|
|
 |
|
 |
Új püspökkari elnök
|
-------------------
München, 1990. szeptember 4. (SZER, Magyar híradó) - Tegnap már
kommentáltuk a hírt, hogy a Magyar Katolikus Egyház életében először
nem az esztergomi érseket választották a Püspökkari Konferencia
elnökévé. Baráth Edina ma tovább kutatott az okok után.
- Azt már jó ideje lehetett tudni, hogy a Katolikus Püskökkari
Konferencia elnökét idén ősszel újra fogják választani. A kérdés
azonban nem az volt, ki lesz az új elnök, hanem, hogy marad-e
továbbra is Paskai László bíboros a püsköki kar elnöke?
Mind ez idáig ugyanis az volt a gyakorlat, hogy a bíboros prímás
egyben vezetője a Katolikus Püspökkari Konferenciának is. A
nyolcvanas évek elejétől, az új Egyházi Törvénykönyv életbelépésétől
lehetséges a katolikus egyházban, hogy a bíboros és a püspöki kar
elnöke ne egy személy legyen.
Európában nálunk történt utoljára a választás. A kontinens majd
minden országában - ahol működik egyáltalán püspöki kar - úgy
döntöttek, ahogy most nálunk: ne ugyanaz legyen a bíboros és a
Püspökkari Konferencia elnöke. Kivétel Lengyelország, ahol tavaly
újra Glemp bíborost választották a püspöki kar vezetőjének.
A Magyar Katolikus Kar tegnapi ülését megelőző időszakban
ismételten érkeztek finom jelzések arra vonatkozóan, hogy a Vatikán
szeretné, vagy legalábbis nem bánná, ha Paskai bíboros maradna a
püspöki kar elnöke.
Vélhetően azon kívül, hogy Róma általában a központi szándékok
érvényesítését részesíti előnyben, nyilván arra is gondolt: a
pápalátogatás előtt ne bolygassuk meg feleslegesen a Magyar
Katolikus Egyházat. Talán az is meghúzódik Róma finoman jelzett
óhaja mögött: az új választás ne keltse azt a látszatot, mintha
Paskai bíborost negatív szempontok szerint ítélnék meg idehaza. Az Ő
kinevezése a régi rendszerben történt, mellyel kénytelen-kelletlen a
Szentszék is együttműködött. És így a mostani vezetőségváltoztatás a
vatikáni politika bírálataként is felfogható. (folyt.)
1990. szeptember 4., kedd
|
Vissza »
|
|
- Új püspökkari elnök - 1. folyt.
|
Róma szempontjain kívül azt is lehetett tudni a tegnapi döntés
előtt, hogy a püspöki kar egyes tagjai néhányszor elégedetlenségüket
fejezték ki Paskai bíboros tevékenységével kapcsolatban. Egyházi
körökben többen szigorúan erre azt mondják: saját tehetetlenségüket
vetítették ki a bíborosra.
Szintén egyházon belül sokan úgy vélték, hogy a bíboros úr
mellett Seregély István egri érsek és Gyulay Endre szeged-csanádi
megyéspüspök neve merülhet fel a választással kapcsolatban.
A tegnapi döntés után a leglényegesebb kérdés: mi a jelentősége,
van-e egyáltalán jelentősége, hogy új elnöke van a Magyar Katolikus
Püspökkari Konferenciának?
A Püspökkari Konferencia funkciója, hatásköre jogilag nem eléggé
körülhatárolt. Ezzel kapcsolatban egyházon belül is különböző
vélemények ütköznek egymással. Róma központosító szándékával szemben
áll ez a nézet, a helyi püspöki karok legyenek minél erősebbek. A
püspöki karok tevékenysége a gyakorlatban sokkal jelentősebb, mint
amire jogilag szabályozott hatáskörükből következtetni lehetne. A
hierarchikus szemlélet általában is erős a katolikus egyházban, ezen
belül különösen igaz ez Magyarország esetében.
Tehát igen fontos szerepe lehet a püspöki kar elnökének, ha
saját szempontjait, stílusát sikerül érvényesítenie. A püspöki kar
ugyanis lényeges kérdésekben is nyilatkozik. Az egész lelkipásztori
koncepciót ez a testület határozza meg. Egyházon belüli személyi
kérdésekről is dönt, és kijelöli, milyen legyen a katolikus egyház
viszonya különböző társadalmi problémákhoz - mint például a
hitoktatás kérdése, melynek kapcsán kétségtelen, hogy püspöki karon
belül Paskai bíboros volt a legaktívabb, az Ő állásfoglalásai voltak
a leghatározottabbak, a legmerészebbek. (folyt.)
1990. szeptember 4., kedd
|
Vissza »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
- Új püspökkari elnök - 2. folyt.
|
Végül mit lehet tudni a püspöki kar most megválasztott új
elnökéről, Seregély István egri érsekről? Ő is azok közé a fiatalabb
püspökök közé tartozik, akik friss erőt jelentenek az egyházi
vezetésben. Ismert róla, hogy lelkipásztori ember, Ő foglalkozik
például a képzés, a hitoktatás ügyével. Határozottan, merészen
fogalmaz, nem lehet tudni azonban, hogy mennyire képvisel
konzervatív irányvonalat. Bizonyára a legtöbben azt várják tőle,
hogy alkalmas emberekkel körülvéve dialógusképesen vezesse a
Katolikus Püspöki Kart. És nem utolsósorban azt, hogy a katolikus
egyházat ne az események késztessék állásfoglalásokra, döntésekre,
hanem az ő kezdeményezéseik befolyásolják az eseményeket. +++
1990. szeptember 4., kedd
|
Vissza »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
|
|
|
|