|
|
|
|
Országgyűlés - második nap (6. rész)
|
Ezután az elfogadott napirendnek megfelelően Békesi László terjesztette elő az adóreform működésének tapasztalatairól és az adórendszer korszerűsítésének koncepciójáról szóló előterjesztést. A feladat nemcsak az első esztendő értékelése, hanem a magyar adórendszer továbbfejlesztési céljainak, tartalmának és programjának felvázolása - mondotta előljáróban. - Koncepció és tézisgyűjtemény, amely a továbbhaladás irányait, számos ponton a különböző megoldási lehetőségeket van hivatva kijelölni. Nem konkrét törvényjavaslat tehát, hanem a további tételes kodifikációs munka alapjául szolgáló koncepció, amelyet a kormány ezúttal első olvasatban terjeszt az Országgyűlés elé. Második alkalommal - terveink szerint októberben - már azoknak a törvényjavaslatoknak a beterjesztésére kerül sor, amelyek 1990. január 1-jétől módosítják majd a magyar adórendszer egyes elemeit. Az adóreform megvalósításának értékelése kezdettől fogva heves viták tárgya. A tények teljes körű elemzése és az előkészítő viták nagymértékben hozzájárultak ahhoz, hogy a szélsőséges vélemények - ha helyenként még fel-felbukkannak is - minimálisra csökkentek. A viták résztvevőinek túlnyomó többsége az adóreformot szükségesnek és elkerülhetetlennek tartja, megvalósítását sokkal inkább elkésettnek, mint elhamarkodottnak minősíti. Egyetért abban, hogy 10 évvel ezelőtt kisebb megrázkódtatások árán és nagyobb hatékonysággal lehetett volna megvalósítani, nem vitatja a rendszer alapelemeinek: a személyi jövedelemadó, az általános forgalmi adó és a vállalkozási nyereségadónak a létjogosultságát, de szükségesnek tartja ezek korrekcióját, továbbfejlesztését, és a rendszer teljes kiépítését. E meghatározó többség véleményére alapozva állíthatjuk, hogy nem új adórendszerre, hanem a meglévő továbbfejlesztésére és teljes körűvé tételére van szükség az elkövetkezendő 2-3 esztendőben. Az értékelés alapja az eredetileg kitűzött célok és az első esztendő eredményeinek összevetése. Az adóreform nyomán csökkent a magyar gazdaság vállalkozóinak, vállalatainak és szövetkezeteinek adóterhelése, mérséklődött a jövedelem-centralizáció. Ez a tendencia talán az adódreform legfontosabb és legkarakterisztikusabb hatása. A jövedelem decentralizálás iránya jó, mértéke azonban messze meghaladja eredeti szándékait. Az 1987-es esztendő 76 százalékot meghaladó jövedelem elvonása az elmúlt évben 51,5 százalékra, tehát 25 százalékkal csökkent. A decentralizáció mértéke közel kétszer akkora, mint amennyit terveztünk. (folyt.köv.)
1989. június 28., szerda 12:39
|
Vissza »
Folytatásokkal »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
|
|
|
|