg akarja szüntetni az orvvadászatot, akkor kellő akarattal és eltökéltséggel meg is tudja ezt tenni.,, A Zambezitől délre hevesen bírálják a kelet-afrikai országokat, amelyek az ő megkérdezésük nélkül felvetették a kereskedelmi tilalom ötletét az importőröknek. A sikeres vadgazdálkodást folytató dél-afrikai államokban úgy érzik, hogy saját látványos kudarcaikért őket akarják büntetni észak-keleti szomszédaik, akik elhanyagolták állataik megóvását. Az orvvadászatról és az elefántcsont illegális kereskedelméről persze errefelé kevés szó esik. Az elefántok és az elefántcsont-kereskedelem sorsáról valószinűleg októberben döntenek, a svájci Lausanne-ban tartandó nemzetközi konferencián. A kereskedelmi tilalom szószólói azt akarják, hogy az ormányosokat sorolják a kipusztulással fenyegetett fajok közé, de ez a fekete kontinens déli részén nyilván heves ellenállásba ütközik majd. Hararei szakértők már most azzal érvelnek, hogy az elefántokat egyelőre nem fenyegeti a kihalás veszélye, és okosabb lenne az erőforrásokat a fekete orrszarvúak megóvására fordítani, hiszen ezekből az állatokból mindössze négyezer maradt. +++ Mezei Marianne, MTI Panoráma
1989. július 23., vasárnap 10:37
|
Vissza »
|
|
|
|
|
|