|
|
 |
|
 |
Az állampolgárságról szóló magyar-román egyezmény (2.)
|
- Köztudott, hogy Magyarország csatlakozott a genfi menekültügyi
konvencióhoz. Ez azt jelenti, hogy a Romániából hazánkba érkezők
menekült státuszt kaptak. Ha ők bármilyen módon magyar állampolgárok
lesznek, elveszítik e státuszukat, s le kell mondaniuk az ezzel járó
különféle jogosultságokról, például a segélyekről is.
- A Romániával kötött egyezmény öt évig van hatályban, s további
öt évre meghosszabbodik, ha a lejártát megelőző 6 hónapon belül
valamelyik fél fel nem mondja. Ennek értelmében Magyarországnak ez
év augusztus 10. és 1990. február 10. között kellene nyilatkoznia az
egyezmény esetleges módosításának, vagy felbontásának szándékáról.
- Ha hazánk netán felmondaná e szerződést, akkor honosítani
lehetne a romániai menekülteket, ám eredeti állampolgárságuk is
megmaradna. A kettős állampolgárokat minden állam úgy tekinti -
természetesen abban az esetben, ha az egyik saját állampolgársága -,
hogy területén nem veszi figyelembe a másikat. Egy magyar-román
kettős állampolgárnak Romániában például a magyar külképviselet nem
nyújthat jogvédelmet, hiszen ő ott román állampolgárnak minősül.
- Ha az egyezmény további öt évre hatályban marad, a hazánkban
élő román állampolgárok akkor szerezhetnek magyar állampolgárságot,
ha a Román Államtanács elbocsátja őket a román állampolgárság
kötelékéből. Ám kétségtelen, hogy ez egy hosszadalmas folyamat.
Minden állam maga szabályozza, milyen feltételeket szab ehhez,
milyen illetéket állapít meg erre az esetre, és így tovább.
- Bizonyára e jogi problémák is érzékeltetik, mennyire bonyolult
kérdések ezek. A politikai döntést megelőzően mindenképpen
mérlegelni kell azt is, hogy az egyezmény esetleges felbontása
milyen válaszlépéseket vonna maga után - mondotta végezetül dr.
Madari Edit az MTI munkatársának. (MTI)
1989. május 1., hétfő 22:15
|
Vissza »
Folytatásokkal »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
|
|
|
|