|
|
 |
|
 |
Politikai vitafórum Egerben - Horn Gyula előadása (2. rész)
|
A téma élénk érdeklődést váltott ki a hallgatóságból, s többen
bővebb tájékoztatást kértek a külügyminisztertől, mindenekelőtt 1956
nemezetközi összefüggéseiről. Az átfogó elemzésre váró kérdéskört
röviden összefoglalva Horn Gyula hangoztatta: a nemzetközi tényező
október 23-tól végig jelen volt az események menetében. (Nem is
beszélve arról, hogy 1956 előtt a magyar vezetés tagjainak
kiválasztását Moszkvában és nem Budapesten döntötték el.) Nagy Imre
október 30-tól folyamatosan kapcsolatban volt a Magyarországon
tartózkodó szovjet vezetőkkel, köztük Andropov nagykövettel. Minden
külpolitikai lépését - beleértve a Varsói Szerződésből való kilépést
és a semlegesség kihirdetését - velük egyeztette. Mindabban, ami
november 4-e után történt ugyancsak óriási szerepe volt a nemzetközi
tényezőknek, s nemcsak a Szovjetunió külpolitikájának, hanem
mindenekelőtt a többi szövetséges magatartásának. Mint ismeretes
Románia csapatokkal kívánt résztvenni a rendteremtésben, a többiek
pedig fizikai leszámolást követeltek a felkelés résztvevőivel
szemben. Összességében ,,nagyon kemény visszhangja,, volt mindazon
próbálkozásoknak, amelyekkel Kádár János, illetve a magyar
pártvezetés a magyar sajátosságoknak megfelelő útra kívánt térni.
Kivétel nélkül minden ország - talán Jugoszláviát leszámítva -
elutasította a magyar modell érvényesítésének lehetőségét.
Gyakran teszik fel a kérdést, s a mostani fórumon is
megfogalmazódott: nem túl gyorsak-e a változások, egyáltalán
kellenek-e ilyen radikális lépések. Horn Gyula álláspontja szerint
egy életképtelennek bizonyult rendszer esetében, egy olyan
országban, amely az elmúlt évtizedek során a 24. helyről a 48-ra
szorult vissza a ,,világranglistán,,, értelmetlen a gyors átalakulás
szükségességét megkérdőjelezni. A valódi kérdés, miként hajthatjuk
végre a radikális megújulást egy esetleges robbanás veszélyét
felidéző szélsőségek kiszűrésével. Ez olyan nagyszabású nemzeti
feladat, amely világviszonylatban is párját ritkítja.
A jelenlegi magyarországi történések valóban gyorsnak tűnhetnek,
amennyiben a korábbi álmos tempót vesszük alapul. Ugyanakkor - Horn
Gyula határozott álláspontja szerint - a politikai reform még mindig
nem eléggé erőteljes ahhoz, hogy gyökeres, érdemi változtatásokat
hajtsunk végre a gazdaságban. Az átfogó politikai megújulás nem
odázható el, mert a tapasztalatok szerint éppen a politikai rendszer
hiányosságai, hibái, a politikai szférát érintő reformok hiánya
vezettek a társadalom válságához. (folyt.köv.)
1989. május 22., hétfő 20:45
|
Vissza »
Folytatásokkal »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
|
|
|
|