|
|
 |
|
 |
Jalta csendes revíziója
|
(Jürgen Miminsky)
Köln, 1989. április 16. (Deutschlandfunk) - Mihail Gorbacsov
kijelentésének megfelelően jár el, és senki sem vitatja, hogy
alapvető változások történnek a szovjet birodalomban.
Moszkva reformkényszer előtt áll. A nagyhatalmi terjeszkedés
politikáját egyelőre a háttérbe állították. A gigászi
reformfeladatok teljesítése megköveteli a katonai célok
módosítását, legalábbis a Szovjetunió határain kívül. A Kreml
tengeren túli politikája már expanzív beállítottságú. Kelet- és
Közép-Európa országai újra a nemzeti önrendelkezés kérdésein
gondolkodhatnak.
Magyarországon megindult a politikai erjedés, Lengyelország
alapvető változások előtt áll, Prága és Bukarest saját népe ellen
próbálkozik restaurációval, Szófia szélárnyékban kifulladva
várakozik, Honecker hőn áhítja a Gorbacsov-korszak végét, és
serényen szidolozza a rozsdafoltoktól vörhenyes vasfüggönyt, amely
már csak egy elavult rendszer széthullásának utolsó szakaszát
hivatott takarni.
A politikai tavasz Budapesten a legszebb. A reformok fölött Nagy
Imre szelleme lebeg. Egy totalitárius párt a pluralizmus nagy
kalandjáig merészkedett. A tüntetéseken olyan jelszavakkal
találkozhatunk, amelyeket évtizedeken át csak négy fal között
mertek elsuttogni az emberek. Ismerős jelszavak: pluralizmus,
demokrácia, a szovjet csapatok kivonása, a semlegesség. Az utcákon
piros-fehér-zöld lobogók tengere, a vörös zászlók unalma a múlté. A
tévéhíradóban többet találkozhatunk az amerikai nagykövettel, mint
a szovjet kollégájával, akit alig ismer valaki, és akit még ennél
is kevesebben akarnak megismerni.
Varsóban ugyancsak változnak a viszonyok. Az első alkotmány 1795-
ben íródott Lengyelországban. A 200 éves évfordulóra talán új
alkotmányt kap a nemzet, s az önrendelkezés fogalma tartalommá
telítődik.
Kelet-Európában Jalta csendes revíziója történik, s méghozzá a
megállapodás eredeti értelmével.
A kölcsönös megértés alapja az önrendelkezési jog volt, de később
már csak Sztálinnak volt szava.
II. János Pál pápa június elején Skandináviába látogat. A pápa
némelyik beszédében a semleges Finnország példája mintaként,
modellként jelenhet meg Lengyelország, de az egész Kelet-Európa
előtt is: befelé pluralizmus, kifelé semlegesség, anélkül, hogy
megkérdőjeleznék a politikai, katonai szövetségek szükségességét.
Csendesnek nevezhetjük Jalta revízióját, de titkosnak nem. Moszkva
időről időre figyelmeztetően megemeli mutatóujját, Amerikában
némelyek hangosan gondolkodnak az európai egyensúly, egy új Jalta
kérdéséről.
A vörös expanzió megtorpant, a misszionáriusi lendület befelé
irányul, Moszkva forradalmi módon teszi kérdésessé az ancien régime
létét. Csupán idő kérdése, mikor fog az önrendelkezési jog, Jalta
alapeszménye megvalósulni Kelet-Európában. Ezt demokratizálódásnak
is nevezhetjük.
Meglehet, hogy ezt még túl korainak érzik a Szovjetunióban, de
Kelet- és Közép-Európa kultúrnépei, amelyekre a jaltai szerződés
vonatkozik, bizonyára másképpen éreznek. +++
1989. április 16., vasárnap
|
Vissza »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
|
|
|
|