|
|
 |
|
 |
Ülést tartott a Minisztertanács (1. rész)
|
1989. június 26., hétfő - A Minisztertanács hétfői ülésén elfogadta a ki- és bevándorlásról, valamint a külföldre utazásról és az útlevélről szóló törvénytervezeteket.
A Minisztertanács határozatot hozott az 1949-53 között
rendőrhatósági őrizetben fogva tartott személyek munkaviszonyának és
társadalombiztosításának rendezéséről.
A kormány úgy döntött, hogy a társadalmi szervekkel történő
állami egyeztetés kiszélesítésére, új egyeztetési mechanizmus
intézményes megteremtésére van szükség.
A Minisztertanács elfogadta a munkavédelemről szóló törvény
elveit.
A kormány áttekintette a Budapest-Bécs Világkiállítás
előkészítési munkálatait, a szükséges beruházásokat, és határozott
az 1992. évi Sevillai Világkiállításon történő részvételről.
A Minisztertanács határozatot hozott az Állami Egyházügyi
Hivatal és az Állami Ifjúsági és Sporthivatal megszünetésével
kapcsolatos szervezeti intézkedésekről.
A kormány ellfogadta saját és a Központi Népi Ellenőrzési
Bizottság II. félévi munkatervét.
A Minisztertanács megvitatta az Országos Árhivatal tanulmányát a
piacgazdaság verseny- és árszabályozásáról.
x x x
(folyt.köv.)
1989. június 26., hétfő 18:00
|
Vissza »
|
|
Ülést tartott a Minisztertanács (2. rész)
|
Az ülést követő szóvívői tájékoztatón Bajnok Zsolt, a Magyar
Hirlap főszerkesztője, ideiglenes szóvívő előljáróban elmondta:
Németh Miklós miniszterelnök - Nyers Rezsővel egyetértésben - az
Elnöki Tanács elé terjesztette azt a javaslatot, hogy a testület
mentse fel államminiszteri funkciójából a párt elnökévé választott
Nyers Rezsőt. Az Elnöki Tanács az előterjesztéssel egyetértett, így
az Országgyűlés kedden kezdődő ülésszakán napirendre kerül e kérdés.
A megüresedő poszt betöltését illetően nincs személyi javaslat, s
még abban sincs döntés, hogy Nyers Rezső munkaterületét esetleg a
kormány tagjai között felosztanák, és nem töltenék be az
államminiszteri posztot.
A Minisztertanács hat órán át tartó ülésén 12 megvitatandó
kérdés szerepelt a napirenden. A szóvívő az egyik legközérdekübb
témának a ki- és bevándorlásról, illetve a kiutazás szabadságáról és
az útlevélről szóló törvénytervezet vitáját ítélte. A
törvénytervezet jogrendszerünket e vonatkozásban is a nemzetközileg
számunkra kötelező egyezményekhez, ezuttal a polgári és a politikai
jogok egyeségokmányához kívánja igazítani. Az lényegében úgy foglal
állást: az állampolgárok alapvető joga, hogy az országot elhagyják,
illetve oda visszatérjenek. Az utazás szabadságáról, illetve az
útlevélről szóló törvénytervezet szintén e szellemben fogalmaz,
vagyis elvitathatatlan állampolgári joggá teszi az utazást. Az
útleveleket illetően több könnyítést ir elő. A javaslat szerint a
jövőben megszünik a szolgálati útlevél, és egy másik elgondolás
alapján jelentősen szűkűl azok köre, akik diplomata útlevéllel
utazhatnak. E két jogszabály tervezetét valószínűleg már a jövő
héten közzéteszik a sajtóban és a társadalmi vitát követően
terjeszti a Minisztertanács a parlament elé.
Az 1949 és 1953 között a rendőrhatósági őrizetben fogva
tartottak munkaviszonyának, társadalombiztosítási helyzetének
rendezésével kapcsolatban a szóvívő a jogszabály lényegét abban
jelölte meg, hogy az internálás időtartamát a jövőben, tehát a
hatályba lépést követően munkaviszonyban töltött időként kell
figyelembe venni. Ugyanakkor 500 forinttal fel kell emelni az
internáltaknak a rendelet hatályba lépése előtti időponttól
megállapított öregségi, rokkantsági, baleseti rokkantsági nyugdíját.
Az 1995-re tervezett Budapest-Bécs világkiállítás
előkészületeire rátérve Bajnok Zsolt emlékeztetett arra, hogy a
világkiállítást rendező nemzetközi szervezet, a BIE december 14-i
közgyűlésén mondja ki végleges határozatát. A közös világkiállítás
megvalósulására minden esély adott, hiszen a potenciális versenytárs
Miami visszalépett a rendezés igénylésétől. (folyt.köv.)
1989. június 26., hétfő 19:54
|
Vissza »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
Ülést tartott a Minisztertanács (3. rész)
|
A kormány a finanszirozási kérdéseket, a pénzügyi elgondolásokat
áttekintve úgy látja, hogy a költségek forintban számítva 40-60
milliárdot tesznek ki, figyelembe véve a szükséges és
nélkülözhetetlen fejlesztéseket, beruházásokat, infrastruktúrális
építkezéseket és egyéb járulékos feladatokat. Az elképzelések
szerint mindenfajta nagyobb vállalkozás megkezdése, a fontosabb
döntések előtt konzultálnak a társadalmi, politikai szervezetekkel,
kikérik véleményüket. A kormány éppen a nagy fajsúlyú döntések
megalapozottsága érdekében úgy határozott, hogy gyorsított
felülvizsgálatot rendel el a pénzügyi kérdések, a pénzügyi
finanszirozási háttér feltárására, s arról tájékoztatja az
Országgyűlést. A kormány határozott arról is, hogy hazánk részt vesz
az 1992-es sevillai világkiállításon. Az előkészítő munkák
irányítására Beck Tamás kereskedelmi minisztert bízta meg
kormánybiztosként.
A piacgazdaság verseny- és árszabályozásáról szóló törvény
elveinek részletes ismertetésétől eltekintett a szóvívő, néhány
napos türelmet kérve a jelenlévőktől, mert a referátumban elhangzott
elgondolásokról Vissi Ferenc, az Árhivatal elnöke pénteki
sajtótájékoztatóján közli az alapvető tudnivalókat.
A munkavédelemről szóló törvényről szólva Bajnok Zsolt a kérdés
jelentőségét abban látta, hogy hazánkban évente több mint százezren
vesztik el időlegesen vagy véglegesen munkaképességüket, és mintegy
10 milliárd forintra tehető a munkahelyi és üzemi balesetekből eredő
kár. A jogszabály új vonása: lényegében a munkáltatókra bízza a
biztonságos munkavégzés feltételeinek megállapítását, és nekik kell
gondoskodniuk a végrehajtás módozatairól. Eddig a munkavédelmi
kérdéseknek sok gazdája volt, a ,,sok bába között elveszett a
gyerek,,. E törvény szakmai és társadalmi vitáját is tervezi a
kormány, és az elgondolások szerint 1990 második negyedévében
véglegesítené az elképzeléseket a Minisztertanács, majd a Parlament.
Az Állami Egyházügyi Hivatal és az Állami Ifjúsági és
Sporthivatal megszünésével összefüggésben a szóvívő elsőként az
ÁEH-val kapcsolatos értékelést ismertette. Elmondta, hogy e
kormányzati szerv az elmúlt évtizedekben - természetesen más
politikai, társadalmi feltételek között működve, helyenként szintén
természetesen hibákat is elkövetve - végső soron eredményesen és jól
dolgozott, hasznosan működött közre abban, hogy az állam és az
egyház között fokozatosan normalizálódó, majd a szó teljes
értelmében partneri viszony alakult ki. (folyt.köv.)
1989. június 26., hétfő 20:01
|
Vissza »
|
|
Ülést tartott a Minisztertanács (4. rész)
|
Az Állami Egyházügyi Hivatal tehát nem azért szünik meg, mert
vezetői és munkatársai rosszul, gyenge hatásfokkal dolgoztak, hanem
azért, mert alapvetően megváltozott a társadalmi környezet, mások az
állam és az egyház jó viszonyának kritériumai, a párbeszéd, a
partneri kapcsolat, a közös gondolkodás, mint volt akár 10 vagy 15
évvel ezelőtt. Az Egyházügyi Hivatal jogutód nélkül szünik meg, a
hatósági jogkörök mintegy tizedrésze azonban fennmarad, annak
intézése a jövőben a Minisztertanács Egyházpolitikai Titkárságának
feladata lesz. Országos Vallásügyi Tanács elnevezéssel konzultációs
szerv jön létre, amelynek a kormányfő lesz az elnöke, a művelődési
miniszter a titkára, s az abban való részvételre felkérik a
különböző egyházak, vallás felekezetek, közösségek képviselőit.
A szóvívő személyi kérdéseket érintve közölte, hogy a kormány
Tibor Tamást július 1-jei hatállyal művelődési miniszterhelyettessé
nevezte ki, s egyszersmind megbízta az Országos Sporthivatal elnöki
teendőinek ellátásával. Sarkadi Nagy Barnát ugyancsak július 1-jei
hatállyal miniszterhelyettessé nevezte ki és megbízta a
Minisztertanács Egyházpolitikai Titkárságának vezetésével. A
Minisztertanács Kelemen Elemért, a Művelődési Minisztérium
főosztályvezetőjét a tárca miniszterhelyettesévé nevezte ki.
A kormány megvitatta a társadalmi szervekkel való állami
egyeztetési gyakorlatát. E témát a szóvívő politikai szempontból is
rendkívüli jelentőségűnek ítélte. Utalt arra, hogy az
egyeztetéseknek korábban is volt egyfajta mechanizmusa, a plurális
berendezkedésű társadalomban azonban új modell kidolgozása válik
szükségessé. A jövőben a fontosabb kormányzati intézkedésekről
előzetesen konzultációs lehetőséget kell teremteni az érintett
főhatóságok, illetve a különféle alternatív szervezetek,
szerveződések, mozgalmak és pártok között. A kormány megbízta
illetékes hivatalát, hogy minél előbb dolgozza ki a szükséges
modellt. Végezetül bejelentette: a kormány többek között a
Parlamenttel való zavartalan együttmüködés érdekében - figyelembe
véve a politikai egyeztető tárgyalások eredményét - úgy döntött,
hogy a kedden kezdődő ülésszak napirendjéről leveszi az alkotmány
módosításáról, a köztársasági elnöki intézmény bevezetéséről, a
politikai pártokról és az alkotmánybíróságról elkészült
törvényjavaslatot. Ismeretei szerint a Büntető Törvénykönyv
módosítását három kérdéskörben tervezte a Minisztertanács, egy
kérdéskör módosításától a kormány eláll, azt azonban nem nevezte meg
a szóvívő. (folyt.köv.)
1989. június 26., hétfő 20:05
|
Vissza »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
Ülést tartott a Minisztertanács (5. rész)
|
Bajnok Zsolt ezután kérdésekre válaszolt. A Magyar Rádió
tudósítója az iránt érdeklődött, hogy a kormánynak van-e tudomása a
határon épülő román határzárról, s mi ezzel kapcsolatban a kormány
álláspontja. A szóvívő az elmúlt napokban megfogalmazott felelős
megnyilatkozásokra utalva egyfajta álláspontnak nevezte, hogy a
kormányzat nem kíván válaszolni a román tiltakozó jegyzékre, amely a
június 16-i események kapcsán fogalmazódott meg. Román belügynek
tekintjük - mondta - a drótsövények, a drótakadályok felépítését.
Mindazonáltal az intézkedés rendkívül barátságtalan lépés, amely
semmiképpen sem a kapcsolatok jobbítását, sokkal inkább a
bizalmatlanság erősítését szolgálja. Ismeretei szerint a 442
kilométer hosszúságu magyar-román határszakaszon 253 kilométer
hosszúságban készült el a kerítés, a drótakadály 113 kilométeren
keresztül, a határtól mindössze 20 méter távolságban húzódik, 140
kilométeren pedig 800-1000 méterre van az államhatártól. A
gépjárművel történő szökés megakadályozására mintegy 12 kilométer
hosszúságban ástak árkot. Elmondta azt is, hogy Románia felől
továbbra is hetente 250-300 személy érkezik. A hazánkban tartózkodók
száma jóval meghaladja a 15 ezret, 1600-an távooztak Magyarországról
harmadik országba, 233-an pedig visszatértek Romániába.
A Magyar Televizió munkatársának kérdésére reagálva Bajnok Zsolt
leszögezte: a sarkalatos törvénytervezetek megtárgyalását elodázó
döntés nem jelenti a kormány meghátrálását, hiszen már korábban
nyilvánosságra hozta azt az álláspontját, hogy a politikai egyeztető
megbeszélések eredményeit, az ott születő megállapodásokat
messzemenően kész figyelembe venni saját jogalkotó munkájában, az
érdemi észrevételeket, a kerekasztal megbeszélésen született
változtatásokat ugymond átvezeti saját indítványain, és azokat már
úgy terjeszti a Parlament elé. Kifejezte meggyőződését: az
Országgyűlés számára is nagyon fontos, hogy a közmegegyezéshez, a
nemzeti megbékéléshez, a ténylegesen széles körű konszenzushoz
közelebb kerüljön minden előterjesztés.
Az internáltak nyugellátásával kapcsolatos kérdésre válaszolva
elmondta: elképzelhető, hogy bizonyos esetekben, néhány érintett
személynél az egységesen megállapított 500 forinttól eltérjenek, a
kérelemmel a Belügyminisztériumhoz kell fordulni, s a tárca az adott
terület helyi tanácsával együttműködve gondoskodik az időkiesésről
szóló igazolás gyors kiadásáról.
A Magyar Távirati Iroda tudósítója aziránt tudakozódot, hogy
kiket érintene a diplomata útlevél használatának szűkítése. Erre
nézve nincsenek pontos előírások - válaszolta Bajnok Zsolt. Az
eredeti javaslat szerint a jövőben a kormány tagjai sem lennének
jogosultak diplomata útlevélre. (folyt.köv.)
1989. június 26., hétfő 20:07
|
Vissza »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
Ülést tartott a Minisztertanács (6. rész)
|
A mostani ülésen egyébként felvetődött, hogy a jövőre előre tekintve
talán mégis érdemes lenne a kormánytagoknak diplomata útlevelet
biztosítani, hiszen ez könnyítést jelentene az utazásokat illetően.
Elhangzott az is, hogy az alakuló, most létrejövő pártok vezetői,
illetve az Országgyűlés egyes tisztségviselői is bekerülhetnének
ebbe a körbe. Az nem látszik valószínűnek, hogy a jogszabály
valamennyi országgyűlési képviselőnek lehetővé tenné a diplomata
útlevéllel való utazást, bár ennek lehetőségét sem zárta ki a
szóvívő.
Bajnok Zsolt ezután átadta a szót Udvari Lászlónak, a
Közlekedési, Hírközlési és Építésügyi Minisztérium államtitkárának,
a bős-nagymarosi vizlépcsőrendszer munkálataival foglalkozó
kormánybiztosnak, aki bejelentette: hétfőn a Csehszlovák Szocialista
Köztársaság nagykövetségén, a csehszlovák kormánymeghatalmazottal
felvett emlékeztető és a vállalt magyar kötelezettség alapján
átadott három dokumentumot, amelyet annak idején
miniszterelnök-helyettesi szintű megállapodáson hagytak jóvá.
Közöttük van Medgyessy Péter miniszterelnök-helyettes levele, amely
Pavel Hrivnak miniszterelnök-helyettesnek tesz javaslatokat a
további munka közös elvégzésére. Javasolja, hogy a Magyar Tudományos
Akadémia ad hoc bizottsága anyagában foglaltak további megvitatására
alakuljon egy hidrológiai és ökológiai, illetve egy földtani és
szeizmológiai munkacsoport. Jöjjön létre egy összegző bizottság,
amely a két munkacsoport értékelését és javaslatait hivatott
szintetizálni. A hétfői tárgyalásokon kitünt: a Csehszlovák
Szocialista Köztársaság képviselői, a kormány és a
kormánymeghatalmazott, valamint a budapesti nagykövet is
készségesnek mutatkozott a magyar dokumentumok megvitatására,
ugyanakkor elhangzott az is, hogy a csehszlovák kormány és a
szövetségi parlament az 1977-es államközi szerződés maradéktalan
teljesítésének alapján áll. A magyar tárgyaló fél javasolta, hogy
kormányközi szakértői szinten is kerüljön sor a vízminőség
romlásával kapcsolatos sokirányú munkák ismételt áttekintésére,
szükség szerinti kiegészítésére vagy újra tárgyalására. Udvari
László a szakértői munkákban való részvételre felkérte a Duna Kört,
a Vásárhelyi Pál Társaságot és a Bajcsy-Zsilinszky Társaság
környezetvédő csoportját. Megkezdte a tárgyalásokat a SZOT
képviselőivel, annak tisztázására, hogy a SZOT képes-e egy asztal
mellé ültetni valamennyi szakszervezetet ez ügyben, s ha nem, akkor
külön a független szakszervezetekkel is felveszi a kapcsolatot. A
minisztériumokban egyébként folynak az értékelő munkák, az
energetikai, a dunai hajózási, az árvízvédelmi kérdésekben s egy
újabb gazdasági összehasonlító elemzést illetően. (folyt.k.)
1989. június 26., hétfő 20:30
|
Vissza »
|
|
Ülést tartott a Minisztertanács (7. rész)
|
A Mai Nap újságirójának kérdésére válaszolva Udvari László
elmondta: a kormány határozatára nemcsak a nagymarosi vízlépcső
létesítményét függesztették fel, hanem a nagymarosi létesítmény
üzemmódjával, működésével összefüggő valamennyi magyarországi
munkát. A Csehszlovákia területén lévő építkezések egy részét -
kölcsönös egyeztetés alapján - átmenetileg szintén felfüggesztették.
Mindazt azonban, ami a Dunakiliti, Gabcsikovo és üzemvízcsatornái
szlovákiai építkezésével függ össze, ütemterv szerint végeztetik a
magyar kivitelezőkkel, ezek ugyanis nincsenek kapcsolatban a
nagymarosi gát technológiai rendszerével. Tudomása szerint a
társadalmi szervezetekben nem vetődött fel, hogy a nagymarosi
vízlépcső esetleges elhagyása esetén a bősi alvízcsatornával
együttest alkotó dunakiliti vízlépcsőrendszert ne helyezzék üzembe.
A szóvívői értekezleten jelen lévő Tibor Tamás, az újonnan
kinevezett művelődési miniszterhelyettes a Világ című politikai
hetilap tudósítójának kérdésére elmondta: sok előnyét látja annak a
megoldásnak, hogy a sport ügye a Művelődési Minisztérium égisze alá
került, hiszen a legfontosabb réteg, a tanulóifjúság sportélete
leginkább az iskolai testnevelés részeként fejleszthető. A közeljövő
iskolájában minden bizonnyal előbbre fog rukkolni a testnevelés a
pedagógiai értékek presztizs-listáján. Szólt arról, hogy a a
sporttal kapcsolatos munkamegosztásban változások várhatók, mert
fokozatosan kiépülnek azok a szervezetek, amelyek korábban csak
formálisan működtek. (MTI)
1989. június 26., hétfő 20:33
|
Vissza »
|
|
|
|
|
|