|
|
|
|
A hallgatók fóruma
|
A hallgatók fóruma SZER ------------------ München, 1989. május 13. Leírva: 1989. május 14. Levelesláda Köszöntjük a hallgatókat A mikrofonnál Károlyi Anna, Bazilides Barna és Lángh Júlia. Ígéretünkhöz híven ma is a Nagymaros-sorozat folytatásával kezdjük adásunkat. Ez a harmadik rész. Lipták Béla professzor mondja el véleményét. A kérdező: Kéry Tamás, New York-i munkatársunk. - Hetente azonos időben ismétlődő sorozatunkban most a vízlépcső készültségéről kérdezem Lipták Bélát a Yale Egyetem tanárát. - Csehszlovákia a ráeső műtárgyak építésének kétharmadát, Magyarország azok egyharmadát fejezte be - így a bős-visegrádi vízlépcső műtárgyainak összesen a fele készült el. Mivel a Duna két partján a településvédelmi és szennyvíztisztási munkálatok majdnem annyiba kerülnek majd, mint a műtárgyak, s mivel e munkálatok csak most kezdődnek, a teljes készültség alig 25 százalékos. Magyar oldalon a dunakiliti duzzasztó készültsége meghaladja az 50 százalékot. Ettől messze elmarad az üzemcsatorna, a településvédelmi berendezések, s a szennyvíztisztítók készültsége, a nagymarosi vízlépcső készültsége pedig alig 10 százalékos. Németh Miklós miniszterelnök március 9-ikén utasítást adott a visszafordíthatatlan munkálatok leállítására - mint például a sziklarobbantás -, de ezt az utasítást az OVIBER igazgatója nem tartja be. Ez a precedens nélküli helyzet mutatja, hogy a szakbarbárok ideológiailag szentesített uralma még nem ért véget hazánkban. (folyt.)
1989. május 13., szombat
|
Vissza »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
A hallgatók fóruma - 1. folyt.
|
- Ki fizeti a vízlépcsőnek a költségeit? - Ausztria a műtárgyak építési költségének alig egyharmadát, Nagymaros árát kölcsönzi, míg mi fedezzük a műtárgyak építésének kétharmadát, plusz az összes településvédelmi és szennyvíztisztási költséget. A forrástól függően a magyaroldali összköltséget 50 és 150 milliárd forint közötti összegre teszik. Magyarország évi deficitje 20 milliárd forint körül ingadozik - ezért vannak az áremelések az országban. Ez a 150 milliárd forint elegendő lenne egy magyar IBM-vállalat létrehozására, vagy egy tucatnyi gépkocsi-összeszerelő gyár létesítésére, vagy a mezőgazdaság átállításra a Nyugat-Európában hiánycikket képező vegyszermentes élelmiszer termelésére -, hogy a hazai utak, kórházak, lakások, levegő és vízminőség, vagy a közbiztonság állapotát ne is említsük. Egyszóval: nem igaz, hogy osztrák kölcsönből készül a vízgát. A sztálini gigantománia eme monstruma a haza minden egyes lakójának 15 ezer forintjába kerül. - És mennyi kiadás van még hátra? - 1986-ban a kormány 54 milliárd forintra becsülte a befejezés költségeit. Három évvel később, 1989. február 28-ikán a hivatalos jelentés szerint még mindig 52 milliárd kell a befejezéshez. A Magyar Tudományos Akadémia szerint még 85, a Duna Kör szerint még 107, a magam számításai alapján még 128 milliárd forint kell a befejezéshez. - Tehát költséget vagy megtakarítást jelentene Nagymarosnak a leállítása? (folyt.)
1989. május 13., szombat
|
Vissza »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
A hallgatók fóruma - 2. folyt.
|
- A Magyar Tudományos Akadémia szerint 35, a Duna Kör szerint 68 milliárd forintos megtakarítást jelentene a nagymaros-visegrádi lépcső elhagyása. Szerintem a megtakarítás megközelítené a 100 milliárdot, mert a fenti számítások mind elfogadják azt a hamis érvelést, hogy Csehszlovákiának kártérítést kell fizetnünk. Ez nem igaz. A szerződés áramelosztásra vonatkozik - így a leállítás miatt csak a jelenlegi 50-50 százalékos osztozkodási arány változna meg. Bármibe is kerüljön a leállítás, annak ára nem a magyar népet terheli. Mint dr. Blackwelder, az illetékes bizottság vezetője bejelentette, mint az Egyesült Államok legnagyobb példányszámú lapja Wall Street Journal is hírül adta: a leállítás költségeit a nemzetközi pénzintézetek fedeznék. Nem igaz az az állítás, hogy most már olcsóbb folytatni mint abbahagyni - ellenkezőleg: 100 milliárd körüli megtakarítást jelent a leállítás. - Lipták Béla professzor véleményét hallották. A Hallgatók fóruma múltheti adásában elhangzott témákra többféle reagálás is érkezett: - Arról beszéltek, hogyan lehet Magyarországra utazni azoknak a magyaroknak, akik külföldön élnek. Az igaz, hogy a magyarok most megengedik, hogy az emberek szabadon utazzanak haza, de jó lenne ha felhívnák a figyelmet arra, hogy Nyugat-Németországban például - jogosan - elveszik a politikai menedékjogot azoktól, akik Magyarországra utaznak. Ugyanis ha valaki valahonnan menekül, mert ott üldözik, akkor egy kicsit visszásan néz ki, hogy mégis visszamegy oda. Vagy üldözték, vagy nem üldözték. Aki pedig rongyrázó utakat akar csinálni, számoljon azzal hogy akár ott is maradhat. Mert tudok olyan esetről, hogy a nyugatnémet állam nem fogadta vissza azt a politikai menekültet, aki Magyarországra hosszabb ideig ellátogatott. (folyt.)
1989. május 13., szombat
|
Vissza »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
A hallgatók fóruma - 3. folyt.
|
- A telefonálónak igaza van: a múlt héten a kérdések csak arra vonatkoztak, lehet-e baja valakinek Magyarországra való visszatéréséből - de a dolog másik oldaláról nem volt szó. És csakugyan: aki Nyugat-Németországban politikai menedéjogot kapott, ezt veszélyeztetheti azzal, ha Magyarországra utazik. Különben is, amennyiben hontalan útlevele van, ezt meg sem kísérelheti, mert a hontalan útlevélbe az van beírva, hogy érvényes a világ minden országára - kivéve Magyarországot. Szintén a múlthéten idéztük annak az asszonynak a levelét, aki 56 utáni börtön-élményeiről írt, és érdeklődött hogy milyen szervezet a volt politikai foglyok sorsával. A válaszban hibát követtem el: mondtam, hogy több ilyen van, de csak egynek adtam meg a címét. Ebben semmiféle hátsó szándék nem volt, csak és egyedül az volt az oka, hogy ebbe a 20 perces műsorba sehogy sem tudok 24-25 percet belezsúfolni - pedig kollégáim a tanúk, hogy ezt igazán minden héten megpróbálom. Dehát úgy látszik most valóban ügyetlenül próbáltam takarékoskodni az idővel Berényi L. Gábor a Volt Politikai Foglyok Bajtársi Szövetségének szervezője ezért érthetett félre. Az ő telefonhívásából idézünk: - Nincs igazuk azoknak, akik mindenképpen egy mammutszervezetben akarják egyesíteni azt a több 100 ezer volt politikai foglyot, akiket ez a rendszer produkált az elmúlt 44 évben. Mert több 10 ezer azoknak a száma, akiket háborús bűnök miatt több, vagy esetleg kevesebb okkal elítéltek. Több 10 ezer azoké, akiket a negyvennyolcas államosítási tortúra idején zártak be. Több 100 ezer azoké, akiket a föld tagosításának nevezett országos rablás során találtak bűnösnek. (folyt.)
1989. május 13., szombat
|
Vissza »
|
|
A hallgatók fóruma - 4. folyt.
|
Legalább ennyi a száma azoknak, akiket kitelepítettek és internáltak, akiket a régi rendszerhez való tartozás miatt tettek tönkre, több 10 ezer embert csuktak le a sztálini-rákosi idők pereiben. Több ezer azok lélekszáma, akik ötvenhat dicső napjai miatt lettek bezárva. Ezek mellett hány és hány ember kapott büntetést a bokorugrásnak nevezett határátlépés kísérletéért, kocsmában ital hatása alatt mondottakért, vagy nyugati kapcsolatok keresése miatt. És még mindazok, akiket 44 éve folyamatosan küldtek börtönbe kémkedés vagy izgatás vádjával. Nem hiheti egyetlen normális ember sem, hogy ennek a heterogén rétegnek mindenre kiterjedően egyforma érdekei lennének. Semmi közös sincs az osztályidegenként kitelepített volt minisztériumi osztályvezető és a parasztfiú között, aki 1980-ban csak annyit kérdezett meg, hogy mikor mennek ki az oroszok? - Nem tudok róla, hogy bárki is olyan - ahogy ön mondta - mammutszervezetet akarna létrehozni, amely ennek a valóban sokrétű és szívszorítóan hatalmas létszámú embertömegnek az érdekeit egyesegyedül kívánná képviselni - ezt valóban nem is lehetne. Ezért is örvendetes, ha minél több ember áldozza idejét és energiáját arra, hogy akármelyik független szervezetbe, és akármilyen formában ezzel foglalkozzon. Tehát miután múlt héten megadtuk a Magyar Politikai Foglyok Szövetségének címét, most készséggel közöljük a hallgatókkal Berényi L. Gábor szervezetének nevét címét: Volt Politikai Foglyok Bajtársi Szövetsége 1162 Budapest, Állás utca 20. Ehhez még hozzáfűzném, hogy a Történelmi Igazságtétel Bizottság egyéb tevékenységei mellett továbbra is foglalkozik a politikai okokból ártatlanul elítéltek egyéni ügyeivel. Telefonon lehet jelentkezni Gulyás Zsuzsánál minden munkanapon reggel 9 és délután 4 óra között, a következő telefonszámon: 159-651, - itt a 72-es melléket kell kérni és ott Gulyás Zsuzsát. (folyt.)
1989. május 13., szombat
|
Vissza »
|
|
A hallgatók fóruma - 5. folyt.
|
Több hallgatónk is kívánt megjegyzéseket fűzni Kádár János végleges eltűnéséhez a politikai porondról. Csak a szalonképeseket idézzük: - Végre a párt hóhérelnöke megkapta felmondólevelét. Ennek a hangja, stílusa, szelleme a kommunista késő-középkort idézi. Ennél már sokkal elegánsabb dolog lett volna, ha valaki a selyemzsinort viszi el néki. - "Bárczi Benőt én meg nem öltem, tanúm az ég és minden seregi" - jutnak eszembe Arany János sorai, amikor a hajnali Kossuth Rádióban hallom Kádár János fogadkozását. Lám-lám: megszólalt. - Emlékeznek-e rá, hogy néhány évvel ezelőtt valamilyen nyugati tudósító kérdezte Kádárt esetleges nyugdíjbavonulásáról. De ő további hivatalban maradására utalva kijelentette, hogy ezzel az államnak megspórolja saját nyugdíját - micsoda önteltség, mekkora blöff, és a dollármilliárdos adósságok és a csődtömeg - amit hátrahagyott. - Megint kaptunk hozzászólást a levélcenzúra témájához: - Szüntesd meg a cenzúrát, visszatér a szabadság - ez az én május elsejei jelszavam. Tisztelt szerkesztőség Hetekkel ezelőtt többször foglalkoztak hallgatók levelei alapján még mindig működő magyarországi ÁVO-s levélcenzúrával. Szeretném kiegészíteni azt, amit már elmondtak a levélírók és telefonálók. Évekig dolgoztam abban a Baross téri postahivatalban, amelyben a cenzúra dolgozik. A spediben, azaz a spedíciós osztályon dolgoztam, ahol állandóan változik a dolgozók csapata, annyira rosszul fizetik ezt a munkát, mely ráadásul nagyon nehéz. (folyt.)
1989. május 13., szombat
|
Vissza »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
A hallgatók fóruma - 6. folyt.
|
Amikor a spedibe érkezik a levélanyag, azt először is két részre osztják. A gépi szortírozásra alkalmas anyagtól elválasztják a nagyalakú - nem szabvány alakú - anyagot, amit ma is kézzel kell tájegységenként-városonként szortírozni. Miután ez a szétválasztás megtörtént, az anyag le is van bélyegezve - akkor kötegelik, ládákba teszik és így kerül a vasajtó mögé, vagyis a cenzúrásokhoz, akiket postás tolvajnyelven "minelles"-nek hívnak: minőségellenőrök. Ott aztán dolgoznak az ÁVO-s férfiak és nők, feldolgozzák a feladott leveleket kedvükre, majd egy csúszdán küldik vissza a postaanyagot - kivéve azokat a küldeményeket, amelyeket kiszűrtek - csak ezután kerül elküldésre a címzések szerint. Nemcsak a Keleti pályaudvar mellett dolgoznak az ÁVO-sok, hanem a Nyugati pályaudvarnál is: a 62-es postahivatalban. Ide viszik a budapesti címzésű postát, leveleket - azokat itt szűrik át. A Parlament épületében a sajtóanyagot, a külföldről érkező sajtót szűrik át. Volt már tüntetés a rendőrök verekedései ellen, mikor lesz a levélcenzúra ellen? Hogyan legyen többpártrendszerű választás, ha a pártok levelezését például az ÁVO-sok fogják ellenőrizni? Nixon belebukott a Watergate-ügybe, mert bele akart tekinteni az ellenség kártyáiba. Nálunk az ÁVO-sok évtizedek óta ezt teszik. Mikor buknak bele? Grúziában lelepleződtek -, vajon a cenzúrások mikor fognak lelepleződni? Üdvözlettel: Spediben voltam rabszolga, Kovács Ernő üzemében - jelige. - Svédországi hallgatónk hosszú levelének múlt héten megígért folytatása ezúttal a svéd menekültügyi gyakorlatról: (folyt.)
1989. május 13., szombat
|
Vissza »
|
|
A hallgatók fóruma - 7. folyt.
|
Hangsúlyozom, hogy senkit sem kívánok felelőtlenül Magyarország elhagyására buzdítani, csupán tájékoztatásul írom le az esetleges érdeklődők számára amit tudok. Mindenekelőtt fontos tudni, hogy Svédországból kiutasítják a gazdasági menekülteket. A svéd törvények a menekültek három kategóriáját ismerik el. Az első: a genfi konvencióban meghatározott menekülteket. A második: más nemzetközi okiratok és a svéd törvények által elismert úgynevezett de facto menekülteket. A harmadik: a svéd törvények szerint a háborúban katonai szolgálatot megtagadókat. Az első és a harmadik pont a Magyarországról menekült esetében nem áll fenn: de facto menekültnek az nyilvánítható, aki menekülni kényszerült valóságos veszélyek elől. Ezt úgy is nevezik itt, hogy humanitárius okokból kaptak menedéket - de ehhez nagyon alapos és nagyon komoly indokok kellenek. Tehát, ha valaki mindenképpen úgy érzi, hogy el akar jönni Magyarországról és Svédországban keresne menedéket, nagyon gondolja meg, mert a kiutasítás veszélye fennáll. Óva intek mindenkit attól, hogy Svédországot ugródeszkának tekintse - azaz itt várja meg a tengerentúlra szóló kivándorlási vízumot. A svéd hatóságok erre nincsenek tekintettel, és ha nem minősítik az illetőt itt menekültnek - akkor kiutasítják, nem várhatja meg itt a máshová szóló vízumát. - Menekülés és maradás kérdéseiről szól Tóth Bence levele - mottóként, amit idézve a magyar ugarról. - Szegény, ártatlan, tiszta lelkű Ady Endre, ha látná a mai tájat. Ez a mező és természetvédelmi terület már nem a dudvától és mohartól vad, hanem a szeméttől; az ipari hulladéktól, a mérgező vegyszerek rozsdás hordóitól. Az ősborókásnak nem az elhagyott világvégi pusztasága a kétségbeejtő, hanem a vadszegfű és zöld, lángalakú borokafenyők között kanyargó orosz hadiút, a büdös gyakorlatozó szörnyetegek nyoma, és az éleslövészet helyén leégett erdőrészletben az aknaszárnyak és repeszdarabok. (folyt.)
1989. május 13., szombat
|
Vissza »
|
|
A hallgatók fóruma - 8. folyt.
|
Bármennyire más a táj ma, mint a költő korában volt, az elkeseredéstől benne és bennünk feltámadó indulat ugyanaz. És még valami ugyanaz: a magyar állapotok vad szidalmazása nem szeretetlenségből vagy született rosszindulatból fakad - mint amivel annak idején Adyt és később a zsellérnyomort lelepző falukutatókat vádolták és nemzetgyalázónak bélyegezték. Ez a mi furcsa gyalákozódásunk szeretetből és aggódalomból támadt - és ráadásul úgy érezzük, hogy ezt teljes joggal tesszük, mégpedig azért, mert itt élünk, nemcsak, hogy elviseljük az itteni kiszolgáltatottságot, hanem vállaljuk is. Nem menekülünk, hanem a legjobb eszünkkel és energiánkkal észrevenni, megfogalmazni és alkotni akarunk, és bármit viseltet el velünk a gépesített őskor: tűrjük, és a megszakadásig dolgozunk. Jogunk van - úgy érezzük - még a szitkozódáshoz is, mert összenőttünk ezzel a földdel és az ő sors a miénk is. És ezen a táján - bármilyen tanktalpak hengerelnek - nem szakadunk el tőle. Az ad nekünk jogot, még talán az eltúlzott vagy csúnya kifejezésekhez is, hogy nem a simább életvitelt, vagy a jövedelmezőbb helyet keressük, hanem a világnak ezt a parányi, átokverte foltját tartjuk elszakíthatatlan otthonunknak. - Kedves hallgatóink Szerda és szombat délutáni közvetlen telefonügyeletünk továbbra is működik délután 4 és fél 7 között a következő telefonszámon: 00-49-89-21-02-39-16. Tehát aki nemcsak üzenetet kíván hagyni, de választ és beszélgetést vár, ezen a számon jelentkezzen. Ha kívánja, megadja a telefonszámát, és Szép Zoltán kollégám visszahívja. Ezekből a beszélgetésekből műsor is készül - természetesen csak a hallgató beleegyezésével kerül bele a beszélgetés a műsorba -, ezt a műsort A hallgatóé a szó címmel minden pénteken hallhatják több ízben is. (folyt.)
1989. május 13., szombat
|
Vissza »
|
|
A hallgatók fóruma - 9. folyt.
|
Még egy bejelentés - ezt a múlt héten kellett volna megtenni és ezért joggal kaptunk szemrehányást egyik hallgatónktól - a 19-es hullámhosszon május 7-ikétől reggel 9-kor kezdtünk sugározni. Tehát az adás itt, a 19-esen most egész nyáron, őszig, szeptember végéig körülbelül reggel 9-től este 21 óra 55 percig tart. Az összes többi hullámhosszon adáskezdéstől a műsoridő végéig sugárzunk, mindegyiken frekvenciaváltás nélkül. Kedves hallgatóink Köszönjük a figyelmüket, továbbra is várjuk leveleiket és telefonhívásaikat. Üzenetrögzítőnk hívószáma: 00-49-89-29-54-57 vagy 00-49-89-29-70-46. Levélcímünk: D. 8000 München 86. Postfach 625. +++
1989. május 13., szombat
|
Vissza »
|
|
|
|
|
|