Rendszerváltás és az MTI

	Az Országgyűlés rendkívüli ülésszaka - Első ülésnap (2. rész)
Az Országgyűlés a napirend első pontjaként módosította a kínzás és más kegyetlen, embertelen vagy megalázó büntetések vagy bánásmódok elleni nemzetközi egyezmény kihirdetéséről szóló 1988. évi 3. törvényerejű rendeletet. A képviselők egyöntetű véleménye szerint emberi jogi politikánk markánsabbá válása indokolttá teszi, hogy az ENSZ ellenőrző mechanizmusának minden formáját fogadjuk el. Balsai István igazságügy-miniszter a javaslat indoklásaként emlékeztetett: a Magyar Népköztársaság 1987. április 15-én letétbe helyezte a nemzetközi egyezményt megerősítő okiratát az ENSZ főtitkáránál. Ugyanakkor az egyezmény 20. cikkére vonatkozóan fenntartási nyilatkozatot tett: nem fogadta el az egyezmény által létrehozott Kínzás Elleni Bizottság illetékességét valamely részes állam ellen benyújtott olyan panasz esetén, amely szerint abban az államban sorozatos kínzást alkalmaznak. Nem ismerte el a bizottság illetékességét valamely részes államnak egy másik részes állam, illetve az állampolgároknak valamely részes állam ellen az egyezmény rendelkezéseinek megsértése miatt tett panasza esetére sem. Az egyezmény megerősítésekor a Magyar Népköztársaság nem fogadta el azt a rendelkezést sem, amely előírja: az értelmezés, illetve a végrehajtás során keletkezett vitákat, a vitában érdekelt bármelyik fél egyoldalú kérésére választott bíróság, illetve a nemzetközi bíróság elé kell terjeszteni. A képviselők döntése értelmében a törvény rendelkezéseit visszamenőlegesen, 1989. szeptember 13. napjától kezdődően kell alkalmazni, mert a Minisztertanács e dátumhoz kötötten visszavonta korábbi fenntartásait, nyilatkozattal elismerte a kínzás elleni bizottság illetékességét az egyezmény 21. és 22. cikkében felsorolt esetekben. A képviselők felhatalmazták a kormányt arra, hogy kijelölje azt a szervet, amely az egyezmény 20. cikkében megjelölt vizsgálat esetén a kínzás elleni bizottsággal, illetőleg annak tagjával a kapcsolattartásra jogosult. A törvényjavaslat vitájában Ternák Gábor (MDF) felhívta a figyelmet arra, hogy a kínzásoknál esetenként orvosok is részt vettek. A magyar egészségügy szégyenfoltjának eltüntetésére indítványozta, hogy ezek az esetek kapjanak nyilvánosságot, s hazánk csatlakozzék ahhoz a tokiói, illetve madridi egyezményhez, amely kimondja: orvos közvetlen vagy közvetett módon nem vehet részt olyan ,,eseményben,,, amely az ember megaláztatásával jár. (folyt.köv.) 1990. július 23., hétfő 12:04
Vissza » Folytatásokkal » A hírhez kapcsolódik »