|
|
|
|
Hallagtók fóruma
|
München, 1989. július 22. (SZER, Hallgatók fóruma) - Sík Mária köszönti hallgatóinkat. Levelet olvasunk fel, amelyet Kasza Lászlónak címezve Dr. Vígh Károly a Bajcsy-Zsilinszky Endre Baráti Társaság elnöke írt. A sűrűn gépelt, két és fél oldalas levélből csak hosszúsága miatt hagyunk ki néhány bekezdést, így az első kettőt, amelyben Dr. Vígh megindokolja, hogy mi késztette levél megírására. - "Meghallgattam a SZER magyar adásának vasárnapi műsorában az Orbán Viktorral készített interjúját". Aztán - "mivel Orbán az ön interjújában engem többször is aposzrofált, amire nem volt modom refrektálni, ezt ezúton teszem meg." A továbbiakban így folytatja. "Az őn mostani interjújához először egy általános jellegű megjegyzést szeretnék tenni: Nem létezik olyan történelmi jelentőségű államférfiúi vagy polikusi megnyilatkozás, amellyel valaha is tökéletesen egyet lehetett volna érteni, illetve amelynek szemléletével teljes mértékben azonusulni lehetne és kellene. Csak egy bolsevik ideológiából fakadó magatartás veti el a demokratikus jogokon alapuló kritika szabadságát. Orbán Viktor ugyanis azt állítja sáját beszédéről, hogy az hibátlan. Tévedhetetlennek hiszi magát, holott ez árt a Fidesz kivívott tekintélyének is, ha annak egyik hangadója magát mindenféle kritika fölé helyezi. Orbán ugyanis eddigi megnyilatkozásaiban, kétszer a SZER-ben, egyszer a BBC-ben, egy budapesti tévé-interjúban és még más alkalmakkor elhangzott kijelentéseiben is körömszakadtáig védte beszédének minden tételét, visszautasítva - hogy csak a hazai visszhangoknál maradjak - Németh Miklóstól és Horn Gyulától a szerény személyemig terjedő minden kritikát. És még akkor nem utaltam a budapesti NSZK nagykövetségtől származó ama információára, hogy a Kohl-Gorbacsov találkozón is mindketten helytelenítették a magyarországi szélsőséges megnyilvánulásokat. Rátérve a lényegre. Orbán Viktor legfőbb érve, hogy az ő beszédét csak címkézik, de nem tudnak rámutani annak konkrét hibáira. Az alábbiakban két ilyen lényeges, konkrét hibára kívánok rámutani. (folyt.)
1989. július 22., szombat
|
Vissza »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
- A hallgatók fóruma - 1. folyt.
|
Az egyik: A párt reformpolitikusait támadva Orbán e szavakat jelentette ki: azt sem értjük, hogy azok a párt és állami vezetők, akik elrendelték, hogy bennünket a forradalmat meghamisító tankönyvekből oktassanak ma szinte tülekednek, hogy mintegy szerencsehozó talizmánként megérinthessék ezeket a koporsókat. Mint ismeretes, Nagy Imrte koporsójánál Németh Miklós miniszterelnök, Medgyessy Péter helyettes miniszterelnök, Pozsgay Imre államminiszter és Szűrős Mátyás az Országgyűlés elnöke álltak díszőrséget. Közülük Orbán - ez alkalommal név nélkül - arra a Pozsgay Imrére célzott, akit azután a SZER-ben elhangzott első interjújában név szerint megnevezett mint akkori művelődési minisztert - amikor ő még iskolába járt. Mintha legalábbis Pozsgay íratta volna és rendszeresítette volna azokat az ominózus tankönyveket. Aki ennyire elfogult a magyar reformfolymat, az MSZMP reformszárnyának vezéregyéniségével szemben, hogy ilyen demagogizáló túlzásokra ragatatja magát, arról mit lehet mondani. Nem beszélve Némethről, Medgyessy-ről és Szűrősről, akikről szintén nem lehet elmondani, hogy nemrég még kórusban gyalázták 1956-ot és Nagy Imrét. Egy másik durva tévedése volt Orbán Viktornak, amikor a Walesával kiegyező Jaruzelski tábornokot képes volt a tömeggyilkos Pol Pothoz, Li Penghez és Rákosihoz hasonlítani. Nem szólva Orbán beszédének primitív szovjetellenességéről és antikommunista hangvételéről. Felvetődik a kérdés, vajon milyen szándékkal ül le Orbán Viktor a Fidesz képviselétében a kölcsönös tolerencia és a konszenzusra törekvés jegyében tárgyalni az általa megrágalmazott Pozsgayval és reformista társaival, a nemzeti kerekasztal mellé. Ugyanis megeggyeztünk abban valamennyien, hogy tartozkodni fogunk az egymással szembeni szélsőséges megnyilatkozásoktól és minden olyan magatartástól, ami nehezíti az érdemi tárgyalások sikerét. Habár azt kell tapasztalnom, hogy önök főleg a szélsőséges álláspontoknak adnak hangot műsoraikban, ezért is szerepeltünk a múltban olyan ritkán a SZER-ben, és ilyenkor nem veszik figyelembe a nemzet, az ország reális érdekeit, geopolitikai helyzetét. Mégis azt szeretném remélni, hogy fentiekben sikerült önöket elgondolkodtatnom egy június 16-iki beszédről. (folyt.)
1989. július 22., szombat
|
Vissza »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
- A hallgatók fóruma - 2. folyt.
|
Üdvözlettel Dr.Vígh Károly a Bajcsy-Zsyilinszky Társaság elnöke. " - Ime a bizonyiték. Nemcsak levélíró által szélsőségesnek minősített álláspontoknak adunk hangot műsorainkban, hanem a sajátjának - anélkül, hogy feltétlenül egyetértenénk vele. A hallgatók fórumán most egy másik temetéshez fűződő megjegyzést idézünk: - "Megkérdezném, hogy mi az önök véleménye arról, hogy ugyanaz a testület állt díszőrséget a Nagy Imre koporsójánál és a Kádár Jánosénál - vagyis ugyanaz az elítéltnél, mint a hóhérnál?" - Ez nem egészen így volt, mert Nagy Imre koporsójánál a díszőrség mintegy 600 tag volt és ebből mindössze négyen képviselték az MSZMP-t, amely halálra ítéltette és megölte. Kádár János viszont ennek az MSZMP-nek a főtitkára volt. A díszőrséget saját halottjához persze hogy párt állította fel és természetes, hogy ebben vezető funkciónáriusok is részt vettek. Most pedig az utolsó részt közvetítjük Lipták Béla professzornak a nagymarosi vízlépcsővel foglalkozó sorozatából. A hallgatók kédéseit Kéri Tamás tolmácsolja. - Volt szovjet, vagy KGST ráhatás a magyar kormányra a vízlépcső megépítese érdekében? - Sajnos a különböző idevonatkozó tárgyalások anyagát, eddig nem hozták nyilvánosságra, így biztos választ a kérdésre nem adhatok. Ugynakkor Gorbacsov tettekkel bizonyította, hogy ellene van a sztálini gigantománia természetromboló terveinek, s azt is tudjuk, hogy a feltornyosított víztömeg jelentette veszélyt leszámítva, a vízlépcsőnek stratégiai jelentősége nincs. Persze az is igaz, hogy Nagymaros elmaradása lehetetlenné teszi a prédikálószéki szovjet-magyar erőmű megépülését. A dunakiliti víztáróló elhagyása pedig lehetlenné tenné a keleti tengerhez vezető Duna-Morva-Elba- Odera csatorna működtetését. - Igaz-e az az állítás, hogy nagymarosi vízlépcső nélkül nem lehet zátonytalanítani a rajka-gönyűi Duna-szakaszt? - Nem. Ez így nem igaz. Az érintett Duna szakasz zátonyai kotrással és egyéb, ma már általánosan használt folyamszábályzási módszerekkel eltávolíthatóak. (folyt.)
1989. július 22., szombat
|
Vissza »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
- A hallgatók fóruma - 3. folyt.
|
Arról nem is beszélve, hogy máshol is zátonyos a Duna, így ha a kérdező gondolatmenetét elfogadnánk, végig kellene telepítenünk az Alföldet is vízlépcsőkkel, elvégre Dunaföldvár alatt van a legtöbb zátony. - Ezt nyilván nem fogjuk tenni. Mit jelent a Lon for neatchers wap(?) koncepciója? - A fejlett országok úgy érzik, hogy a szegény népek területein elpusztított erdők, legyilkolt állatok, megmérgezett folyók az emberiség közös tulajdonát, így az ő tulajdonukat is képezik. Azt is tudják, hogy szegény népeknek nics pénze a rombolás megakadályozására. A ma már világszerte elfogadott, de még sehol nem alkalmazott Lon for neacers wap-ot úgy fordíthatjuk, hogy kölcsöncsökkentés cserébe a természet védelemért. Ez úgy működne, hogy ha egy kölcsönökkel terhelt szegény ország elkölt egy bizonyos összeget a temésztvédelemre, úgy a kölcsönöket adó országok a Világbankon keresztül csökkentik azzal a bizonyos öszeggel az ország tartozását. Ez Magyaroszág esetében azt jelentené, hogy annyival csökken az adósságállományunk, amennyibe a vízlépcső építkezéseinek leállítása kerül. - Van-e remény arra, hogy a Bush-adminisztráció a Lon for neachers wap elvét elsőnek a világon éppen a Dunára alkalmazza majd. - Igen van. Bush elnöknek szimpatikus a gondolat, mert ezzel ő nemzetközi környezetvédelmi mozgalom élére kerülne, s egyrészt Gorbacsov mellé emelkedne népszerűségben; másrészt az amerikai szavazók sem tiltakoznának, mivel nem az ő megemelt adójukból, hanem a Világbank tőkéjéből költene a természetvédelmre. Azt, hogy a Duna legyen az első precedens, támogatja a Wall Street Journal szerkesztőségétől Anglia, Brazilia, India és Nepál a Világbankhoz küldött delegációig sok mindenki. A Világbank európai igazgatója Eugenio Lari 1989. június 19-iki levelében szintén ajánlatot tett a leállítás költségeinek közvetett fedezésére. Persze ahhoz, hogy ez meg is történjen, a magyar kormánynak formális kérést kell benyújtania, s ez eddig nem történt meg . (folyt.)
1989. július 22., szombat
|
Vissza »
|
|
- A hallgatók fóruma - 4. folyt.
|
Levélidézet következik: - "Milliókkal együtt én is örülök a vízlépcső építés felfüggesztésének, és várom a végleges leállítását. Tudjuk, hogy nyilvánosság kizárásának köszönhető az, hogy idáig jutottunk. Évekkel, évtizedekkel ezelőtt a közvélemény megkérdezése nélkül döntöttek a Duna sorsáról. Ha az akkori kormány gondolkodik ma nincs mit leállítani, nincs mit helyreállítani. Ez lett volna a legjobb. Védjük meg a mindenkori magyar kormányt az ostoba döntésektől, mert a 100 milliárdos vízlépcsőn kívül számos egy, vagy ötmilliárdos beruházás sorsa is kérdéses. Vigyázzunk, hogy nagy ügyek mellett az ilyen apróságok se sikkadjanak el." (folyt.)
1989. július 22., szombat
|
Vissza »
|
|
- A hallgatók fóruma - 5. folyt.
|
- Szeretném ha pontosan felsorolnák azokat a feltételeket és követelményeket, amelyek szerint valakit az NSZK népi németnek ismer el, és megadja letelepedési engedélyt. Például az, hogy mind a két szülőnek német származásúnak kell-e lennie. Továbbá szeretném ha még elmondanák azokat kedvezményeket, amelyeket ezek a személyek kapnak. - Először is bizonyíthatóan német származásúnak kell lennie legálább is egyik szülő, de lehetőleg apai részről. Azt tehát ha valakinek egyik nagyszülője volt német, nem elegendő ahhoz, hogy elismerjék németnek. De a származást önmagában még mindkét szülő esetében sem veszik figyelembe ha a család nem vallotta magát németnek, nem ápolta a német hagyományokat, ha kérelmező nem részesült német neveltetésben. Ez alól csak azok a német családok kivételek, amelyek olyan környezetben éltek, hogy erre nem volt lehetőségük, avagy kifejezetten tiltották a német hagyományok ápolását. Másodszor ami a kedvezményeket illeti erre, jelenleg nagyon nehéz válaszólni tekintve, hogy az idei esztendőben mintegy 3-400 ezer népi német érkezésére számítanak éspedig Lengyelországból és a Szovjetunióból. Érthető, hogy egy ilyen nagy tömeget nem részesíthetnek azonnal azokban kedvezményekben - munkahely biztosítás, lakáskiutalás, amelyekben a korábban érkezettek némi várakozás után részesültek. (folyt.)
1989. július 22., szombat
|
Vissza »
|
|
- A hallgatók fóruma - 6. folyt.
|
A német kormány arra törekszik, hogy diplomácia útján, olyan körülmények biztosítson a Kelet-Eurápában élő német kisebbségnek, hogy szülőföldjén maradhasson, és ne kelljen kivándorolnia. Ezek a körülmények legalábbis a német nyelv és hagyományok ápolása Magyarországon biztosítva vannak. - Nagyon félek attól, hogy kiutasítanak az NSZK-ból. Itt élek már három és fél éve. Dolgozom és nagyon szeretném ha továbbra is tudnék maradni. Itt szeretnék élni, az életemet leélni. Ezért kérdezem, hogy mi a törvényes útja annak, hogy állampolgár lehessek. - Az NSZK-ban csak 10 évi tartozkodás után kérelmezhető az állampolgárság. A kiutasítástól csak azoknak kell tartaniok, akik 1987. április 30-ika után érkeztek az NSZK-ba, és nem ismerték el politkai menedékkérelmüket. Ha jól számolom hallgatónk már 1986 óta itt él, és nyilvánvalóan munkávállalási engedéllyel is rendelkezik. (folyt.)
1989. július 22., szombat
|
Vissza »
|
|
- A hallgatók fóruma - 7. folyt.
|
- Kérem legyenek szívesek bemondani itt Csehszlovákiában azoknak az ellenzékieknek a címét, akik részére el lehet juttatni a Néhány Mondat nevű peticióval való egyetértést. - Két címet közlök; az egyik Vaclav Havelé: Enelsovo Mabrezi 78 120 00 Praha 2. A másik a Charta 77 jelenlegi szóvívőjéé Szasa Mondráé: Trojanova 1. és ugyancsak 120 00 Praha 2. A hallgatók fóruma hangzott el. Köszönjük a figyelmet. +++
1989. július 22., szombat
|
Vissza »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
|
|
|
|