|
|
 |
|
 |
Az Országgyűlés Külügyi Bizottságának ülése (2. rész)
|
Körmendi István, a Külügyminsztérium illetékes főosztályának
vezetője a szakértői szintű megbeszélések eredményeit összegezve
közölte, hogy a VSZ jövendő struktúrájával foglalkozó
kormánymegbízottak befejezték tanácskozásaikat, s elkészítették
jelentésüket a Politikai Tanácskozó Testület számára. (Mint
ismeretes, a budapesti PTT-ülést a tagállamok a párizsi összeurópai
csúcstalálkozót követő időpontra halasztották el.) A szakértői
tárgyalások eredményeként a tagállamok - immár de jure is - rögzítik
a VSZ közös döntéshozó jellegének megszűnését; formálisan is
kimondják a tagok önálló mozgásterének biztosítását. A legfontosabb
eredmény azonban minden bizonnyal az a határidő, amely 1991. július
1-jében határozza meg a Varsói Szerződés katonai struktúrája
lebontásának határnapját. Ezzel együtt érvényüket vesztik a VSZ
nyilvános dokumentumait kiegészítő titkos paktumok is. Annus Antal
altábornagy, honvédelmi közigazgatási államtitkár azzal egészítette
ki az elmondottakat, hogy a VSZ katonai szervezete - kivéve az
egyesített fegyveres erők főparancsnokságát és annak törzsét - de
facto nem funkcionál. A magyar honvédség nem vesz részt közös
hadgyakorlatokban, Magyarországon nem rendeznek VSZ-gyakorlatokat.
Tamás Gáspár Miklós (SZDSZ) az elhangzott tájékoztató kapcsán
egy elvi jellegű problémát felvető megállapítást tett. Véleménye
szerint a kormányzat - bár külpolitikai tevékenysége valóban
elismerésre méltó - nem hajtotta végre az Országgyűlés határozatát,
amely a VSZ-ből való kilépést jelölte meg célként, álláspontja
szerint ugyanis a kormány ebben nem rendelkezik interpretációs
joggal. Az elvi jellegű problémákat felvető kérdésre Meiszter Dávid
meglehetősen nyílt választ adott: Magyarország számára előnyösebb
egy széthullott VSZ, mint a kilépés egy még funkcionáló blokkból.
Ezért a magyar külpolitikát az a törekvés vezérelte, hogy mindent
megtegyen a Varsói Szerződés széteséséért. A helyettes államtitkár
nem osztotta azokat az aggodalmakat sem, amelyek a VSZ széthullása
után keletkező biztonsági vákum veszélyeit hangoztatták.
Magyarország a VSZ felbomlása esetén sem kerül rosszabb biztonsági
pozícióba, mint egy esetleges kilépést követően. A lényeg az, hogy
Magyarországnak mindent el kell követnie az európai államokhoz
fűződő kooperációs rendszerek kiépítése érdekében, ezzel is erősítve
a biztonságnak azokat az elemeit, amelyek kiszoríthatják a katonai
tényezőket.
Katona Tamás külügyi politikai államtitkár úgy vélekedett, hogy
a kormányzat eddigi tevékenységével becsülettel abszolválta az
Országgyűlés határozatát; mindenben annak szellemében járt el.
Különösen örvendetes, hogy Magyarországnak sikerült támogatókat
szereznie törekvéseihez a VSZ kötelékében. (folyt. köv.)
1990. november 14., szerda 19:03
|
Vissza »
Folytatásokkal »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
|
|
|
|