|
|
|
|
Az Országgyűlés rendkívüli ülésszaka - Első ülésnap (4. rész)
|
Az Országgyűlés az Alkotmányügyi, Törvényelőkészítő és Igazságügyi Bizottság javaslatának megfelelő formában, módosítások nélkül elfogadta a képviselők jogállásáról, illetve tiszteletdíjáról, költségtérítéséről és kedvezményeiről szóló alkotmányerejű törvényjavaslatokat.
A képviselők jogállásáról szóló törvényjavaslatot indokolva Balás István, a bizottság alelnöke rámutatott: a jogszabály kimunkálásával végre megszűnik az a paradox helyzet, hogy a demokratikusan megválasztott képviselők mind a mai napig nem rendelkeztek a munkájukat pontosan körülhatároló szabályokkal. Lényegében már a választásokon induló jelölteket dilemma elé állította az, hogy mit tegyenek korábbi, biztos egzisztenciájukkal, miként egyeztethetik össze képviselői megbízatásukat eredeti hivatásukkal. A tervezet végre pontos választ ad ezekre a kérdésekre, s rendezi a munkáltatók és a képviselővé vált egykori munkavállalók érdekütközéseit is.
A tervezetet kísérő rövid vitában a képviselők jobbára elismerően szóltak a törvényhozók jogállásáról szóló előterjesztésről. Hankó Faragó Miklós (SZDSZ) a szabad demokraták nevében egyetértett a képviselői jogállás törvényi szintű szabályozásával. Rámutatott annak jelentőségére, hogy a törvény kinyilvánítja: a képviselői jogállás sem munkajogi, sem polgári jogi jogállás keretébe nem illeszthető. A képviselők így olyan különleges állami jogi státuszba kerülnek, amelynek önálló körülhatárolása elengedhetetlen.
Szájer József (Fidesz) hangsúlyozta: a fiatal demokraták mindent megtesznek annak érdekében, hogy az Országgyűlés munkáját a hatékonyság, a szakszerűség jellemezze. Csak így igazolhatók a választópolgárok előtt a képviselők törvényben biztosított ,,kiváltságai,,.
A képviselők jogállásáról szóló, módosító indítvány nélkül elfogadott törvény a többi között kimondja: a képviselő - és a volt képviselő - bíróság vagy más hatóság előtt nem vonható felelősségre leadott szavazata, továbbá a megbízatásának gyakorlása során általa közölt tény vagy vélemény miatt. A mentesség ugyanakkor nem vonatkozik a rágalmazásra, illetve a becsületsértésre, amiért - mentelmi jogának felfüggesztése után - természetesen a képviselőnek is felelnie kell. A mentelmi jog felfüggesztésére irányuló indítványt a vádirat benyújtásáig a legfőbb ügyész, utána a bíróság terjeszti elő az Országgyűlés elnökéhez. Az Országgyűlés a mentelmi ügyekben vita nélkül határoz, a jelen lévő képviselők kétharmadának szavazata alapján. (folyt.köv.)
1990. július 23., hétfő 14:58
|
Vissza »
Folytatásokkal »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
|
|
|
|