Rendszerváltás és az MTI

	Pozsgay Imre nyilatkozata a Rádió 168 óra című műsorában (1. rész)
1989. január 29., vasárnap - Miként már jelentettük az MSZMP KB történelmi albizottságot hozott létre a felszabadulás utáni korszak elemzésére. Az albizottság a napokban ülést tartott, munkájáról Pozsgay Imre, az MSZMP Politikai Bizottságának tagja, államminiszter nyilatkozott szombaton a Rádió 168 óra című műsorában. Kérdésekre válaszlva szólt arról, hogy Nagy Imre politikai rehabilitációja ma még nem történt meg és e tekintetben jósolni sem szabad. A feltárt dokumentumok azt igazolják, hogy az 1954-55-ös politikai ,,miniválságban,, Nagy Imrének volt igaza. Ami azonban 1956-os szerepét, tevékenységét illeti, akörül még zajlanak a viták. A megitélést árnyaltabbá tehetik új belső és külső összefüggések. Például az a körülmény, hogy ez a bizottság a jelenlegi kutatások alapján népfelkelésnek látja azt, ami 1956-ban történt; egy oligarchisztikus és a nemzetet is megalázó uralmi forma elleni felkelésnek. - A történelemben még visszamenőleg sem lehet véglegeset mondani- folytatta. Ha a tények tisztelői vagyunk, akkor tisztelettel kell lennünk azokkal a tényekkel szemben is, amelyek esetleg ezután derülnek ki. Ám azt mindenképpen szeretném hozzátenni, hogy ezzel a történelmi megítéléssel a politika, a történelemtudomány és a közvélemény nagyon közeledett egymáshoz. Az a sommás ítélet, amelyik egyetlen kifejezéssel: ellenforradalomnak minősítette az 1956-ban történteket, a közvéleményben és a párttagság nagy részében is meglévő érzületet fejez ki; ez viszont az eddigi kutatások alapján nem állja meg a helyét. Pozsgay Imre rámutatott: ,,Az események elemzésénél nem 1956-hoz, hanem egy korábbi időszakhoz kell visszamenni: ahhoz a 1948-49-ben vállalt vagy kényszeredetten vállalt szocialista modellhez, amelyik egészében úttévesztésnek bizonyult, s a működésképtelenségét igazoló jelenlegi válsághoz vezetett,,. A többpártrendszerről szólva elmondotta: - Meg kell tanulni az együttélést egy, két vagy több párttal is. Az MSZMP nem mondhatja meg és nem is akarja megmondani, hogy melyikük lesz komoly tényezője a magyar politikai életnek. (folyt.köv.) 1989. január 29., vasárnap 17:16
Vissza » A hírhez kapcsolódik »

	Pozsgay Imre nyilatkozata a Rádió 168 óra című műsorában (2. rész)
Lehet, hogy velük partneri viszony alakul ki, ám lehet, hogy éppen ellenzéki szerep jut azoknak, akik ezt a partnerséget vagy koaliciót nem tudják vállalni. A jelenlegi társadalmi-politikai válságban nem különböző politikai mozgások játsszák a szerepet; ezek annak következményei. Alapvető gond: immár 15-20 éve nem sikerül elérni, hogy az alapfolyamatok és a politikai szándékok egyirányba menjenek, ezek minden akarat ellenére eltérnek egymástól. Ez mutatja, hogy szerkezeti bajok vannak. Ezek közé tartozik, hogy nem volt igazán mélyreható politikai vita, amely a voluntarizmusnak, az önkéntes döntéseknek gátat szabhatott volna. Pozsgay Imre válaszolt arra a kérdésre: készül-e elemzés a Kádár-korszakról? - Erről a korszakról is el kell számolni, de nem sok igéretet tudott tenni azoknak, akik ezt a személyes leszámolás formájában képzelik el - mondotta. - A rendszernek a lényegéhez éppen az tartozott, hogy a személyes felelősség, és általában is a felelősség tettenérhetetlen volt. Bár kétségtelen, azoknak, akik vezető szerepet vállaltak ebben a korszakban - függetlenül attól, hogy maguk is rabjai voltak egy struktúrának -, nagyobb a felelőssége, mint azoknak, akik elszenvedői voltak ennek a korszaknak. Az elemzést nem valamiféle rituális leszámolás formájában, hanem az európai civilizáció szabályai szerint kell véghezvinni, kulturált kiegyezési formában. Ám a felelősséget föl kell vetni, és ezt nem kerülheti meg a legújabb korszak sem. Azt is vizsgálnunk kell - bár ez a szó klasszikus értelmében nem tartozik a történelem körébe -, hogy 1988 májusa óta miért mennek lassabban a dolgok. És miért nincsen olyan mélyreható átalakulás, mint amilyenre szükség lenne a gazdaságban, a társadalmi tevékenységben. Végül szólt arról: a bizottság az eddigi történelmi dokumentumokat, a munka részleteit eddig azért nem tárta a közvélemény elé, mert még nem készültek el vele. Ahogyan, folyamatosan, az új történelmi ismeretek birtokába jutnak, úgy azokat még a Központi Bizottság ülései előtt nyilvánosságra akarják hozni. (MTI) 1989. január 29., vasárnap 17:17
Vissza » A hírhez kapcsolódik »