Rendszerváltás és az MTI

	Országgyűlés - Hétfői ülésnap (4. rész)
Az elfogadott napirendnek megfelelően ezután a bírósági népi ülnökök megbízatásának meghosszabbításáról szóló törvényjavaslat feletti vitával folytatta munkáját az Országgyűlés. Balsai István igazságügy-miniszter előterjesztésében egyebek között elmondta, hogy a bíróságokról szóló törvény felülvizsgálata, korszerűsítése folyamatban van, ám ez hosszabb időt vesz igénybe. Addig is, amíg ez a munka befejeződik, szükség van - a bíróságok folyamatos működésének biztosítása érdekében - a népi ülnökök, valamint a katonai bíróságok hivatásos és továbbszolgáló állományú ülnökei megbízatásának meghosszabbítására. Legutóbb ugyanis 1985. július 31-én választottak ülnököket; az ötéves időtartamra szóló megbízatás rövidesen lejár. Nyilvánvaló érdek kötődik ahhoz, hogy a népi ülnököket már az új önkormányzati testületek válasszák meg - ha egyáltalán sor kerül erre - tette hozzá -, hiszen a bíróságokról szóló törvény korszerűsítése kapcsán felülvizsgálják az ülnök-bíráskodással kapcsolatos rendelkezéseket is. A vitában egyedül Torgyán József kívánt véleményt nyilvánítani. Közölte, hogy a Független Kisgazdapárt támogatja a beterjesztett törvényjavaslatot, ám felhívta a figyelmet, hogy mielőbb európai rendszert kell Magyarországon is meghonosítani a bíróságokon, s meg kell szüntetni a felesleges kiadásokat okozó, s csak a ,,kiöregedett bolsevik káderek gyűjtőhelyéül szolgáló ülnöki testületet,,. Az Országgyűlés a beterjesztett törvényjavaslatot nagy többséggel - 242 igen szavazattal, 5 ellenvélemény és 14 tartózkodás mellett - elfogadta. Ezt követően a lakáscélú állami kölcsönök utáni adófizetésről szóló, tavaly hozott törvény hatályának rendezése került napirendre. Botos Katalin pénzügyminisztériumi államtitkár előterjesztésében alkotmányellenesnek minősítette a köznyelven kamatadónak nevezett fizetési kötelezettséget, s emiatt indokoltnak tartotta, hogy e törvény megsemmisítésének hatálya visszamenőlegesen is érvényesüljön. Az Alkotmánybíróság ez év áprilisában semmisítette meg a lakáscélú állami kölcsönök utáni adófizetési kötelezettséget előíró törvényt, ám arra nem volt figyelemmel, hogy az érintettek jelentős része 1990. január 1-je és 1990. április 8-a között 50 millió forintot már befizetett ezen a címen. A beterjesztett törvényjavaslat indoklása szerint az igazságosság és a célszerűség elve azt követeli, hogy a törvény megsemmisítésével nem érintett februári és márciusi hónapokra is megszüntessék ezt a fajta adófizetési kötelezettséget. (folyt.köv.) 1990. június 25., hétfő 16:50
Vissza » Folytatásokkal » A hírhez kapcsolódik »