|
|
|
|
|
|
|
|
OS:
Az MSZDP állásfoglalása a koalíció lehetőségéről
"A magyar és a nemzetközi sajtóban a
közelmúltban nyilatkozatok láttak napvilágot egy esetleges MSZMP,
MDF, MSZDP koalícióról. A Szociáldemokrata Párt - elemezve a kialakult helyzetet - úgy
látja, hogy hiányoznak a társadalmi és politikai feltételek
bármilyen koalíciós elképzeléshez."
BBC, Panoráma:
Lipták Béla nyilatkozata
"... ha Bős megépülne, akkor
Csehszlovákia ezzel áthelyezi a saját felségterületére a Duna jobb
partját is, ami nem más, mint területfoglalási precedens, hazánk
további csonkítása.
A másik, hogy a Duna vizének egy elszigetelt üzemcsatornába való
vezetése Csallóközt teszi tönkre, annak a földműves magyar
életformájának a felszámolását eredményezi."
|
|
|
|
|
|
|
Refórmkommunisták
|
----------------- München, 1989. október 2. (SZER, Magyar híradó) - Reform és egyéb kommunisták a célegyenesben. Hallgassák meg Kasza László budapesti kommentárját. - A hét végén az volt az ember érzése, hogy az MSZMP csak reformistákból áll. Ők voltak úton szerte az országban, és külföldön. A konzervatív szárny vezetői közül csupán Grósz Károlyról szerzett tudomást a közvélemény, aki mintha csak jelképes lenne, egy temetésen vett részt a Belügyminisztérium MSZMP bizottságának felszámolását kimondó értekezleten. Ezzel szemben Pozsgay Imre Sopronban járt, Németh Miklós, Vastagh Pál, Barabás János, Hámori Csaba Győrött, Szűrös Mátyás Püspökladányban, Budapesten értekeztek a reformkörök és az egésznek nemzetközi színt adott a New Yorkból éppen hazatérő Horn Gyula, Németh Miklós interjúja Welt am Sonntagban, és Kremsbe ellátogató Pozsgay Imre. Ők valamennyien nyilatkoztak, közlemények születettek, beszédek hangzottak el, a szót, hogy kommunista senki sem mondta ki, sehol sem volt vörös zászló, annál több a nemzeti színű és számtalan, megismétlése a többpártrendszer utáni vágynak, a rendszerváltozás követelésének. Az ország pedig mérsékelt érdeklődéssel figyeli ezt a reformista felvonulást, nem tudja, higgyen-e, és mint higgyen. Mert ugye azt senki sem hiszi, hogy az MSZMP sztálinistái, kádáristái feladták volna, bizonyára nem. A pénteken kezdődő pártkongresszuson derül ki, hogy milyen erőt képviselnek. Mert itt nem a Kádár János Társaság, vagy a Münnich Ferenc Társaság szomorú alakjairól van szó, ők valóban kevesen vannak, társadalmi befolyásuk a nullával egyenlő. Félni nem tőlük kell, lehet, hanem az apparátus még mindig hivatalban lévő tagjaitól, akik 40 éve játszi könnyedséggel mondják ki a reform szót, mert tudják, hogy ez az ő szótárukban azt jelenti, hogy semmi sem változik, hatalmuk marad. (folyt.)
1989. október 2., hétfő
|
Vissza »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
- Reformkommunisták - 1. folyt.
|
Ebben az MSZMP-ben ma nagyon kevesen vannak, akik nem a reformok szükségességéről beszélnek, de hogy hányan gondolják ezt komolyan, nem tudni. Gondolom az igazi reformkommunisták - bocsánat -, szocialisták sem tudják, ezért hét végi felvonulásuk kissé a sötétben fütyörésző suszterinasra emlékeztet. És mekkora tábora van a társadalomban az MSZMP reformszárnyának? Pénteken a Bem-szobornál egyik tagjuk felszólalt a Munkásőrség védelmében - nos ő új tagokat biztos nem toborzott, de esetleges ronkonszenvezőket óvatosságra késztethetett. A szociáldemokraták is kijelentették a hét végén, hogy a szociáldemokrata eszméknek ők a képviselői és nem az MSZMP reformszárnya, akármilyen névvel. Így alakult ki a helyzet, hogy amíg a reformszárnynak mindenki drukkol a konzervatívokkal szembeni párton belüli harcukban, a demokratikus pártok közötti mezőnyben nem világos, hogy hol tudnak, tudnak-e egyáltalán elhelyezkedni. +++
1989. október 2., hétfő
|
Vissza »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
|
|
|
|