|
|
 |
|
 |
Folytatta munkáját a MUOSZ közgyűlése (1. rész)
|
1989. január 28., szombat - Kívánatos, hogy - a korábbi gyakorlattól eltérően - ne nevekre, életrajzokra szavazzanak a küldöttek a tisztségviselők megválasztásakor, ezért az elnöki és a főtitkári posztra jelöltek foglalják össze egy rövid programban a MUOSZ megújítására, az érdekvédelem javítására vonatkozó elképzeléseiket - javasolta az egyik felszólaló a Magyar Újságírók Országos Szövetsége közgyűlésének szombati munkanapján, amikor is a tanácskozás a választott testületek vezetőinek beszámolója feletti vitával folytatódott. A közgyűlés az indítványt elfogadta, s ezzel programbeszéd megtartására kötelezte a jelölteket.
A hozzászólók egy olyan szövetség létrehozásának gondolatát
támogatták, amely független a kormánytól, a pártoktól; határozott
véleményt alakít ki a sajtóstruktúra átalakításával kapcsolatban, és
síkra száll az újságírók anyagi, erkölcsi presztizsének védelméért.
Az elmúlt három esztendőben végzett munkával kapcsolatban elhangzott
az a bírálat: a MUOSZ nem emelte fel a szavát a hatalommal szemben,
nem tiltakozott az újságírókat ért jogtalan sérelmek miatt. A
korábbi sajtóirányítás fogyatékosságaira rámutatva az egyik
felszólaló - képszerű hasonlattal élve - hangsúlyozta: olyanok
mutatták fel a sárga vagy piros lapot, akik a labdarúgás
szabályaival nem voltak tisztában. Hangot adott annak a véleményének
is, hogy a sajtónak nem a szolgálat, hanem a hírek közzététele, a
tájékoztatás a legfontosabb feladata.
A MUOSZ felépítése, vezetése adekvát megfelelője volt a korábbi
politikai struktúrának. A politikai intézményrendszer változásainak
a szövetség átalakulásában is tükröződniük kell. Ma már nem a
demokratikus centralizmus képviseletére van szükség, hanem önálló,
független, a politikai és a szakmai érdekvédelmet egyaránt
felvállaló szövetség létrehozására. Egy koalíciós jellegű,
pluralista MUOSZ-ban módot kell adni a regionális szervezkedésre is,
ám a szakmai, emberi szolidaritásban kívánatos az egység megőrzése,
hogy a jövőben ne hurcolhassák meg a szabad véleménynyilvánításban
engedményekre nem hajlandó újságírókat - fogalmazódott meg a
vitában.
Élénk vita bontakozott ki a MUOSZ költségvetési támogatásával
kapcsolatban is. Voltak, akik azt hangsúlyozták, hogy az újságírók
szervezete története során mindig is kapott támogatást az államtól,
de ez nem jelentette a szövetség függetlenségének elvesztését.
(folyt.köv.)
1989. január 28., szombat 13:44
|
Vissza »
|
|
Folytatta munkáját a MUOSZ közgyűlése (2. rész)
|
Mások azon a véleményen voltak, hogy nincs értelme a
Pénzügyminisztériummal folytatandó szélmalom-harcnak, s ezért az
állami támogatás leépítéséről programot kell kidolgozni. Egy
harmadik álláspont szerint a MUOSZ a jövőben arra a normatív
támogatásra tartson igényt, amelyben a többi egyesület is részesül.
Ezt az összeget a szakma kiadó vállalataitól, üzleti szervezeteitől
kapott támogatással lehetne kiegészíteni. (folyt.köv.)
1989. január 28., szombat 13:46
|
Vissza »
|
|
Folytatta munkáját a MUOSZ közgyűlése (3. rész)
|
A vitában több javaslat hangzott el, amelyeket az ad hoc
bizottság gyűjt össze. A Nyilvánosság Klub képviselője például azt
kérte: adjon ki a közgyűlés elvi nyilatkozatot arról, hogy támogatja
az eddig szamizdatnak minősülő sajtót. Egy másik javaslat szerint
támogatásról kell biztosítani a Márciusi Front felhívását.
Volt, aki annak a véleményének adott hangot, hogy a MUOSZ-on
belül egyetértésre kell jutni olyan elvi kérdésekben, mint az emberi
egyenlőség eszméje, a munka értékének megbecsülése és a történelmi
haladás igenlése.
Általában hangsúlyt kapott az a nézet, hogy a MUOSZ-nak csak
egyetlen függőséget, a tagságtól való függést szabad vállalnia. Volt
olyan felszólaló, aki a politikai vezetéshez címezte szavait,
mondván: a sajtóban is gyorsítani és nem lassítani kell a
struktúraváltást. Felmerültek általános társadalmi-politikai
kérdések, így például szenvedélyes hangon ostorozták a korrupciót.
Többen számoltak be sajátos részterületek - így a helyi
televíziósok, az üzemi újságírók, a nyugdíjas zsurnaliszták, a
szellemi szabad foglalkozású újságírók - gondjairól.
A vita végeztével a választott testületek előadói válaszoltak,
majd szavazás következett.
A közgyűlés szavazattöbbséggel tudomásul vette Megyeri Károly
beszámolóját, amely nem a MUOSZ választmány hivatalos okmánya volt,
hanem az ennél szűkebb körű megbízásából előterjesztett beszámoló.
Ellenszavazat nélkül fogadták el az ellenőrző bizottság
beszámolóját. Az etikai bizottság jelentését illetően kettébontották
a kérdést. A bizottságnak a Magyar Sajtóban közzétett jelentését
elfogadták. Az etikai bizottság elnökének, Soltész Istvánnak ehhez
fűzött szóbeli kiegészítését azonban túlnyomó többséggel elvetették.
(folyt.köv.)
1989. január 28., szombat 17:34
|
Vissza »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
Folytatta munkáját a MUOSZ közgyűlése (4. rész)
|
A szünetet követően elsőként Berecz János, az MSZMP KB titkára,
a Politikai Bizottság tagja szólalt fel. Elöljáróban hangsúlyozta:
forradalmi reformidőszakban élünk; a demokratikus építkezés
folyamata visszafordíthatatlan. Veszélyt jelent ugyanakkor, hogy a
jelenleg legnagyobb létszámú, legerősebb politikai szervezet, az
MSZMP nem teljesen alkalmas a folyamatok irányítására - ugyanis
rendeznie kell saját sorait -, s a többi politikai szervezet sincs
felkészülve még az új osztozkodásra.
Nehezíti a kedvező folyamatok kibontakozását a társadalomban
tapasztalható szociális feszültség, illetve a bizalmi válság. Ilyen
körülmények között nem könnyű józanul politizálni - mutatott rá.
Kiemelte: a gazdasági reform sikerét az objektív, a szellemiét
viszont a szubjektív tényezők befolyásolják. Fontos, hogy a szellemi
csatározásokban az érvelés okossága domináljon, ne pedig a hangerő.
Végzetül a nyilvánosság kérdéséről szólva kifejtette: csak
egyféle nyilvánosság lehet, a sajtó, illetve a véleménynyilvánítás
szabadságáról színt kell vallania az MSZMP-nek. Meg kell szüntetni a
papírral, a nyomdával és a terjesztéssel kapcsolatos monopóliumokat;
el kell kerülni, hogy e szabadságjogok gyakorlását az anyagi
lehetőségek határozzák meg. A közmegegyezéshez reformgyakorlatra és
toleranciával telített vitára van szükség. A nemzeti összefogás a
kiegyezéstől a koalicióig fejlődhet. Úgy vélte: a fő kérdésekben
egységes MUOSZ kialakítása lenne kívánatos, hogy az újságírók
hozzájárulhassanak a politikai intézményrendszer reformjának
sikeréhez. (folyt.köv.)
1989. január 28., szombat 18:05
|
Vissza »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
Folytatta munkáját a MUOSZ közgyűlése (5. rész)
|
Ezután a közgyűlés rátért a következő napirend - a szövetségi
munka megújítását célzó javaslatok és az alapdokumentumok -
tárgyalására. Először Domonkos Lajos összegezte azokat a megújulást
célzó, legfontosabb véleményeket, amelyeket a tagsági vitákból szűrt
le az erre létrehozott ad hoc bizottság. Ezután Szegő Tamás, az
alapszabály előkészítő ad hoc bizottság elnöke fűzött szóbeli
indoklást a MUOSZ alapszabályának tervezett módosításához; majd
pedig Láng György, az újságírói etikai kódexet előkészítő ad hoc
bizottság elnöke indokolta a kidolgozott etikai kódextervezetet.
Ezután a közgyűlés úgy határozott, hogy megkezdi a vitát az
előterjesztésekről. (MTI)
1989. január 28., szombat 19:05
|
Vissza »
|
|
|
|
|
|