|
|
 |
|
 |
A magyar ellenzékről
|
Washington, 1989. július 16. (Amerika Hangja, Világhíradó) - A
magyar ellenzékről egy amerikai véleményt ismertet Thassy Jenő:
- Magyarország a szabad választás irányában címmel a Christian
Science Monitor tudósítója, William Aechenson a következőket jelenti
Budapestről:
- Pártay Tivadart elsőízben 1939-ben választották be a
parlamentbe, most fél évszázaddal később ugyanezzel próbálkozik.
Pártja a Kisgazdapárt élén, a jövő évben esedékes választáson - az
első szabad választáson négy évtized után.
- Igyekszem a politikai élet tényeit megmagyarázni a fiataloknak
- mondja -, de őket kizárólag a hatalom érdekli, és az idősebb
nemzedék iránt kevés tiszteletet éreznek. Amióta legalizálták a
független szervezeteket, Magyarország felcseperedő ellenzéke
ideológiai vitákkal és vezetői pozícióiért folyó küzdelmekkel
terhelt. Vagy tucat különböző politikai párt jelentkezett - a
balszárnynak számító Bajcsy-Zsilinszky baráti körtől egészen a
jobboldalnak tekintett kereszténydemokratákig. Létszámuk minden
esetben szerény, a nacionalista Demokrata Fórum 20 ezres tagságától,
le egészen a cigányok pártjának néhány száz tagjáig.
Ez a megoszlás esetleg veszéllyel járhat, ugyanakkor azonban
lehetőséget is jelenthet az egypárt-államról a többpárt demokráciába
való átmenet kényes szakaszának idején. Lengyelországban a
Szolidaritás lerohanta az uralmon lévő kommunista pártot, és ezáltal
válságot idézett elő. Magyarországon a kommunisták még mindig abban
reménykedhetnek, hogy a szabad választásból mint a legnagyobb párt
kerülhetnek ki. Ettől a reménytől táplálva merészelnek a lengyel
példán túlmenni, és a részlegesen szabad választás helyett teljesen
szabad választást engedélyezni. Ugyanakkor azonban az egységes és
erős ellenzék hiánya veszélyes hatalmi vákumhoz vezethet. (folyt.)
1989. július 16., vasárnap
|
Vissza »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
- A magyar ellenzék - 1. folyt.
|
Ahhoz, hogy a választás szabályait lefektethessék, partnerre van
szükség - panaszolják a kommunisták. De a kilenc ellenzéki csoport
csupán több hónapos vita után volt képes létrehozni ellenzéki
kerekasztalt, amely a parlament épületében tartja tárgyalásait.
Az ellenzék nálunk nem rendelkezik a lengyel ellenzék egységével
- mondja Barabás János, a párt Központi Bizottságában az eszme új
őre. Még nem kész a hatalom átvételére, sőt az is nehézségbe
ütközik, hogy találjunk valakit, akivel egyezséget lehetne kötni.
A magyar ellenzéket két ellentétes áramlat osztja most meg. Az
első az úgynevezett országos pártok jelentkezése - a kisérlet az
1947-es politikai élet feltámasztására, új élet lehelése a kisgazda-
és a szociáldemokrata pártokba. A másik áramlatot az újonnan alakult
pártok képviselik: az új demokratikus ellenzéki csoportosulások,
mint a szabaddemokraták és a demokratikus fórum. (sic
) A
szabaddemokratákat budapesti értelmiségiek alkotják, liberálisnak
számítanak, Nyugat-Európából meritik ihletüket.
A demokrata fórumban az írók dominálnak. Nacionalisták, akik a
magyar harmadik utat - a Kelet-Nyugat közöttit - hirdetik. Legfőbb
feladatunk - mondja ennek a csoportosulásnak egyik alakítója: Csurka
István, az író -, hogy feltámasszuk a magyar nemzetet, megteremtsük
a demokratikus társadalmat. Barátok vagyunk és egyben vetélytársak
is.
A szabaddemokrkaták közé számos magyar értelmiségi tartozik,
legtöbbjük beszél idegen nyelveket, mozgalmuk elitista, körülbelül
háromezer tagot számlál, és jórészt Budapestre szorítkoznak. A
Demokrata Fórum a legnagyobb 20 ezer tagjával, gyökerei szétnyúlnak
az országban, de még ez sem nevezhető tömegmozgalomnak. Az emberek
konfúzusak, félnek a részvételtől - panaszolja Bihari Mihály, a
szabaddemokraták egyik vezetője. A nosztalgikus pártok előnye, hogy
ők ismertebbek. (folyt.)
1989. július 16., vasárnap
|
Vissza »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
- A magyar ellenzék - 2. folyt.
|
Magyarország utolsó részlegesen szabad választásán a
szociáldemokraták - fúzióban a kommunistákkal - mindössze 17,4
százalékot kaptak a kisgazdák pedig elsöprő győzelmet arattak 57
százalékkal. Nagy Ferenc lett a miniszterelnök - de két év leforgása
alatt a szalámitaktika végzett velük, és más nem kommunistákkal
vezetőik egy részét letartóztatták. Közöttük Pártay Tivadart is.
- A rendőrség 10 perces beszélgetésre rendelt be - de ez 56
hónapig tartott - mondja Pártay. 1953-ban helyezték szabadlábra,
kétkezi munkát talált csupán, és 1956 után ismét bebörtönözték.
1959-ig ült, később a kereskedelemi minisztériumban
hivatalnokoskodott - innét ment nyugdíjba.
A Kisgazdapárt új életre támasztásával próbálkozott, de a gyenge
politikai program, és a vezetői posztért folyó perpatvar akadályokat
jelent. Korábban a kisgazdák tömegei a parasztságból kerültek ki, de
a négyévtizedes iparosítás kiürítette a falvakat, ahonnét a
Kisgazdapárt korábbi erejét merítette. Egy év óta, amióta nyári
otthonában Pártay és 80 kortársa újra szervezte a kisgazdákat,
taglétszámuk mindössze hatezret ért el, és a nemzetszakadás valamint
a program feletti vita állandó akadályt jelent. Új program
kidolgozása helyett az öregek és a fiatalok vitatkozásával töltjük
időnket - panaszolja Pártay.
Az új pártoknak van stratégiája, a régieknek viszont ismert a
neve - mondja Haraszti Miklós, a szabaddemokraták egyik veztője.
Azonban Pártay - ennek ellenére - derűlátó. A szavazatoknak legalább
20 százalékát mi kapjuk - mondja -, a kommunisták 40 év alatt annyi
hibát követtek el, hogy a nép végülis ellenük fog szavazni.
Csoóri Sándor, a legnagyobb ellenzéki csoportosulás a Demokrata
Fórum egyik életrehívója viszont nem tekint önmagára mint
politikusra. Én költő vagyok - mondja -, csak írni akarok, nem pedig
politizálni. Ez a visszahúódás illusztrálja azt, hogy mi az egyik
legnagyobb nehézsége a magyar ellenzéknek. Jórészt amatőrökből áll,
főleg értelmiségiekből, akik nem rendelkeznek elegendő politikai
tapasztalattal. (folyt.)
1989. július 16., vasárnap
|
Vissza »
|
|
- A magyar ellenzék - 3. folyt.
|
Gyakran akaratuk ellenére sodródtak a politikai arénába, és
nehéznek találják a hatékony mozgalom megszervezését. Az akadémikus
politikusok viszont akkor váltak aktívvá, amikor erkölcsi
problémákba ütköztek. Varga Jánost, a biológust megrémítette a
Bős-Nagymarosi Duna-gát terve, ekkor alapította a "Kék Duna"
mozgalmat, a gát megakadályozására. Ő is a kutató munkához való
visszatérésről álmodik -, ennek ellenére beleegyezett abba, hogy a
szabaddemokraták környezetvédő programját irányítsa.
- Remélem, hogy hamarosan találunk hivatásos politikust, aki
majd a helyemre léphet - mondja. Csoóri Sándort a csehszlovákiai és
romániai magyar kisebbség védelme sodorta a politikába.
- Mint író, lelkiismereti kötelességemnek éreztem - mondta -,
hogy felemeljem értük a szavamat. Kis nemzet vagyunk, ha feladjuk
nemzeti öntudatunkat - elpusztulunk. Az ő aktívizmusa vezetett a
Demokrata Fórum megszervezéséhez. Ez a populista fórum tüntetések
sorát rendezte a magyar kisebbségek védelmére. Több tagja a fórumot
most politikai párttá szeretné átváltoztatni, de Csoóri Sándor nem
ért egyet velük. A fórum - mondja - erkölcsi mozgalom, nem pedig
politikai párt.
Három évtized alatt elszegényedett a politikai élet nálunk,
elérkezett az ideje, hogy ismét erkölcsi tartalommal töltsük meg -
fejezi be budapesti jelentését a Christian Science Monitor
munkatársa. +++
1989. július 16., vasárnap
|
Vissza »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
|
|
|
|