|
|
 |
|
 |
A hatóság és az ellenzék - Für-interjú
|
London, 1989. augusztus 6. (BBC, Panoráma) - Munkatársunk, Békés
Erzsébet telefonon beszélt Für Lajos történésszel, aki a Magyar
Demokrata Fórum képviseletében a választójogi munkacsoport tagjaként
tevékenykedik.
Für Lajos az első kérdésre válaszolva megemlítette, hogy a
nézeteltérések a köztársasági elnök személye és jogköre, az MSZMP
vagyonának számbavétele és felosztása, valamint a munkahelyi
pártszervezetek körül csúcsosodtak ki. Majd így folytatta:
- Van azonban más is, ami még ezen túlmenően, ha nem is ennyire
kardinális kérdése, de jelentős vitapontja az egyeztető
tárgyalásoknak. Melyek ezek?
Az egyik az alkotmányt érintően a szocializmus fogalma. Amelyik
eddig a meglévő mai, mostani, úgynevezett sztálini alkotmányban
többféle formában is szerepel, és az Ellenzéki Kerekasztal
képviselői arra törekedtek, hogy ezt a fogalmat az átmeneti
alkotmányból is törölni kellene, tekintettel arra, hogy a
szocializmus - annak legalábbis kelet-európai gyakorlata - csődbe
jutott ebben a térségben, és nem szükséges, hogy egy alkotmánynak
része legyen.
A másik ilyen fontos kérdés a választójog kapcsán merült fel,
vetődött fel, mégpedig a választójogi rendszer, annak jellege,
illetőleg a választójogi rendszeren belül mutatkozó különböző
jelölési arányok között.
Az Ellenzéki Kerekasztal kétféle jelölési rendszert fogad el:
egy egyéni jelölt állítását és egy listás jelölt indítását a
választásokon. Ennek arányát mi körülbelül fele-fele arányban
képzeltük volna el. Egyetértést mutatkozott e tekintetben az
Ellenzéki Kerekasztal különböző pártjai és csoportjai között.
(folyt.)
1989. augusztus 6., vasárnap
|
Vissza »
Folytatásokkal »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
|
|
|
|