|
|
|
|
Nyers Rezső a magyar reformokról - Folytatódott a Magyar- Szovjet Közgazdasági Bizottság Tanácskozása (1. rész)
|
1989. április 25., kedd - A szocialista gazdasági integráció mechanizmusának reformjával, a kétoldalú gazdasági kapcsolatok lehetőségeivel, továbbá a gazdasági és politikai reformok kölcsönhatásával foglalkozott keddi tanácskozásán a Magyar-Szovjet Közgazdasági Bizottság. Ez utóbbi kérdésről mindenekelőtt a magyarországi gyakorlatról és tapasztalatokról Nyers Rezső államminiszter, az MSZMP Politikai Bizottságának tagja tartott előadást.
Az államminiszter szerint a magyarországi gazdasági és politikai reformban három fő kérdésre kell összpontosítani; a politikai stabilizócióra, s ezzel összefüggésben az intézményrendszer átalakítására, a pénzügyi stabilizáció megteremtésére, valamint az új szocialista gazdasági rendszer kialakítására. Részletesen elemezte, hogy az utóbbi években milyen út vezetett a mostani kedvezőtlen helyzet kialakulásához, és miért éppen a fenti célok várnak mielőbbi megoldásra. Elmondta, hogy a korábbi időszakot, mely Kádár János nevéhez kötődik az óvatos reformok jellemezték, s 1986-87-ben e politika folytatása került szembe egy új modell felé mutató másik koncepcióval: az új reformfolyamatok erőteljes beindításával, a gazdasági és a politikai reformok összekapcsolódásával. A korábbi politika a piaci hatásokkal kevésbé számolt a gazdasági életben, - az állami költségvetésben és a fizetési mérlegben keletkezett feszültségeket a bankrendszer megváltoztatásával és a fogyasztás korlátozásával vélte megoldani. A párt és a szakszervezeti mozgalom, s a teljes intézményi rendszer monolit egységét hirdetve a vezetés arra gondolt: ily módon fenntartható a közmegegyezés, ami 1986-ig meg is valósult. Ám elmaradt a felkészülés a következő reformszakaszra. És 1987-88-ban mind a gazdaságban, mind a politikai életben válságos időszak következett. A konvertibilis kivitel, amely fontos helyen szerepelt a tervekben, 1980-1987 között lényegében nem bővült. Felborult a költségvetési egyensúly, ami ránehezedett a gazdaságra, és 1988 elejére megérlelődött a bizalmi válság, mivel az életszínvonal-emelkedés helyett -csökkenés következett be. (folyt.köv.)
1989. április 25., kedd 19:05
|
Vissza »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
Nyers Rezső a magyar reformokról - Folytatódott a Magyar- Szovjet Közgazdasági Bizottság Tanácskozása (2. rész)
|
Ily módon meglazult a társadalmi közmegegyezés. A tavalyi májusi fordulat helyes irányt adott mind a gazdaságban, mind a politikai életben, a gazdasági reformkoncepció is világos, határozott törekvéseket mutatott. Ugyanakkor viszont a politikai reformra nem volt megalapozott elképzelés, s időközben a belpolitikai események kezdték radikális irányban túlhaladni a pártértekezlet határozatait. Közéletünket erőteljesen foglalkoztatta az 1956-os események és az azt követő konszolidációs időszak megítélése, valamint a romániai magyarság helyzete. A gazdasági reformfolyamatok két tűz közé kerültek, az egyik oldalon pénzügyi kényszerintézkedések akadályozzák a reform előrehaladását, a másikon pedig olyan követelések fogalmazódnak meg - főleg a szociálpolitikát és az életszínvonalat illetően -, amelyeket nem lehet kielégíteni. A kiút - Nyers Rezső szerint - egy hároméves tervben kőrvonalazódhat. Az út, a gazdasági reform erősödésével, a gazdaság minőségi fejlődéséhez, az élénküléshez vezethet. Ez idő alatt kiépülhet a piacgazdaság és annak intézményrendszere, amely a gazdaság egészére nyomást gyakorolva, a gazdasági egyensúlyt adminisztratív szabályozás nélkül valósítja meg. A gazdaság élénkítését a konvertibilis egyensúly elérése, a fizetési mérleg javulása, a dinamikus export és a versenyfejlődést biztosító import jelenti. a KGST mechanizmusának reformja azért is elengedhetetlen, mert a jelenlegi elosztásos gyakorlat, az áttekinthetetlen pénzügyi kapcsolati rendszer továbbiakban nem jelent iránytűt a magyar vállalkozóknak. (folyt.köv.)
1989. április 25., kedd 19:17
|
Vissza »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
Nyers Rezső a magyar reformokról - Folytatódott a Magyar- Szovjet Közgazdasági Bizottság Tanácskozása (3. rész)
|
Nyers Rezső ezután részletesen szólt a tulajdoni reformban tervezett lépésekről. Ma nem ítélhető meg pontosan, hogy mekkora részarányt fog képviselni gazdaságunkban a köz-, illetve a magántulajdon. Az előadó helytelenítette, hogy számos vállalatnál tartózkodást tanúsítanak az új tulajdonformákkal kapcsolatosan, különösen akkor, ha az nem elsősorban a működő tőke bevonását indikálják, hanem csak a belső szervezet átalakítását hozzák magukkal. Kérdés az is: mi legyen a vállalati tanácsokkal. Nemrégen alakultak meg, sok helyütt kampányszerűen, s általában nincs szerepük a tőke-hatékonyság növelésében. Napjaink hazai gazdaságát jellemzi - mondotta -, hogy az visszhangzik a pénzügyi, banki diktatúrát illető vádaktól. A vállalatok szembeszállnak a költségvetési elvonásokkal, fellépnek a hitelezési gyakorlat ellen, miközben - a kialakult piaci helyzetben - szinte kizárólag áremeléssel növelik nyereségüket. A továbbiakban megállapította: hazánkban az infláció évente 15-16 százalékos, s ma kézben tartható. Jórészt államilag gerjesztett inflációról van szó, ám már jelentkeznek a spontán infláció jelei is. A gazdasági vezetés keresi a megfelelő antiinflációs politika kialakításának lehetőségét. Végül szólt az alakuló új pártoknak a gazdasági életre gyakorolt hatásáról. Jelenlétük - mondotta - ma még nem meghatározó, bár olyan kérdésekben, mint Bős-Nagymaros, vagy az atomhulladék-temető létesítése, erőteljesen fejtik ki álláspontjukat. Nem vitás, ezek a kérdések a politikai vezetést is megosztották. Szerinte ma a különböző pártok gazdasági programjai gyökeresen nem térnek el egymástól, legfeljebb rövid távon különböznek az elképzelések, s mindez segítheti a koalíció létrejöttét. (folyt.köv.)
1989. április 25., kedd 19:25
|
Vissza »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
Nyers Rezső a magyar reformokról - Folytatódott a Magyar- Szovjet Közgazdasági Bizottság Tanácskozása (4. rész)
|
Az előadóst követően a tanácskozás szovjet résztvevői kérdéseket tettek fel Nyers Rezsőnek, aki válaszában elmondta: a piacgazdasági koncepciót, a többpártrendszerre való áttérést, a tulajdonreformra vonatkozó főbb elképzeléseket az MSZMP vezető testületei elfogadták, ám a részletkérdéseket még nem. Jónéhány konkrét kérdés is még tisztázatlan, azokról eddig csak előzetes viták voltak. Döntés született arról, hogy szükség van a hároméves terv kialakítására, de magáról a tervről egyelőre még nem tárgyaltak. Azt is kifejtette, hogy közmegegyezés főleg politikai kérdésekben érhető el - például az alkotmányozásban, a politikai rendszer kérdésében, a külpolitika alakításában -, ám gazdasági, szociálpolitikai téren ez már nehezebben képzelhető el. Alakul a közmegegyezés a hatalom és azok között, akik az ország semlegességét vetették fel, kissé átgondolatlanul - jegyezte meg az államminiszter. Ezt ugyanis az alternatív szervezetek jórésze már csak egy meghatározatlan jövőben képzeli el. Abban viszont megegyeznek az álláspontok, hogy a Varsói Szerződésben a nemzeti érdekeket kell képviselnünk, és önálló külpolitika folytatására van szükségünk. Nem alakult ki egység a szocializmus elfogadásának kérdésében, de a demokratikusnak deklarált szocializmus mögé valószínűleg felsorakozik a többség, s konszenzus van a kétpiacos külgazdasági kapcsolatok építésében - mondta befejezésül. x x x Nyers Rezső a tanácskozás szünetében az MTI munkatársának néhány, mostanában sokakat foglakoztató kérdésére válaszolt. - A KGST szervezetében lehetséges reformokat végrehajtani, de erre jelenleg csak korlátozott esély van. Rövid időn belül nem alakítható ki a KGST-együttműködés átfogó reformja - mondotta. A magyar-szovjet együttműködésben újszerű módszerek alkalmazásával - ezáltal a kapcsolatok bővítésével - lehet kitörni az együttműködés eddigi merev, adminisztratív rendszeréből. Amikor a Szovjetunióval kialakított kétoldalú együttműködésben keressük a kivezető utat, tudnunk kell, hogy a szovjet partner rendkívül széles körű kapcsolatokat tart fenn a tőkés világgal. A Szovjetunió képes piaci módon is kereskedni, s Magyarország e tekintetben hasonló helyzetben van. Véleményem szerint a kétoldalu kereskedelmet át lehet terelni a tőkés kapcsolatrendszerbe; ez a kérdés elvi lényege. Arról, hogy ebből mikor lesz valóság, elmondotta: az előkészítő tárgyalások partnereinkkel megkezdődtek. Az, hogy a szovjet fél kinyilvánította: megértik gondjainkat és törekvéseinket, már tárgyalási pozíciót jelent. (folyt.köv.)
1989. április 25., kedd 19:41
|
Vissza »
|
|
Nyers Rezső a magyar reformokról - Folytatódott a Magyar- Szovjet Közgazdasági Bizottság Tanácskozása (5. rész)
|
A konvertibilis elszámolásra való esetleges áttéréssel kapcsolatban kifejtette, hogy ez az elképzelés csak az egyik változata a lehetséges megoldásoknak, s erről is folynak tárgyalások. Nyers Rezső a közvéleményt az utóbbi napokban foglalkoztató, a gazdasági szükségállapotra vonatkozó - sajtónyilvánosságot is kapott - kérdésre válaszolva elmondta: - Mindenekelőtt meg kellene határozni, mit is értünk gazdasági szükségállapot alatt. Azt, hogy nálunk gazdasági szükséghelyzet van, elfogadom, mert valóban ilyen helyzetben vagyunk. A szükségállapot és a szükséghelyzet más-más kifejezés, az előbbi állami rendelkezések összességét jelenti, de ilyen intézkedés nincs kidolgozás alatt. Az említett kifejezés - tudomásom szerint - egy kötetlen beszélgetés során vetődött fel, a kérdéssel komolyan nem foglalkozott a politikai vezetés. (MTI)
1989. április 25., kedd 19:48
|
Vissza »
|
|
|
|
|
|