Rendszerváltás és az MTI

	1989. május 1-je (37. rész) - Városliget, vitafórumok
Grósz Károly egy érdeklődőnek válaszolva beszámolt, hogy a múlt héten személyesen látogatta meg Kádár Jánost, aki nagyon rossz egészségi állapotban van. A börtönévek alatt szerzett súlyos tüdőbetegsége méginkább eluralkodott rajta, s emberileg is nehezen éli meg a mostani változó időszakot. E két tényező együttesen fizikailag rendkívül lerontotta az állapotát. Többen kérdezték a főtitkárt arról, hogy van-e nézetkülönbség Németh Miklós miniszterelnök és közötte gazdasági kérdéseket illetően. Grósz Károly ezt határozottan cáfolta. Az elmúlt 40 év eredményeit kétségbe vonó kérdezőnek válaszolva a főtitkár elmondta: ha Magyarország is olyan tőketámogatással indíthatta volna gazdálkodását a háború után, mint a nyugat-európai országok, akkor nem itt tartanánk. Grósz Károly hibás döntésnek ítélte, hogy a számunkra annak idején felajánlott Marshall-segélyt az akkori politikai vezetés nem fogadta el. Ugyanakkor elismerte, hogy nagyobb utat tehettünk volna meg, ha a tervgazdálkodás, az irányítási mechanizmus kötöttségei nem kötik gúzsba a gazdálkodókat. A főtitkár ellentmondott annak a kérdezőnek is, aki szerint a Világbanknak, illetve a Nemzetközi Valutaalapnak köze van a személyi jövedelemadó bevezetéséhez, a gyógyszeráremeléshez. A magyar adórendszer bevezetését egyik szervezet sem szorgalmazta, illetve igényelte - mondta. A Valutaalap egyetlen dologhoz, a költségvetési hiány csökkentéséhez ragaszkodik. A forint leéértékelése a valutaalaptól függetlenül is indokolt lenne, mert a nemzetközi valutákhoz viszonyítva nem jó a magyar fizetőeszköz aránya. A piacgazdaságot érintő kérdésre válaszolva rámutatott: ha e struktúrára akarunk áttérni, akkor elkerülhetetlen, hogy Magyarországon nemcsak a munka alapján képződjék törvényes jövedelem. A piac törvényszerűségéből adádóan spekulációs jövedelmekre is szert lehet tenni. Grósz Károly a bős-nagymarosi vízlépcső további építése mellett szavazna, mert szerinte ez a felébe kerülne, mintha leállítanák a beruházást. A Budapesti Pártbizottság első titkára elmondta, hogy a fővárosban egy év alatt csaknem 20 százalékkal csökkentették a pártapparátus létszámát. Az elmúlt időszakban a kedélyeket borzoló magas vezérigazgatói prémiumokkal kapcsolatban hangoztatta: érthető, ha a kiemelkedő teljesítményt differenciáltan díjazzák. A mértéket azonban az adott társadalmi közeg értékrendjéhez kell igazítani. A több milliós kifizetéseket irreálisnak, társadalmi méretekben sértőnek ítélte. (folyt.köv.) 1989. május 1., hétfő 21:21
Vissza » Folytatásokkal » A hírhez kapcsolódik »