|
|
|
|
Magyarország - nyugatnémet sajtó (1. rész)
|
Sarkadi Kovács Ferenc, az MTI tudósítója jelenti:
Bonn, 1989. július 22. szombat (MTI-tud) - A kelet-európai fejlemények változatlanul a nyugatnémet közvélemény érdeklődésének előterében állnak. Hétvégi kiadásaiban több lap is terjedelmes cikkben foglalkozott a kelet-európai mozgásokkal - külön reflektorfénybe állítva a sztrájkhullámok sújtotta Szovjetuniót -, s ezen belül is a magyarországi fejleményekkel.
A Süddeutsche Zeitung a körülmények hatalmára hívja fel a figyelmet, s ,,jámbor önbecsapásnak,, nevezi mindazokat a hiedelmeket, hogy a magyarországi új rend felépítésénél vissza lehet nyúlni a pluralista politikai kultúra mindazon elemeihez, amelyeket a negyvenes évek végén a sztálinizmus megsemmisített. Az eltelt negyven év a politikai talajt alaposan megváltoztatta. ,,Ott, ahol évtizedeken keresztül nem igénylik a politikai döntések befolyásolását, ahol a politikai magatartás sokkal inkább csak a felülről meghatározott álláspontok helyeslésében fejeződhetett ki, a politikai talaj kiszárad,, - írja a müncheni lap, s receptként először is e talaj ,,befüvesítését,, ajánlja struktúrákkal, a gyakorlatban beváló intézményekkel, s olyan pártokkal, amelyek nemcsak politikai személyzetet, de elgondolásokat is előteremtenek. A Süddeutsche Zeitung úgy véli, hogy az a szocialista ország, ahol ellenzéki részvétellel megrendezendő választásokat terveznek, úgy fog járni, mint Lengyelország. Lengyelországban ugyanis valójában nem választás volt, hanem leszámolás. Visszaütött az a gyakorlat, amikor csak feltétel nélküli pártolókra volt szükség. E gyakorlat megbosszulásaként Lengyelországban kérlelhetetlenül elutasítottak mindenkit, akinek valamilyen köze van a rendszerhez és válogatás nélkül támogatták mindazokat, akik a rendszerrel szembenállnak. (folyt.)
1989. július 22., szombat 15:35
|
Vissza »
|
|
Magyarország - nyugatnémet sajtó (2. rész)
|
A Frankfurter Allgemeine Zeitung megítélése szerint Magyarország e pillanatban olyan helyzetben van, amikor a megfigyelő nem tudja eldönteni: a dolgokat a már leküzdött régihez, avagy a még ki nem vívott újhoz kell mérnie. Mint a cikk címe is kiemeli, Magyarországon egyszerre túl gyorsak és túl lassúak a fejlemények. A ,,demokrácia menetrendje,, összekuszálódott, az ellenzék - amelynek nem sikerült a lakosság nagyobb tömegeit maga mögé felsorakoztatnia - lassítja a menetrend megvalósítását, mert úgy találta: önmaga profilírozásához még több időre van szüksége. A tekintélyes frankfurti lap is leszögezi, hogy miközben a változások a politikai kultúrában és gondolkodásban meglepően gyorsak és mélyrehatóak, a gazdasági fejlődés kimondottan lassú. ,,A világban, Olaszországban például, már régen kitalálták az állami, köztük veszteséges üzemek vezetésének rugalmas és eredményes módszereit. Ezeket csak át kellene venni. Néhány politikus azonban (Magyarországon) egyszerűbbnek tartja, ha a +politika elsőbbségének+ érve mögé ássa be magát, vagy azon érv mögé, hogy Magyarországon csak a külföldi beruházások lennének képesek segíteni, mivel az országban a nagyobb stílű +reprivatizáláshoz+ hiányzik a tőke. Az érvekben egy s más helytálló lehet, mindazonáltal a gazdasági szanálás több fronton folyó harc. A külföldi tőke csak akkor fog Magyarországra jönni, ha a talaj ehhez megfelelően elő van már készítve,, - írja az FAZ. Végül, a Süddutsche Zeitung fentebb már idézett cikkében a Nyugat bizonyos mértékű tanácstalanságáról is szót ejt. A kelet-európai változások tanácstalanná tették még azokat a politikusokat is, akik pedig mindig a változásokat akarták. Lassú, az uralkodó pártok reformszárnyai és a technokrata elit által gondosan irányított átállásra számítottak, szilárd hatalmi struktúrákba beágyazva. A változás azonban jelenleg nem a reálisan létező szocializmus evolúcióját, hanem annak erózióját termeli ki, Közép- és Kelet-Európa politikai architektúrájára nézve ma még beláthatatlan következményekkel. +++
1989. július 22., szombat 15:39
|
Vissza »
|
|
|
|
|
|