|
|
 |
|
 |
Nemzetközi tanácskozás az alkotmányosság védelméről (1. rész)
|
1989. április 25., kedd - A politikai érdekérvényesítést és a hatalomra való törekvést az új alkotmányban mindenki számára korlátozni kell - jelentette ki Kulcsár Kálmán akadémikus, igazságügyminiszter azon a kedden, Budapesten megkezdődött nemzetközi konferencián, amelyen az alkotmányosság védelmének szervezeti garanciáiról tanácskoznak 12 kelet- és nyugat-európai országból, valamint az USA-ból érkezett alkotmánybírósági elnökök, alkotmánybírák és jogtudosók, s amelyen részt vett Straub F. Brunó, az Elnöki Tanács elnöke is. A miniszter hozzátette: a korlátot nem csupán abban az értelemben kell felállítani, hogy egyetlen, egyébként bármilyen tiszteletre méltó célok megvalósítására törekvő politikai párt vagy szervezet sem kaphat privilégizált helyet az alkotmányban, hanem többről van szó. Ezt fejezi ki az új magyar alkotmány szabályozási elvei között szereplő tilalom, amely szerint ,,az állam egyetlen szervezetének, illetve a társadalom egyetlen szervezetének vagy tagjának a tevékenysége sem irányulhat a hatalom kizárólagos, illetve erőszakos úton történő megszerzésére vagy birtoklására,,, illetve az, hogy ,,ilyen törekvésekkel szemben mindenki jogosult és egyben köteles fellépni,,.
Kulcsár Kálmán rámutatott, hogy ez a megfogalmazás már eddig is
vitát váltott ki. Elhangzott olyan vélemény, hogy a kizárólagos
hatalomra törekvés korlátozása egyrészt elvileg helytelen, hiszen
minden politikai erő végül is minél teljesebb hatalmat akar,
másrészt ez a korlátozás a gyakorlatban úgy sem működhet, hiszen
koalícióra kötelezne bármilyen, akár uralkodó politikai erőt akkor
is, ha egyedül is képes lenne kormányozni. - Ez az értelmezés
azonban - mint mondotta - vaskos félreértést takar. A kizárólagos
hatalomra törekvés tilalma ugyanis azt jelenti, hogy egyetlen
politikai szervezet sem kerülheti meg, vagy függesztheti fel az
alkotmányos intézmények működését. Nem gyakorolhatja közvetlenül a
hatalmat, nem törekedhet más politikai szervezet felszámolására, sőt
az alkotmányban foglalt elvek érvényesítésén túlmenő korlátozásra
sem.
Az előadó utalt arra az ellentmondásra is, hogy a jelenlegi
magyar alkotmány szerint a társadalom politikai vezető ereje a
munkásosztály marxista-leninista pártja, miközben az MSZMP nem
csupán elismerte a többpárti politikai rendszert, hanem központi
bizottsági határozattal lemondott arról, hogy jogilag biztosított
vezető szerepe, azaz alkotmányosan privilégizált helyzete legyen.
(folyt.köv.)
1989. április 25., kedd 17:52
|
Vissza »
Folytatásokkal »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
|
|
|
|