Rendszerváltás és az MTI

	Kormányalakító parlamenti ülés - második nap (4. rész)
Juhász Pál elfogadhatónak ítélte a kormányprogram általános kereteit, kivéve az agrár-részt. A kisgazdapárti hozzászólókkal vitába szállva kiemelte: az FKgP képviselői az ősiség elvét túlhangsúlyozó földtulajdon-koncepciójukkal a mai parasztság érdekei ellen lépnek fel. Felhívta a figyelmet arra a veszélyre, hogy az önmagát a parasztság képviselőjének feltüntető párt éppúgy fogja megszüntetni a mezőgazdaságot, mint annak idején a magát a munkásosztály kizárólagos képviselőjének nevező párt az ipart. A programban kevés szó esik a bérből és fizetésből élőkről - hangoztatták az SZDSZ-esek, márpedig ők a lakosság túlnyomó részét adják. Ennek következtében a program nem néz szembe olyan koncepcionális kérdésekkel - vélekedett Tellér Gyula, hogy a pazarló nagyvállalatok helyén létrejövő magánvállalatok nem lesznek pazarlóak sem a munkaerővel, sem a munkabérrel, sem az anyagokkal és eszközökkel. Mindez magával vonja majd a tulajdonos és a munkavállaló érdekellentétének élesedését. Az pedig nyilvánvaló - fűzte hozzá -, hogy ez a konfliktus nem hatalmasodhat el, s az európai társadalmak gyakorlatához hasonló intézményrendszer kiépítését igényli. Erről az intézményrendszerről azonban legfeljebb címszavakban, vagy még úgy sem szól a program. Így például nem tudni, hogy a kormány miként próbálja kezelni a sztrájkot. Az irányelvek szociálpolitikai elemeihez fűzött megjegyezéseket Havas Gábor. Üdvözölte, hogy a szociálpolitika el kíván mozdulni a toldozgató-foldozgató eseti segélyezés túlsúlyától, az alanyi jogon járó juttatások és a garantált minimumok felé. Egy modern európai államban azonban a szociális biztonság meghatározó eleme a szilárd alapokon nyugvó társadalombiztosítási rendszer - hangoztatta a szabaddemokrata-képviselő. A szöveg ugyan megemlíti, hogy a kívánatos út a valódi társadalombiztosítási önkormányzat megteremtése - tette hozzá -, de ennek várható üteméről semmit sem szól, és a jogalkotási programban sem szerepel a sürgős feladatok között az ehhez eleve szükséges jogi keretek megteremtése. Nem derül ki, hogy a kormány meg kívánjak-e határozni az állampolgári jogon garantált alapellátások körét, illetőleg lehetővé kívánja-e tenni a magánbiztosítást. Nem nyújt fogódzókat a szöveg ahhoz sem, hogy miként képzeli el a kormány a létminimum szintje alatt élő 1 millió ember kiemelését a szegénységből. (folyt. köv.) 1990. május 23., szerda 17:21
Vissza » Folytatásokkal » A hírhez kapcsolódik »