|
|
 |
|
 |
MSZP kongresszus - vasárnapi munkanap (5. rész)
|
A megyei küldöttcsoportok nevében szólók: az
alapszabály-tervezettel kapcsolatban számos ponton egymással
ellenkező véleményt fogalmaztak meg. Így vita tárgya volt a
munkahelyi pártszerveződés kérdése, az apparátus kialakítása és
felépítése, a megyei pártszervezetek szerepe. Elhangzott olyan
vélemény, hogy a megyei szervezetek helyett regionális
pártapparátust kell kiépíteni, s annak kell nagyobb szerepet adni.
Mások úgy vélekedtek, hogy a választások miatt továbbra is szükség
van a megyei szervezetekre, ám ezek apparátusa lényegesen kisebb s
hatóköre korlátozottabb legyen, mint az MSZMP által kialakított
rendszerben volt. Ismét mások véleménye szerint kis létszámú, a
szakapparátust kinevező megyei elnökségre van szükség, s emellett
létre kell hozni a vidéki Magyarország gondjait, problémáit jól
ismerői profi politikusokból álló vidéki országos titkárságot. E
témához kapcsolódóan hangzott el Baranya megye küldöttjének
javaslata az alapszabály bővitésére; eszerint a Magyar Szocialista
Párt a választások idején választó pártként működne. Kezdeményezte
azt is, hogy a párt tagsága tekintse kötelezőnek a jelöltek
támogatását, s a választás végéig ne folytasson frakciózást,
platformharcot. A vétőket szigorúan meg kell büntetni - vélekedett.
A Somogy megyei küldött arra hívta fel a figyelmet, hogy a
jelenlegi alapszabály-tervezet korlátozni kívánja a pártválasztmány
szerepkörét. Elhangzott egy olyan javaslat is, hogy a tagfelvételnél
célszerű lenne eltörölni a korhatárt, illetve azt jelenleg 17
esztendőben kellene meghatározni. A pártszervezetek munkahelyi
működésével kapcsolatban a küldöttek egy része arra hivatkozott: nem
szabad korlátozni az állampolgárok jogát a szabad szerveződésre.
Mások viszont ezzel nem értettek egyet, mondván: a munkahely nem
válhat a politikai csatározások színterévé.
Az alapszabály-tervezet vitájában javaslatként hangzott el - az
MSZMP és az MSZP szervezeti felépítettségével összefüggésben -, hogy
átmeneti szabályzatot kell kialakítani, s abban rögziteni a
felmerülő kérdések rendezésére hivatott egyeztető bizottság
létrehozását. Ugyancsak javasolták - például Bács-Kiskun megyei
küldöttek -, hogy az új pártba lépő szándékát - aláírás után - a
taggyűlés hagyja jóvá. Vitás esetekben az egyeztető bizottság
döntene. Igényelték, hogy regisztrálás alapján is legyen mód a
párttagságra. (folyt.köv.)
1989. október 8., vasárnap 13:56
|
Vissza »
Folytatásokkal »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
|
|
|
|