|
|
 |
|
 |
Varsói Szerződés-beli ellentétek
|
Köln, 1989. június 21. (DLF, Esti világhíradó) - Egy kerítés
szeli át a keleti tömböt. A románok emelték a magyar határon. A
kerítésnek az a feladata, hogy a szabadabb Magyarországba igyekvő
menekülteket tartóztassa fel. Ez a helyzet kísértetiesen hasonlít a
belnémet határmenti állapotokra. Ez a kerítés Magyarország és
Románia közötti ideológiai árkot is szimbolizálja, mi több, még a
keleti tömbön belül uralkodó ideológiai ellentéteket is. Tudósítónk
jelenti:
- A keleti tömb monolitikus építményének szétesését már évek óta
megfigyelhetjük és csupán az idő kérdése volt, hogy mikor vetik
magukat nyíltan a reformokra a fékező erők és mikor létesítik
kerítésüket.
Az első lépést Milos Jakes, a csehszlovák pártfőtitkár tette
meg. Az elmúlt héten még barátságos hangnemben ajánlotta fel, hogy
támogatja a magyar és lengyel pártot a szocializmus megújításában.
Jakes kijelentette, hogy aggádik a szocializmus sorsa miatt a
szomszéd elvtársaknál. Csakis a párt indíthat el változásokat -
hangzoztatta - és nem szabad előfordulnia, hogy a párt kezéből
kicsússzon a dolgok folyásának ellenőrzése.
Az elmúlt pénteken elfogyott néhány prágai elvtárs türelme. Az
ok: az igazsságtalanul kivégzett Nagy Imre és társainak
rehabilitálása, illetve az ünnepélyes temetés Budapesten.
Jan Fojtik, a párt főideológusa ezúttal nem tett lakatot a
szájára. Felszólította a szocializmus hű erőit Magyarországon, hogy
akadályozzák meg az antiszocialista erők támadását. (folyt.)
1989. június 21., szerda
|
Vissza »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
- Varsói Szerződés-beli ellentétek - 1. folyt.
|
Mintha a csehek koncentrált akciót hajtottak volna végre
Magyarország ellen, ugyanis ugyanazon a napon a románok azt vetették
a bukaresti magyar nagykövet szemére, hogy antiszocialista tüntetés
zajlott le Budapesten - és ez még nem minden. Ceausescu román
diktátor a szocializmus és a kommunizmus ellen irányuló antiromán,
sőt fasiszta tüntetésről beszélt Nagy Imre temetésével kapcsolatban.
A kínai események után egyszerre és nyíltan foglalt állást a
prágai és a bukaresti rezsim. Ez az eretnek Gorbacsovval szembeni
pozíciót jelent, akit olyan szívesen fogadtak az eddigi ideológiai
ellenség országában, a Német Szövetségi Köztársaságban.
A párbeszéd helyett megmerevednek a frontok. Ebben Moszkva is
bűnös. A Brezsnyev-doktrínát ugyan elvetette a Kreml, és maga
Gorbacsov is tagadja ennek létét. A testvérállamokban hatalmon lévő
rezssimeket azonban még évekkel ezelőtt Moszkva iktatta be, és azóta
is gyámsága alatt tartotta ezeket. És most saját felelősséget akar
adni ezeknek a rezsimeknek, holott sohasem tanulták, hogyan kell
ezzel bánni, és ez nehezükre is esik. Következésképpen ragaszkodnak
azokhoz a régi dogmákhoz és módszerekhez, melyekkel idáig
legitimitálták uralmukat. Ráadásul Prága és Bukarest még nem áll a
lakosság kényszerítő nyomása alatt.
A csehek és szlovákok - néhágy kivételtől eltekintve - a belső
emigráció és mély reményvesztettség útját választották. A
rabszolgasorba taszított és kiéheztetett románokhoz hasonlóan ők is
Gorbacsovtól várják a megváltást. És valóban, ennek lehetősége a
szovjet pártfőtitkár kezében nyugszik. Csupán azon gondolatok
mellett kellene hitvallást tennie, melyeket már nyilvánosságra
hoztak a Szovjetunióban. (folyt.)
1989. június 21., szerda
|
Vissza »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
- Varsói Szerződés-beli ellentétek - 2. folyt.
|
Oleg Rumjancev (?) a Szovjet Tudományos Akadémia egyik
munkatársa például így fogalmazott: "Súlyos bűn és erkölcsi
felelősség nehezedik ránk egy egész nemzet tavaszi reményének
megsemmisítése miatt."
Gorbacsov szájából származó hasonló szavak megnyithatnák a vágy
zsilipét, mely több emberséget szeretne látni a szocializmus
arculatán. Gorbacsov szerint a németek építették a berlini falat,
éppen ezért ez nem az ő fala.
A prágai tavaszt azonban a szovjetek fojtották el. Így ez
Gorbacsov ügye, hogy ezt a tényt elismerje és igazságtalannak
minősítse. Ha a szovjet pártfőtitkár ezt nem teszi meg, akkor
szakadást idéz elő Keleten és ez senkinek sem használt, még a
nyugatiaknak sem.
Rumjancev szerint a kelet-keleti párbeszéd a kelet-nyugati
dialógus legfontosabb része. A párbeszédet kellene elmélyíteni és
nem ideológiai különbségeket. +++
1989. június 21., szerda
|
Vissza »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
|
|
|
|