|
|
|
|
Németh Miklós beszéde az ASPEN-konferencián (3. rész)
|
Sőt, Nyugat-Európa is úgy képes a legjobb eredménnyel versenyezni a világ más növekedési központjaival, ha a kontinens egészén stabilitás van. A ,,közös európai ház,, építését akadályozhatja, ha az Európa két része közötti eltérő fejlődési ütem a kelet-nyugati gazdasági kapcsolatok tartós visszaeséséhez, illetve stagnálásához vezet. A kelet-nyugati gazdasági kapcsolatok szerkezeti nehézségei jól ismertek, ám ezek tovább növekedhetnek, ha 1992-re a belső határait leépítő egységes nyugat-európai piac létrejön, s az így kialakuló világgazdasági mértékű térség méginkább önmagára koncentrál. Az Európai Közösség és a Kölcsönös Gazdasági Segítség Tanácsa közötti hivatalos kapcsolatok felvétele rendkívül fontos lépés az összeurópai viszonyok normalizálása szempontjából. De további lépésekre van szükség. A magyar kormányzat nagy jelentőséget tulajdonít az EK és az MNK között 1988-ben megkötött és ratifikált kereskedelmi és kooperációs megállapodásnak. Ez egy harmincéves időszak lezárása, de sokkal fontosabb, hogy egy új korszak nyitánya legyen. Az egységes nyugat-európai belpiac megteremtésére irányuló törekvések a fejlődés újabb dimenzióját jelentik, amelyek messze túlmennek a jelenlegi kelet-nyugati szerződéskereteken. Magyarország számára is kiemelt feladat, hogy az EK-val kötött megállapodását úgy töltse ki tartalommal, hogy az az európai együttműködést és biztonságot, s a magyar nemzeti célokat, a magyar gazdaság és társadalom korszerűsítését egyaránt szolgálja. A Magyar Népköztársaság az 1975-ben aláírt Helsinki Zárónyilatkozatot a ,,közös európai ház,, olyan ,,tervrajzának,, tekinti, amely közel másfél évtized alatt bizonyította: lehet rá támaszkodni A Zárónyilatkozat fontos eszköz az európai megosztottság áthidalásában és hosszú távú felszámolásában, alkalmas arra, hogy közös ,,európai belpolitikát,, hozzunk létre, amely az együttműködés funkcionális gazdasági, műszaki, környezetvédelmi területeitől a politikailag érzékeny emberi jogok szférájáig terjed. Ezt bizonyította a legutóbbi bécsi utótalálkozó. Magyar szempontból Helsinki a nemzeti érdekek nemzetközi elismertetése és érvényesítése szemontjából is roppant jelentőségű. Mint bizonyára tudják, a magyarok egyharmada határainkon kívül, elsősorban a környező országokban él. Számukra a nemzetiségi jogok biztosítása térségünk demokratizálásának egyik fontos eleme. Ezért azt a politikát, amely a nemzeti kisebbségek elemi jogait nem garantálja, a többi európai országhoz hasonlóan mi is lényegében Európa-ellenesek, az egyetemes emberi jogokat sértőnek ítéljük. (folyt.köv.)
1989. március 16., csütörtök 18:21
|
Vissza »
Folytatásokkal »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
|
|
|
|