|
|
 |
|
 |
Országgyűlés - második munkanap (2. rész)
|
Mindebből következően a törvényre szükség van, s nem átmeneti
jelleggel. Ez a törvény nagyon is történelmi jelentőségű a magyar
fejlődést tekintve, s hatása is az lesz - mondta Kulcsár Kálmán.
A miniszter kitért azokra a felszólalásokra is, amelyek a
módosító javaslatok sokasága miatt megkérdőjelezték az előzetes
egyeztető tárgyalások alapossságát. Ezzel kapcsolatban megjegyezte:
a törvény vitája egy-másfél évvel ezelőtt megkezdődött, s annak
során mind az egyházakkal, mind pedig a politikai pártokkal
egyeztették elgondolásaikat. Az egyeztetés természetéből adódik,
hogy a felek nem minden esetben fogadják el egymás javaslatait, s
ezért kompromisszumra törekednek. Ilyen kompromisszumok találhatók e
törvény szövegében is. Az is természetes, hogy az érintettek azokat
a kérdéseket, amelyekben kívánságaikat az egyeztetés során nem
sikerült elfogadtatniuk, a parlament előtt ismételten kifejtik, s
azokban az Országgyűlésre bízzák a döntést.
A miniszter ezt követően azokra a módosító indítványokra
reagált, amelyeket sem a jogi bizottság, sem pedig a kormány nem tud
elfogadni. Így nem jött létre megegyezés Roszik Gábornak arról a
javaslatáról, hogy a gyermek vallásos nevelése ügyében a szülő és a
gyám mellett a tényleges gondviselőnek is joga legyen dönteni, mert
a magyar jogrendszer nem ismeri a tényleges gondviselő fogalmát.
Ugyancsak nem értettek egyet több képviselőnek azzal az
indítványával, hogy a katonai létesítményekben a katonai szolgálatot
teljesítők vallásukat ne csak egyénileg, hanem együttesen is
szabadon gyakorolhassák. A miniszter itt hivatkozott a katonai
intézmények sajátos belső rendjére, amely olyan kényszerítő
magatartásszabályokat is tartalmaz, amelyek bizonyos értelemben
valóban akadályozhatják az alkotmányban is rögzített jogokat. Ez
azonban nem minősíthető alkotmányellenesnek, mert a katonai
szolgálat teljesítése is alkotmányból következő kötelezettség, s
természetszerűleg magával hoz a polgári életben nem jelentkező
korlátozásokat.
A bizottság a kormánnyal együtt nem javasolja elfogadni Tamás
Gáspár Miklósnak azt a szövegszerű módosítását, hogy a
vallásszabadság gyakorlásának törvényességi feltételeinél elegendő
csak a Büntető Törvénykönyv megfelelő szakaszára utalni az alkotmány
helyett. Mint Kulcsár Kálmán megjegyezte: a képviselőnek elviekben
igaza van, de a törvény sajátos arculata, stílusa miatt furcsán
hatna a vallás- és lelkiismereti szabadsággal összefüggésben a
bűncselekmény fogalmát emlegetni. (folyt. köv.)
1990. január 24., szerda 11:39
|
Vissza »
Folytatásokkal »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
|
|
|
|