|
|
 |
|
 |
Október 23. megünneplése
|
München, 1989. szeptember 20. (SZER, Kommentár nélkül) - Két
október 23-ikával kapcsolatos dokumentumot olvasunk fel. Mint
tudjuk, az évforuló megünneplésére bizottság alakult, amely a
következő nyilatkozatot tette közzé:
"Október 23-ika Bizottság alakult a Bajcsy-Zsilinszky Endre
Baráti Társaság, a Független Kisgazda, Földmunkás és Polgári Párt, a
Független Magyar Demokrata Párt, a Kereszténydemokrata Néppárt, a
Magyar Demokrata Fórum, a Magyar Függetlenségi Párt, a Magyar
Néppárt, a Politikai Foglyok Szövetsége és a Recski Szövetség
képviselőiből az 1956. október 23-ikán kezdődött forradalom és
szabadságharc évfordulójának nemzeti ünneppé nyilvánításáért és
megünneplésének megszervezéséért.
A bizottság javaslatot intézett a magyar Országgyűléshez, hogy a
szeptembberi ülésszakon nyilvánítsa pirosbetűs nemzeti ünneppé és
munkaszüneti nappá október 23-ikát. A bizottság egyben
csatlakozásra szólít fel minden olyan pártot, szeervezetet és
mozgalmat, amely egyetért céljaival és az 1956. november 4-iki
fegyveres beavatkozás és az azt követő megtorlás elítélésével.
Csatlakozási cím: Október 23-ika Bizottság, Bereczki Vilmos 1024
Budapest, Forint utca 12. III. emelet."
Az ünnepséget megszervező csoportokhoz azóta csatalakozott a
Fidesz, a Szabad Demokraták Szövetsége és a Történelmi Igazságtétel
Bizottság is. Ez utóbbi szintén közzétett egy nyilatkozatot:
(folyt.)
1989. szeptember 20., szerda
|
Vissza »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
- Október 23. megünneplése - 1. folyt.
|
A TIB, amelynek alapító tagjai kivétel nélkül az 1956-os
forradalom és nemzeti függetlenségi harc tevékeny részesei voltak, e
forradalmat a magyar történelem és az emberi szabadságjogokért
vívott világméretű küzdelem kiemelkedő jelentőségű eseményének
vallja.
Meggyőződésünk szerint október 23-ikán az egész demokratikus
érzelmű magyarság ünnepli azt a nemzeti megmozdulást, amely először
a történelem folyamán egyik napról a másikra elsöpörte egy
sztálinista pártállam teljes gépezetét, elemi erővel fejezte ki az
egész nemzet egységes akaratát. Felidézzük ugyanakkor ennek a
forradalomnak tisztaságát, valódi békére, de nem békeharcra,
nyugalomra de nem bénaságra, szociális, de nem szocialista
igazságosságra, azaz európai értelemben vett szabadságra, emberi
méltóságra való törekvését.
Mindezért ezt a napot ugyanúgy az egész nemzet ünnepének
tekintjük, mint március 15-ikét. Nem sajátíthatják ki tehát maguknak
sem pártok, sem korosztályok, vagy bármiféle társadalmi csoportok,
ideértve az egykori börtönviselteket és az 1956 utáni megtorlás más
kárvallottait is.
A Történelmi Igazságtétel Bizottsága örömmel lát minden olyan
kezdeményezést, amely az említettek szellemében kívánja megünnepelni
ebben az esztendőben is - most először viszonylag szabadon - október
23-ikát akár társaságok, települések, munkahelyek bensőséges
ünnepségeként, akár a nemzet akaratát kifejező demokratikus
szervezetek közös, országos érdekű rendezvényeként. Meghívásukra
örömmel kapcsolódunk be munkájukba, ahogy szívesen veszünk részt az
Október 23. Bizottság tevékenységében is, amennyiben az az Ellenzéki
Kerekasztal minden pártjával kibővülve óhajt működni. (folyt.)
1989. szeptember 20., szerda
|
Vissza »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
- Október 23. megünneplése - 13/2. folyt.
|
Az MSZMP-vel mint párttal és annak szervezeteivel nem kívánunk
együtt ünnepelni. De természetesen nem utasítjuk el a párt ama
tagjait, akik nem csak az október 23-ikát vallják magukénak, hanem
egyben elutasítják a népfelkelés vérbe fojtását és megtorlását.
Bizottságunk azonba elhatárolja magát minden olyan
rendezvénytől, minden olyan megnyilatkozástól, amely az 1956-os
forradalom eszméit egyes személyek, pártok vagy pártcsoportok
érdekeinek akarja alárendelni, vagy éppen a forradalmat, illetve
annak meghatározott időszakát akarja kisajátítani.
A Történelmi Igazságtétel Bizottsága azzal a kéréssel fordul
minden magyar állampolgárhoz, de különösen az Országgyűlés
demokratikus érzelmű képviselőihez, hogy miként maga a bizottság is,
követeljék október 23-ika még a parlament ez őszi ülésszakán
pirosbetűs nemzeti ünneppé és egyben munkaszüneti nappá
nyilvánítását.
Budapest, 1989. szeptember 13. a Történelmi Igazságtétel
Bizottsága." +++
1989. szeptember 20., szerda
|
Vissza »
|
|
|
|
|
|