|
|
 |
|
 |
Választási küzdelem - magyar módra
|
----------------------------------
München, 1990. március 21. (SZER, Magyar híradó) - A Romániában
történt borzalmak hatást gyakoroltak a választási küzdelemre is
Magyarországon, amelyik véghajrájába érkezett, hiszen alig 80 óra
múlva nyitják a szavazóhelyiségeket. - Hallgassák meg a magyar
fővárosban tartózkodó Lengyel Szaniszló kommentárját
- Nem is tudom pontosan hányadik választási hadjáratot élem meg,
de minden bizonnyal ez az itteni és mostani a legkülönlegesebb.
Alapvető mássága abból adódik, hogy itt nem egyszerűen kormány,
hanem rendszerváltás a tét. Mégis a kampány bizonyos külsőségei
rokonvonásokat mutatnak mindazzal, amit Angliában, Amerikában és
Németországban láttam: csattanós jelszavak, a figyelmet első
pillantásra megragadó plakátok, ígéretek, vádaskodások, sok
retorika.
Amerikában a televízió a mindenható úr. Az hat a választóra, ami
jól mutat képernyőn és nem tart hosszú ideig. Az egymással vetélkedő
jelöltek is rövid, kihegyezett mondatokban fogalmazzák meg
mondandójukat és olyan tagolásban, hogy könnyűszerrel vágható legyen
a képmagnó-szalag. A jelölt sikere vagy kudarca gyakran a tévé- és
rádióműsorokban való idézhetőségén és megnyerő külsején múlik.
Mielőtt még bárki is azt a következtetést vonná le az
elhangzottakból, hogy felszínes az efféle kampány, és a
választópolgár ilyen tájékoztatás mellett aligha tud eligazodni a
politikai programok között, meg kell nyugtatnom, hogy részben igaza
van. Boldog lehet Amerika, ahol a vetélkedő két nagy párt politikája
közötti gyakran elenyésző különbséget a külsőségek felnagyításával
kell dramatizálni. (folyt.)
1990. március 21., szerda
|
Vissza »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
- Választási küzdelem - 1. folyt.
|
Angliában is fontos a televízió, de az ottani hagyományoknak
megfelelően még fontosabb a képviselőjelöltek személyes kapcsolata a
választópolgárokkal. Fáradhatatlanul járják az utcákat,
bekopogtatnak a házakba, elbeszélgetnek az emberekkel. Nem térnek,
nem térhetnek ki a legkényesebb kérdések elől sem. Így edzik magukat
a parlamenti csatákra, és így szereznek elsőkézből értesüléseket
arról, ami az embereket igazán foglalkoztatja. Ez a gyakorlat a
biztosítéka annak is, hogy a megválasztott képviselő - függetlenül
pártállásától - körzete minden polgára érdekeinek letéteményese és
védelmezője.
Németországban, pontosabban az eddigi Nyugat-Németországban -
már csak a földrajzi helyzetből következően is - a nagy politika áll
a választási hadjáratok középpontjában. A választók és a képviselők
kapcsolata nem olyan közvetlen, mint Angliában. A politikai vita
erősen ideológiai töltésű. A külsőségek mentesek a szélsőségektől,
mindenki gondosan ügyel a rendre - mert hiszen Németországban
vagyunk -, s olyannyira, hogy még választási plakátokat is csak a
kijelölt táblákra és falfelületekre lehet kiragasztani.
A felsorolt kampányminták ismeretében a magyar választási
hadjárat - atipikus volta ellenére is - rendkívül civilizáltan
zajlott. Az igazi konfliktusokat a pártállam utóvédharcai okozták,
nem pedig az, hogy a pártok vagy a polgárok nem tartották be a
játékszabályokat. (folyt.)
1990. március 21., szerda
|
Vissza »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
- Választási küzdelem - 2. folyt.
|
A megfigyelőt legfeljebb az gondolkodtatja el, hogy a közös
ellenféllel szembeni összefogás helyett a demokratikus pártok már
most úgy bírkóztak egymással, mintha évtizedes parlamenti múlt állna
mögöttük. Ez annál is meglepőbb, mivel a demokratikus nagy pártok
között a lényeges kérdésekben viszonylag csekély programbéli
eltérések vannak, illeteve nincsenek olyanok, amelyeket egy
esetleges koalíciós egyeztető-tárgyaláson ne lehetne egymáshoz
közelíteni.
Hogy minderről miként vélekednek a választók, pár nap múlva
megtudjuk. Megtudjuk remélhetőleg az is, hogy egy kérdésben a magyar
szavazópolgárok nem igazodtak a nyugati magatartásmintákhoz: a
részvétel kérdésében. Március 25-ikén minden egyes szavazat számít,
mert aki nem megy el szavazni, az akarva-akaratlanul azt üzeni a
külvilágnak és az utókornak, hogy számára tökéletesen mindegy,
demokráciában vagy diktatúrában él-e. +++
1990. március 21., szerda
|
Vissza »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
|
|
|
|