|
|
|
|
Interjú a Kádádr-börtön egy lakójával
|
SZER ------------------------------------- München, 1989. május 5. (Zsille Zoltán) Leírva: 1989. május 7. Magyar kérdés A hazai sajtóban egyre több szó esik az 1950-es évek pereiről, sőt már az 1956 utáni megtorlásokról is, legalábbis azok egy részéről: megint csak inkább a kommunista vagy volt kommunista áldozatokról és kevesebb a forradalom igazi főszereplőiről, a sosemvolt kommunista névtelen felkelőkről; végképp semmi azokról a perekről, amelyek az állítólagos teljes amnesztia idején vagy után zajlottak Magyarországon a sötét Kádár-rendszerben, amelyet hovatovább a szintén egykor sötétnek bizonyuló utódrendszer is így fog emlegetni. Május 21-ikén, vasárnap a Múlt idő, jelen idő című műsorunkban új sorozat kezdődik. A hónap két utolsó vasárnapján megszólalnak azok, akik az 1960-as és az 1970-es években a Kádár-rendszer börtöneit lakták, ahová azért kerültek, mert éltek azokkal a jogaikkal, amelyek gyakorlása a civilizált társadalmakban állampolgári erénynek számít. A május 21-ikén meginduló sorozat első adásából Thiry István (?) atyát hallják - aki mint a Regnum Marianum tagja - kétszer is megjárta a Kádár-rendszer börtöneit. Történetét csakúgy, mint az utána következőket, Ferenczi Zoltán kollégám rögzítette szalagra, amikor április első két hetében Magyarországon járt. (folyt.)
1989. május 5., péntek
|
Vissza »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
Interjú Thiry István atyával - 1/1. folyt.
|
- Az első perről. - 1961. február 6-ikán tartóztattak le először. Olyan pontosan nem tudom megállapítani, hogy mi lehetett a letartóztatás oka. Beleszerveztek egy nagy összeesküvésbe, amelyiknek Keresztény Front nevet adtak, azon belül én a Maria Legio nevű kis összeesküvésnek voltam a részese. Egy grófnő volt a pervezetőnk, a fő vádlott, a nevére már nem emlékszem. Egyébként mintha heten lettünk volna abban a percsoportban, és a hét közül egyedül Szunyogh Xavér Ferenc bencésrendi szerzetessel találkoztam életemben egyszer egy bemutatkozás erejéig. Azt természetesnek tartom, hogy a kommunizmus vallásüldöző. Ugye a kommunizmusnak az államhatalmi megjelenési formája a diktatúra. A diktatúra azt akarja, hogy minél kiszolgáltatottabbak legyenek neki az emberek. A vallásnak szélesebb távlatai vannak, a vallásos ember nem tud feloldódni teljesen a jelen világban, tehát nem tud a diktatúra igazi alattvalója lenni. Azt hiszem, taktikai kérdés, hogy a kommunizmus mikor nem üldözi a vallást, természetes formája az, hogy vallásüldöző. Így aztán egészen természetes az, hogy elveiből következően papokat, híveket időnként börtönbe rángatnak. Akkor úgy rémlik, hogy 30-nál lényegesen több papot tartóztattak le, és talán olyan 80 körül tartóztathattak le híveket. Hét vagy nyolc perbe csoportosították őket. Az én peremben Bimbó István volt az ítélkező bíró. Azt hiszem, hogy ez ilyen egyházügyi specialista bíró volt. Nem mintha különlegesebb egyházi ismeretei lettek volna, de talán ő vállalkozott legszívesebben a papi perek bonyolítására. (folyt.)
1989. május 5., péntek
|
Vissza »
|
|
Interjú Thiry István atyával - 1/2. folyt.
|
- Akkor hány éves voltál? - A 28-at még nem töltöttem be, amikor először letartóztattak. A rendszerellenes antipátiámnak mindig szívesen hangot adtam. Maga az antipátia aztán persze, hogy összefonódott az ő egyházműködését korlátozó intézkedéseikkel, de azzal a rengeteg embertelenséggel is, amit a kommunizmus elkövetett. Közvetlen közelről is láttam nagyon sok olyat, aki vagy ilyen vagy olyan módon áldozata volt a kommunizmusnak, így érzelmileg is eléggé ellenük voltam hangolva. Úgyhogy Márianosztra kifejezetten megtorlóház volt, tehát nem a szocialista büntető-javító intézmények egyike volt, hanem ahol az osztályellenségen megtorolták a rendszer ellen elkövetett bűnöket. - Mit dolgoztál? - Egy fonóüzemben kezdtem a munkát, aztán szövőüzemben. - A hírhedt kötélfonóba? - Igen, igen. Aztán a szőnyegszövőbe kerültem át és végül a mosodába. Talán a mosodának nem volt olyan rossz híre, mint a kötélverőnek, de én úgy éreztem, hogy a műhelyparancsnokunk sokkal szadistább volt, mint akárki más. Úgyhogy egyszerűen olyan ember volt, aki nem tudta elnézni azt, hogy egy pillanatra ne dolgozzon a rab. (folyt.)
1989. május 5., péntek
|
Vissza »
|
|
Interjú Thiry István atyával - 1/3. folyt.
|
1962. július elsején lépett hatályba a Btk. Hatálybalépése - azt hiszem - a Kádár-rendszernek egy nagy győzelme volt. Utána aztán fokozatosan szigorították a börtön rendszabályait. Ennek ellenére, amikor minket átköltöztettek Márianosztráról a Kozma utcai gyűjtőfogházba, a Kozma utcai levegő sokkal szabadabbnak tűnt. Talán az őrök is kevésbé voltak éberek, készülőben volt már a nagy amnesztia. Talán nem akarták, hogy túl rossz emlékekkel távozzunk. - A második perről. - A második perem a Regnum Marianumhoz kapcsolódott. Ez a század elején alakult papi társaság. Lényegében a regnumi atyáknak az volt a célkitüzésük, hogy a dolgozó munkásszülők gyerekei ne csavarogjanak egész nap az utcán, az ő számukra próbáltak otthont teremteni. Ez a második per sokkal hosszabb volt. Nem a Gyorskocsi utcában folyt le, átszállítottak talán két-két és fél hónap vizsgálat után a Markó utcába, és ott folyt az első tárgyalás. Elég rövid idővel a tárgyalás után aztán visszaszállítottak a Gyorskocsi utcába, a katonai börtönbe, onnan aztán néhány hét múlva a gyűjtőfogházba. Ez volt lényegében a második pernek a rövid története. A fellebbviteli tárgyalásra már a gyűjtőfogházból vittek el. Akkor már dolgoztam a fordító irodán. Amikor a fellebbviteli tárgyalás megvolt, a híres Vida-tanács ítélkezett fölöttünk. (folyt.)
1989. május 5., péntek
|
Vissza »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
Interjú Thiry István atyával - 1/4. folyt.
|
Ferenci Zoltán következő kérdése: - Az egyházi hierarchia közbelépett, megpróbált valamilyen módon segíteni? - 1961 március első napjaiban a vizsgálóm behozott egy püspökkari körlevelet, amelyik körlevél - most már nem emlékszem a teljes szövegére, azóta nem olvastam - sajnálattal vette tudomásul, hogy államellenes cselekményeket követnek el papok. Elmarasztalt minket és felszólították az ország papságát, hogy egyetemlegesen szigeteljék el magukat tőlünk. - Voltaképpen ki áll közelebb a katolikusokhoz: a Magyar Rendőr vagy az Új Ember? - A második tárgyalással kapcsolatban a Magyar Rendőrben megjelent egy cikk, amelyik cikkre vatikáni körökben úgy reagáltak, hogy tulajdonképpen ez semmiféle bűncselekményről nem számol be. Az, hogy épp kirándulni mentünk gyerekekkel, táborokat szerveztünk, hittant tanítottunk, az nem merít ki semmiféle bűncselekményt. Nem tudom már, hogy milyen fórumon reagált erre a Vatikán, de a vatikáni reakció értékelését kikezdve Ságh Béla, az Új Ember akkori főszerkesztője írt egy cikket. Ebben próbálja a hívő magyar népnek is, meg a Vatikánnak is megmagyarázni, hogy ezek a naív, tiszta lelkű rendőrök csak ilyen dolgokat írtak le a Magyar Rendőrbe, de hát a háttérben sokkal, de sokkal súlyosabb dolgok voltak, és amik a háttérben voltak, az ártatlan lelkű magyar rendőrök nem merik leírni, az kimerítette már a bűncselekmény állagát. (folyt.)
1989. május 5., péntek
|
Vissza »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
Interjú Thiry István atyával - 1/5. folyt.
|
- A börtönőrök gondjairól. - Közel egy évig dolgoztam a fordító irodában. Aztán egy ilyen nagy paptalanítás volt, hogy valaki a Belügyminisztériumból kiszállt, ellenőrizte az iroda munkáját, meglátta, hogy ott talán négyen vagy öten papok dolgozunk, még aznap összecsomagoltattak és átküldtek a suszterájba. Tulajdonképpen nem volt az sem rossz, csak így sok pap volt megint együtt, ami szintén rossz volt a börtönnek. Az volt mániájuk, hogy a papokat külön-külön zárkába kell tenni, két pap együtt nem lehet, mert akkor itt benn is összeesküvést szőnek. Két hónap múlva rádöbbentek, hogy akkor a papok beszervezik a civileket is, hogyha nem együtt vannak. Akkor megint összerakták, hogy egy zárkába négy pap, és civilekkel nemigen találkozhattak. A suszterájban is állandóan gond volt, hogy itt van ez a csomó pap, most hogy osszák el a panglik közt, hát hol egy panglinál dolgozott az összes pap, hol minden panglihoz jutott egy pap. - Találkozás Lékai bíborossal? - 1976 tavaszán egy esztergomi egyházmegyés pap mondja: az aulában azt beszélik, hogy én bolond lennék kevés pénzért visszamenni papi szolgálatba, amikor fordítással gennyesre keresem magam. Ahogy ezt meghallottam, felháborodott levelet írtam Lékai bíborosnak, mire ő egy elég udvariatlan telefonüzenettel berendelt Esztergomba július elején, egy szombati napon. (folyt.)
1989. május 5., péntek
|
Vissza »
|
|
Interjú Thiry István atyával - 1/6. folyt.
|
Az egyik hölgynek mondta: közölje a Thiryvel, nem is tudta biztosan, hogy Thiry vagy Déri ez a hölgy, hogy ekkor és ekkor Esztergomban várja. Elmentem. Nagyon feszült hangulatban beszélgettünk egymással. Ő is az én felháborodott levelem miatt sértett volt, én is sértett voltam. Előrebocsátotta, ő azt nem tudja, hogy nekem adhat-e papi beosztást, vagy nem. Azért mégis szeretné tudni, hogy én elfogadnám-e. Én erre azt mondtam, hogy számomra természetes állapot az, hogy papi beosztásban vagyok. Egyébként sem követtem el semmi olyan kánonjogi bűnt, ami miatt megvonhatná. A szentelésbe, amikor én engedelmességet fogadtam a főpásztoromnak, akkor a főpásztoromra ráhárult az a feladat, hogy az én beosztásomról gondoskodjon. Megértem azonban - mondtam -, hogy esetleg az állam akadályozza őket. Nem tehetnek a főpásztorok arról, hogy nem adhatnak beosztást. Mire ő a 61-es, minket elítélő püspökkari körlevélre utalt, hogy az abban foglaltak szerint én engedetlen voltam a püspökömnek, amikor másodszor visszakerültem börtönbe. Mondom, én úgy emlékszem, hogy semmit nem kívánt tőlünk akkor a püspöki kari körlevél, egyszerűen csak elítélt, és a többi paptól kívánta, hogy ne érintkezzenek velünk. Mire ő a következőket mondta - ez szó szerinti idézet a beszélgetésünk után, azonnal papírra rögzítettem, annyira megkapott ez a dolog: "Az egyháznak joga van akár konkordátumban is biztosítani egyes államokat, hogy papjai hívekkel templomon kívül nem érintkeznek. Amikor atya hívekkel, pláne fiatalokkal csoportosan és rendszeresen templomon kívül érintkezett, akkor az egyháznak ezt a jogát megsértette. Aki az egyház jogát megsérti, az az egyház ellensége." (foly.)
1989. május 5., péntek
|
Vissza »
|
|
Interjú Thiry István atyával - 1/7. folyt.
|
Próbáltam neki utalni arra, hogy az egyháznak nincs ilyen joga. Arra is, hogy a tételes jog csak a promulgáció után köteles. Úgy csinált, mint aki nem akarja megérteni, és hegyen-völgyön való barangolással, tábortűz-romantikával, meg ilyenekkel vádolt. Egyszer-egyszer próbáltam szóba állni, de a haragja zsilipjei úgy áttörtek, hogy szinte majdnem azt mondom, hogy szitkok áradtak belőle. Végül is megkértem, engedje meg, hogy távozzam. - És most már jelenről. - Paskai bíborosnak volt egy emlékezetes interjúja a bécsi Katpressel. Amiben ő Mindszenty bíboros nevét nem a legkedvezőbb fényben állította be. Mi erről a véleményed? - Azt hiszem, hogy nagy ostobaság. Még hogyha a rendszer kedvében akart járni, akkor is Rákosiról olyan magasztos képet festett, hogy az az akkori rendszernek sem volt kellemes, ebben egész biztos vagyok. Hogy ő történelmileg csal - mást ne mondjak: 1948. december 26-ikán tartóztatták le Mindszentyt, és 1950 júniusában, másfél évvel később oszlatták fel a szerzetesrendeket. És ő még ezt is Mindszenty nyakába varrja, hogy feláldozta a szerzetesrendeket a politikai rögeszméje miatt. Úgy gondolom, hogy nekem nem szabad nagyon tiszteletlenül főpásztoromról beszélni, mert hiszen mégis csak a megyéspapja vagyok, de neki is illett volna az elődje iránt valami tiszteletet tanúsítani. Hogyha a halott főpásztorok simfelhetők, azt hiszem, megbocsátható nekem, hogy én az élőt is hajlandó vagyok simfelni. (folyt.)
1989. május 5., péntek
|
Vissza »
|
|
Interjú Thiry István atyával - 1/8. folyt.
|
- És ha már a jelenben vagyunk: mi a véleményed arról, hogy március 15-ikén a katolikus egyház az állammal és a párttal együtt koszorúzott? - Azt hiszem, hogy ez a korábbi évtizedek egymásba növésével magyarázható, de az én véleményem egyszerűen lesújtó. - Ferenci Zoltán Thiry István atyával készített interjújából hallottak részleteket. +++
1989. május 5., péntek
|
Vissza »
|
|
|
|
|
|