|
|
 |
|
 |
A zágrábi Vjesnik a trianoni békeszerződésről (2.rész)
|
Kun Béla, a magyar külügyi népbiztos akkor figyelmeztetett: ,,Ha
az antant megdönti a tanácshatalmat, akkor Magyarországon a régi
politikai garnitúra jut hatalomra, amely az integritás politikáját
fogja folytatni és súlyos nemzetközi bonyodalmakat fog előidézni,,.
A magyar tanácshatalmat a külföldi intervenciósok és a hazai
erők megdöntötték. A hatalom a Friedrich István vezette politikusok
csoportjának kezébe került, amely lépéseket tett a monarchia
visszaállítására és a Habsburgok újbóli trónraültetésére. Ez újabb
válságot okozott. Ebből Románia húzta a legtöbb hasznot, mert
csapatai az antant-hatalmak akarata ellenére továbbra is megszállva
tartották Magyarország nagy részét. A románok nyíltan rabolták a
magyar javakat és azzal az indoklással utasították el a
békekonferencia ajánlását, hogy csapataik kivonása esetén
Magyarországon ismét a bolsevikok kerülnek hatalomra.
Amikor Magyarországon Horthy tengernagy került hatalomra, és
erős terrorral, megtorlásokkal hozzálátott az ország
,,lecsillapításához,,, a nagyhatalmak megtették a viharos Dunatáj
rendezésének zárólépését. Az 1920 február végén megtartott
nagyköveti értekezlet megtiltotta a Habsburg restaurációt, majd
nyomást gyakoroltak Romániára és a Szerb-Horvát-Szlovén Királyságra,
hogy vonják vissza csapataikat a békeszerződésben kijelölt vonalra.
A magyarok ellenzését azzal a fenyegetéssel hárították el, hogy
újabb fegyveres intervenciót indítanak.
A trianoni békeszerződés véglegesen rögzítette az új
államhatárokat. Tartalmazta az Olaszországgal, a
szerb-horvát-szlovén állammal, Romániával és Csehszlovákiával való
béke feltételeit. Magyarország területét a szent istváni 282.000
négyzetkilométer helyett 93.000 négyzetkilométerben állapította meg.
Az ország 19 millió lakosából 7,5 millió maradt.
A trianoni békeszerződés elismerte a szerb-horvát-szlovén állam
teljes függetlenségét, és megszüntette mások jogát a régebben
Osztrák-Magyar Monarchiához tartozott, de az új államhoz csatolt
területekre
Bár 3,5 millió magyar az ország határain kívül maradt, az új
helyzet mégis igazságosabb volt az 1918 előttinél, amikor
Nagy-Magyarország területén 10 millió, jogaitól megfosztott, nem
magyar nemzetiségű lakos élt. Ezért a trianoni békeszerződés
kulcsfontosságú rendelkezései túlélték a II. világháborút is - írta
végül a zágrábi Vjesnik. +++
1990. június 4., hétfő 14:04
|
Vissza »
Folytatásokkal »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
|
|
|
|